Nemzeti Sport, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-01 / 268. szám

labdarúgás 10. oldal MTK-FERENCVÁROS. Új szakaszába lépett a budapesti kék-fehérek és zöld-fehérek összecsapásainak históriája Felvétel Várszegi Gábornak SZÖLLŐSI GYÖRGY „Ma van az MTK-Fradi. ” Hányszor és hányszor hangzott el ez a mondat 1903, azaz a két klub első meccse óta, hány és hány szövegkör­nyezetben, hány és hány felhanggal, milyen reményekkel, lelkesedéssel és félelmekkel csengtek ezek a szavak a magyar futball és a magyar történe­lem különféle időszakaiban. „Ma van az MTK-Fradi” - hang­zott el vasárnap reggel is sok háztar­tásban a reggeli kakaó mellett, míg a ferencvárosi bérkaszárnyák lakásaiból a Kossuth rádióban közvetített szent­mise hangjai szűrődtek ki az idén ta­lán utoljára napsütötte gangra. Noha a magyar futball jelenlegi társadalmi rangja miatt lényegesen kevésbé pi­káns a helyzet, mint lehetne, mégis bizonyos szempontból új és egyedül­álló szakaszába lépett vasárnap az MTK és a Ferencváros összecsapása­inak, az örökrangadónak a története. A sportág hőskorának nagy-nagy ri­válisai, a Fradi és a Hungária - hogy az egykori, népszerűbb nevén említ­sük a két csapatot - most először tar­tozik ugyanannak az embernek (vagy csoportnak) a tulajdonába. A két fut­­ballklub amellett, hogy hosszú­hosszú ideig az ország két legnépsz­erűbb csapata volt, három-négy évti­zeden át a világ bármelyik klubja el­len eséllyel lépett pályára. Nem ez a helye és ideje a budapesti kék-fehérek és zöld-fehérek méltatásának, a meg­annyi siker, szupersztár és léleg­zetelállító sztori felsorolásának, de azt talán nem kell bizonygatni, hogy a Kárpát-medence két legnagyobb és legfényesebb hagyományú csapatá­ról van szó. Két sporttörténelmi kincsről, amelyek sokszor azért igyekeztek még szebben csillogni, hogy fényesebbek legyenek a másik­nál, s amelyek most egy vitrinbe kerültek. * A csillogás, az európai hírű Fradi és Hungária korszakának sztárja volt Gyetvai László, a zöldek hajdani válo­gatott balszélsője, aki a mai napig el­maradhatatlan látogatója az FTC mérkőzéseinek. „ Volt bizony olyan meccsünk, amelyet az én két gólommal nyertünk meg itt, a Hungária-pályán - elevenítette fel érezhetően nem is hal­vány emlékeit a hajdani remek futbal­lista a békésen gyülekező zöld- és kékszimpatizáns barátai gyűrűjében. - Volt olyan is, hogy az MTK vezetett az Üllő­i úton 3-0-ra a szünetben. Aztán az elnökünk, Nádas Adolf bejött az öltözőbe és azt mondta, gyerekek, harmincezer embernek nem szabad csalódást okozni. Értettünk a szóból, és három-három lett a végeredmény... ” No, igen. Az elnök bement az öltözőbe... Most vajon melyik öltözőbe ment be a szünetben az elnök vagy tulajdo­nos, aki mindkét csapatot magáénak tudhatja? Nos, bizonyosan egyikbe sem. Várszegi Gábor, az MTK tulajdono­sa és a Ferencvárost többségében birtokló Fotex Rt. vezérigazgatója ugyanis nem volt ott a mérkőzésen. Az MTK közvetlen és a Fradi közve­tett irányítója üzleti úton, külföldön tartózkodott a találkozó időpon­tjában. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a magyar profifutball sorsának felelősségét nagyrészt a vállára vevő üzletember munkatársai felvették a mérkőzést Várszegi Gábornak, akinek hétfőn, hazaérkezése után az egyik első dolga lesz megnézni a videofel­vételt. Aki pedig nem tud megbékélni az­zal, hogy az ősi ellenfelek közös tulaj­donba kerültek, és Vörösmarty Mi­hály szavaival azt mondja, „Az nem le­het...!”, annak Márai Sándor lemondó szavaival válaszolható: „De igen, le­het. .. ”. És talán kár is keseregni a ma­gyar futballban­ zajló rendhagyó folya­matokon, hiszen keresztülment a sportág ennél lényegesen megrázóbb tulajdonosi szerkezetváltáson is. Mennyivel szebb és igazságosabb a mostani helyzet, amikor egy gazdag ember megvásárol egy elszegényedett csapatot (és most némiképp egy­szerűsítettük a példát...), mint amikor az államhatalom egy perc alatt ki­mondja és megvalósítja: minden az enyém. És aztán az MTK-t elnevezi Textilesnek, Bástyának, Vörös Lobo­gónak, a Kradit ÉDOSZ-nak és Kini­zsinek, az egyszerűség kedvéért mind­két csapatot vörös-fehérbe (!) öltözte­ti, néhány játékost innen oda és on­nan amoda vezényel, aztán azt mond­ja, mehet a bajnokság. Ez is megtör­tént ugyanis a magyar labdarúgásban, akkoriban, amikor még nagyobb visszhangra lelt az országban egy-egy ilyen döntés (igaz, persze, hogy a mostaniaknál „jobban” kommunikált döntések voltak azok, és még így sem volt sokáig tartható a helyzet...). „Ma lesz az MTK-Fradi” - gondol­ta magában az FTC buszának sofőre is, aki érkezésekor bevallotta a ven­déglátóknak, hogy igazán szereti a Hungária körútra szállítani a csapa­tot, nem ez a legtávolabbi helyszín a praxisában. Nem bizony, és az oly so­kat emlegetett rivalizálás mellett fon­tos jellemzője azért a két klub közötti kapcsolatnak megannyi személyes ba­rátság és nemritkán egymás nagyrabe­csülése is. Anélkül, hogy ideálisra kí­vánnánk festeni a helyzetet (amit ne­héz is lenne tenni a meccs hangulatát figyelve), azért érdemes megemlíteni néhány apró, de szép gesztust is. Mondjuk azt, hogy a melegíteni indu­ló Szűcs Lajos szívélyesen üdvözölte az öltözőfolyosón a még papucsban a ká­véját kortyolgató Illés Bélát, és nem mulasztotta el az alkalmat, hogy gra­tuláljon ellenfelének az augusztusban elnyert hónap játékosa-díjhoz. Vagy azt, hogy a meccs előtt a nem mindig tapintatos MTK-tábor megtapsolta Horváth Pétert, a Nemzeti Sport Ezüstfej­díjasát, mielőtt lapunk fő­­szerkesztő helyettese, Őri B. Péter Ferenczi Istvánt, az előző bajnokság harmadik legtöbb gólt fejelő játékosát is kitüntette. A játékosok persze barátkozás he­lyett inkább arra koncentráltak, hogy minél jobban felkészüljenek a mérkőzésre. Az MTK csapata mind­ezt a klubház alagsorában megszokott öltözőjében, míg a Ferencváros a ven­dégeknek járó emeleti öltözőben tet­te. Bognár György talán kissé feszül­tebbnek tűnt a találkozó előtt kollégá­jánál, Csank Jánosnál, bár ember le­gyen a talpán, aki ilyesféle lelkiállapot jeleit képes felfedezni a Fradi meste­rének arcán. Természetesen mindkét szakvezető úgy érezte, hogy a néhány hiányzó játékos és egy-két gond elle­nére a lehető legjobban sikerült felké­szítenie a csapatát, s a leginkább arra vártak félórával a meccs előtt is, hogy kezdődjék már az összecsapás. A hátralévő időt Szabó Tibor és Alekszandar Jovics még felhasználta arra, hogy szerbül néhány szót váltva pontosítsák az MTK elleni tökéletes taktikát, míg Szkukalek Igornak arra kellett az idő, hogy megszabaduljon új cipőfűzőjének túlságosan hosszan lelógó végétől. Tömő­ Zsolt szertáros azzal a régi módszerrel sietett a segít­ségére, amely szerint ilyenkor a leg­egyszerűbb egy gyufával vagy öngyúj­tóval kettéválasztani a cipőpertlit a megfelelő ponton. A művelet sikerült is, és Szkukalek hamarosan ott állt tö­kéletes masnira kötött cipőfűzővel és a négy fölösleges pertlidarabbal a ke­zében. De hogy tudja a rendet, az el­távolított darabokra mutatva a szertá­ros még odaszólt a szlovákiai játékos­nak: „Igar, ezeket nehogy eldobd! Le kell adni a szertárban... ” Ezen még nevetett a Fradi-öltöző (kilencven perccel később az eredmé­nyen már nem...), és csak az zakatolt a játékosok fejében: „Ma van az MTK-Fradi.” FOTÓ: NÉMETH FERENC Az FTC csatára, Horváth Péter (jobbra) lett a Nemzeti Sport elmúlt évadban meghirde­tett fejesversenyének második helyezettje, s vehette át a Nemzeti Sport ezüst trófeáját, míg az MTK támadója, Ferenczi István a harmadik helyen végzett. A két labdarúgó 4-4 fejesgólt szerzett, Horváth Péter javára az döntött, hogy a Dunaferr ellen győzelmet érő találatot jegyzett Az Aranyfejet a debreceni Kerekes Zsombor csütörtökön vette át hirdetés. STATISZTIKA: A két csapat tehetségeinek játékát elemeztük Kanta Szabolcs vállalt többet is A Hungária körúti találkozón két fiatal, az új utánpótlás-válogatott keretéhez tartozó M labdarúgót figyeltünk. Kanta Szabolcs és­­ Gyepes Gábor nem jelentett veszélyt a ka­pura, de a mezőnyben mindketten sokat­­ dolgoztak A kék-fehérek ballábas játékosa­­ többet vállalt a szervezésből ellenfelénél. Kanta a kék-fehérek egyik legjobbja volt Gyepes nem jelentett veszélyt a kapura Giovane Elber, a Bayern München csatára megszerezte a századik gólját a német élvonalban » SUZUKI (Wii) Márkakereskedés és szerviz 1185 Budapest, Üllői út 780. Tel.: 290-0035, Fax: 292-0683 internet: www.suzuki-varro.hu Nyitva tartás: H-P: 7-18 Szó: 9-13 @ ISO -­­ 9002 INTERNATIONAL­­ vfJUSUIUjt" rT?i y­­ m m hssrljg] VARIENS KFT. HASZONGÉPJÁRMŰ-ALKATRÉSZ SZAKÜZLET KIS- ÉS NAGYKERESKEDELEM IKARUS, IFAW50, L60, SKODA-GAZ, AVIA, MERCEDES, IVECO, SCANIA, MAN, DAF 6230 Soltvadkert, Kiskőrösi út 1. Tel.: (78) 381-544, fax: (78) 481-405 NADASI ÉS FIA KFT. Asztalos minőségű Z ' 'v Bp. XVI., Szlovák u.-Gusztáv u. sarok szárított botOVI­ és I­I Telefon/fax: 409-4111, 06 (20) 320-9434 | Nyitva tartás: H_p. 76_16 Sz. Zio_12 óráig lucfenyő is kapható. KEDVEZŐ ÁRON MINDENFAJTA FENYŐFŰRÉSZÁRU, ami egy építkezéshez szükséges! JL Építkezzen olcsóbban! SZLOVÁK SZÁRMAZÁSÚ FAANYAGOK AKCIÓS ÁRON! Gerendák/pallók: 4000-6000 mm 32 000 Ft/m3+áfa 7000 mm 38 000 Ft/m3+áfa ____________________8000 mm 40 000 Ft/m3+áfa Deszkák építőipari célra 24 000 Ft/m3+áfától Normál lécek 40 Ft/fm+áfától Jm Bramac lécek -4 Ft ■ I Kültéri lambériák (20 mm vastag) 1 200 Ft/m2+áfától

Next