Nemzeti Sport, 2002. május (13. évfolyam, 117-144. szám)
2002-05-02 / 117. szám
2002. május 2., csütörtök nemze sport MAGYAR KUPA-DÖNTŐ. A lilák cseh légiósa egy drámai befejezés során lőtte nemzetközi porondra csapatát Robert Vagner, a megmentő A mérkőzésről tudósított: KECSKÉS ISTVÁN, KUN ZOLTÁN * De hol van Túlio? Nem állítjuk, hogy a brazil támadó úgy hiányzik az Újpestnek, mint futballszurkolónak a sörösüveg, de kétségtelen, igen meglepő, ha Glázer Róbert csapata a csatár nélkül kezd. Túlióval azonban jóval nagyobb csúfság esett meg, merthogy még a keretbe se került. Edzője ugyan taktikai okokkal magyarázta a labdazsonglőrnek csak jókora túlzással nevezhető brazil hiányát, ám gyanítjuk: lehet bármilyen offenzív vagy defenzív, a WM-rendszert vagy a csatár nélküli játékot favorizáló egy taktika, ha a tavaszi idényben Túlio csak a húszmilliós vételár borravalóját szolgálta volna meg, máris bérelt helye lenne csapatában. Ám a futballista néhány valóban tetszetős megmozduláson és egy-két „jókor állt jó helyen” típusú gólon kívül bizony vajmi keveset produkált. Jó passzban van viszont Lőw Zsolt, a meccs előtt ugyanis megtudtuk: a védő csütörtökön utazik Cottbusba, és egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az Energie játékosa lesz. A Haladás bezzeg a brazilokra épített, négyen is bekerültek a csapatba. Szentes Lázár a legjobb összetételében küldhette pályára csapatát - bár az edző megjegyezte, hogy a legjobb mindig a győztes együttes összeállítása, márpedig a csata vége még jóval odébb van... Igaz, rögvest közelíthetett volna a Szombathely az össznépi dzsemborihoz, ám Alex nem volt eléggé higgadt. A csatár pedig nyugodtan példát vehetett volna a rohamrendőrökről, akik öt perc múlva mimika nélkül tűrték a két méterről feléjük ordított „Gyilkosok, gyilkosok” skandálást. A laladás-drukkerek nagy felháborodását az váltotta ki, hogy a készenlétiek bemasíroztak a szektorokba, és kivitték az egyik füstbombázó fanatikust. Kétségtelen: a pirotechnika tiltott, de a rendőrség mai megítélését ismerve talán nem kellene állandóan erőt fitogtatni... (Tegyük hozzá, a biztonságiaknak sem: talán be lehetett volna engedni Bozóky Imre MLSZ-elnököt a VIP-szobába két perc tanakodás nélkül is.) Demonstrációból elég volt úgyis az, amit a pályán láttunk. Konkrétan az, hogy az újpestiek az átszunyókált első két perc után megmutatták: igenis szánják-bánják az elmúlt hetek arcpirító félidejeit, és ezúttal nem ismernek pardont. Alex nagy ziccerét követően átvették az irányítást, és a mezőnyfölényt hamarosan már helyzetek is követték. Hogy gólok nem, arról Takács Tamás tehetett, aki kétszer is jelezte, hogy a szombathelyi csapat leghátul is nagyon erős fájdalom, néha azonban kihagy. Az addig is feltűnően agilis - pláne Túlióhoz képest... - Robert Vagner ugyanis majd harmincról suhintotta be a lilák vezető találatát, márpedig ilyen távolságról egy kapusnak nem illik gólt kapni. Hogy ez csak kisiklás (de milyen sokba kerülő kisiklás!) volt, azt hamarosan tapasztalhattuk, hiszen a kapus kisvártatva már biztosan szedte le Korolovszky Gábor léc alá kívánkozó labdáját. Ennek ellenére a zöldek igen szomorúak lehettek: Vagner gólja után jobban játszottak, és többször is az újpesti tizenhatos közelébe kerültek, de komoly gólhelyzetet nem tudtak összehozni, így felhördülést csak az váltott ki, amikor a hangosbemondó közölte: az egyik parkoló autó tulajdonosát várja a rendőrség, mert kocsija texasi kúttá vált - ömlik belőle az olaj. Az autómentésre induló balszerencsés talajt megnyugtathatjuk: a félidő hátralévő részében az égvilágon semmiről sem maradt le. A második játékrész elején ugyan jelentős erőket mozgósított Szentes Lázár (Juhász Tamás és Almir Filipovics érkezett), ám a Haladás ott folytatta, ahol negyedórával korábban abbahagyta: meddő mezőnyfölény, helyzetek nélkül. Ez a játék persze annyira sem kifizetődő, mintha Mike Tyson a jövőben lánykollégiumot vezetne, így pedig egyre szkeptikusabbá váltak a zöld-fehér szurkolók. Gyanítjuk, az ellenoldalt sem nyűgözte le túlságosan sajátjaik teljesítménye: Radek Sloncík ugyan egy kontra alkalmából parádésan csavarta volna a bal felsőbe a labdát, ha Takács mutatóujja meg nem akadályozza ebben, de a cseh játékos lehetőségén kívül az újpestiek bizony csak az időhúzásban jeleskedtek. Posza Zsolt ezt annyira tökélyre fejlesztette, hogy egy sárgát is elkönyvelhetett. Hiszik, nem hiszik - a második félidőben ez is jelentős eseménynek számított. Mielőtt azonban teljes apátiába zuhantunk volna a gyenge félóra láttán, előbb Alex tesztelte Posza képességeit, majd Halmosi Péter gurított kapura a kapuba. Utóbbi lövésről nemcsak az eredményessége miatt illik bővebben megemlékezni, hanem azért is, mert Leandro ügyes meglátása és Halmosi okos gurítása eléggé kitűnt ebből a színvonaltalanságból. Elvégre a ballábas futballistát senki sem szólhatta volna le, ha amúgy „becsukom a szemem és belerúgok egy jó nagyot” módra cselekszik. A zöldek egyenlítése teljesen megérdemelt volt, hiszen nem jár a győzelem egy olyan csapatnak, amelyik kilenc emberrel áll esetenként saját tizenhatosán belül. Persze az egyenlítés után és főként a hosszabbításban mindez megváltozott: a Haladás elkészült erejével, a lilák így a kapujuk elé szögezhették a vasi alakulatot, pedig már sem Sloncík, sem a szintén megsérült Tokody Tibor nem volt a pályán. A fölény azonban helyzetekben nem mutatkozott meg. Az ilyen percek egy átlag bajnokin eléggé unalmasnak tűnnek, itt azonban már csak a nagy tét miatt is a szokottnál tempósabban kalapáltak a szívek. Vagner azonban nyugodt maradt, a legutolsó percben nem hibázott, és jöhetett a lila fieszta, amit bölcsen már a rendőrök sem akadályoztak meg. Mivel a pályán legalább ötszáz újpesti volt, Ábrahám Attila bíró jobbnak látta lefújni a mérkőzést, amelyről megállapítható, hogy nem a jobbik csapat győzött, hanem a szerencsésebb. Mindez persze nem zavarta az újpesti szurkolókat, akik még sokáig éltették csapatukat bent a pályán, közösen a szombathelyiekkel. A döntő nem hozott jó meccset, de legalább izgalmas volt, és egy szerencsés, egy csodálatos és egy nyugodt gól miatt még sokáig emlékezetes marad. Ez is valami. Jó: Szekér, Halmosi, Leandro, ill. Vagner, Sloncík, Tamási Gólszerző: Vagner (0-1) a 26., Halmosi (1-1) a 74., Vagner (1-2) a 120. percben Sárga lap: Lőw (kezezésért) a 48., Posza (időhúzásért) a 61., Szekér (Vagner felrúgásáért) a 65., Poljakovic (labdaelrúgásért) a 73., Tamási (Halmosi felrúgásáért) a 76., Filipovics (Lőw buktatásáért) a 85., Japa (Tokody buktatásáért) a 97, Somfalvi (Szélesi buktatásáért) a 105. percben Szögletarány: 3:6 (3:4,3:5, 3:6) Vezette: Ábrahám (Balajti, Georgiu) így bíráskodott: Ábrahám Attilának volt már jobb mérkőzése is. A találkozó elején volt tizenegyes gyanús szituáció az újpesti tizenhatoson belül, s a rutinos bíró a 88. percben sem ítélt büntetőt akkor, amikor Juhász vitte földre a szombathelyi tizenhatoson belül Vagnert. A játékvezetőnek ezen kívül több vitatható ítélete akadt, így a kupadöntő nem az ő teljesítményéről marad emlékezetes. A Cottbusba készülő újpesti Lőw Zsolt jobbra nagy csatákat vívott Kaj Andrással ■Lifp | 8. OLIVER-HALIlOÁS ÚJPEST FC Takács T. Posza Kaj Kunzo Flavio Pim Tamási Szekér Közel Somfalvi Lőw Némethy Szélesi Leandro Erős Selymes Sloncík Fred Korolovszky Alex Tokody Halmosi Wagner Vezetőedző: Vezetőedző: Szentes Lázár Glázer Róbert ESK WM Némethy helyett Ju Sloncík helyett Polhász a szünetben, Redjakovic a 68., Tokody helyett Filipovics az 55., helyett Móri a 99. perc- Flavio Pim helyett Japa ben a 67. percben FÉNY ÉS ÁRNYÉK A közönség érdeklődése méltó volt a kupadöntőhöz, hiszen bajnokikon ritkán látható tömeg gyűlt össze a győri stadionban. A két tábor is alaposan kitett magáért, az éneklés mellett a szombathelyiek egy kis füstöléssel és lufizással, a lilák pedig a pirotechnika mellett egy szép koreográfiával tudatták csapatukkal: ők is itt vannak, és kupagyőzelemre számítanak. Kár, hogy a végén csak az egyik fél örülhetett... Éppen húsz éve nyert bajnokságot a győri futballcsapat, és e jeles alkalomból a kupadöntő rendezői úgy döntöttek, hogy emlékeztetik a szurkolókat erre az aranyra. Igen ám, de a korábban már beharangozott ünneplés elmaradt: bár az akkori győri csapatból többen is a lelátón ültek (Glázer Róbert és Szentes Lázár pedig ugyebár a két kispadon...), Verebes József mester nem jelent meg, így nem végezhette el a számára felkínált kezdőrúgást. A Mágus egy Győr-meccsre tartogatja ezt a mozdulatot... MESTERMÉRLEG Drámai küzdelemben balszerencsés vereséget szenvedtünk. Nehéz szavakat találni egy ilyen meccs után... SZENTES LÁZÁR a Haladás vezetőedzője Nagyszerűen küzdöttek a fiúk, és erővel is jobban bírtuk. Nyugodtan kijelenthetem, megérdemelten került újpestre a Magyar Kupa. Köszönet érte mindenkinek, vezetőknek, játékosoknak és lelkes szurkolóinknak egyaránt. GLÁZER RÓBERT az Újpest vezetőedzője g Hazai labdarúgás 3 PERCRŐL PERCRE 2. perc: Az újpesti tizenhatoson belül Tamási akart felszabadítani, ám hátba rúgta Korolovszkyt, akiről Alex elé pattant a labda. A brazil csatár tíz méterről a bal alsó sarkot célozta meg, ám Posza menteni tudott. 14. perc: Tokody cselezte be magát a bal oldalon a tizenhatoson belülre, egy ütemet kivárt, majd az alapvonal közeléből középre passzolt az érkező Vagnerhez, aki hat méterről, jobbal telibe találta a kivetődő Takács Tamást. 17. perc: Tokody emelte középre a labdát a jobb oldalról, Vagner ismét jókor volt jó helyen és 12 méterről alig fejelt a kapu fölé. 20. perc: Vagner lódult meg középen a Haladás kapuja felé. A tizenhatos előtt játékba hozta az őt bal oldalon követő Erőst, aki 14 méterről jobbal célozta meg a kaput, ám Takács vetődve hárított a jobb alsó sarok elől. 26. perc: Vagner vezette fel a labdát a Haladás térfelén, senki nem zavarta meg (ellentétben Tokody Tiborral, aki keresztmozgásával összekavarta a szombathelyi védelmet), így 25 méterről, jobbal ellőtte a labdát, ami a vetődő Takács Tamás keze mellett a jobb alsó sarokban kötött ki. 0-1 40. perc: A szombathelyi kaputól 26 méterre Selymes vitte földre Vagnert. A szabadrúgáshoz Korolovszky állította le a labdát, ám a nagy erővel félmagasan ellőtt labda pont középre tartott, így Takács könnyedén megfoghatta. 49. perc: Fred hozta fel a labdát, és mivel a közelébe sem ment senki, nem sokat teketóriázott, ballal, 28 méterről lőtt is, ám Posza előrevetődve magához ölelte a labdát. 57. perc: Tokody hozta játékba a bal oldalon kilépő Sloncíkot, aki bemutatott egy cselt a pálya közepe felé, majd 22 méterről, jobbal megcélozta a bal felső sarkot. Takács a levegőben úszva szögletre mentett. 70. perc: Vagnert húzta vissza Kaj a Haladás kapujától 28 méterre. Korolovszky szabadrúgása után a bal felső sarok felett szállt el a labda. 71. perc: Alex vezette a labdát középen az Újpest kapuja felé, majd 17 méterről, nagy erővel el is lőtte, ám Posza vetődve előbb kiütötte a labdát, majd utána ugorva magához is ölelte. 74. perc: Leandro gurította középre a labdát jobb oldalról, a szögletzászló közeléből. Lapos passzára érkezett Halmosi, aki ballal, 18 méterről, a bal alsó sarokba lőtt. 1-1 90. perc: Halmosi emelte középre a labdát a bal oldalról, Filipovics a kaputól 12 méterre egyedül fejelhetett. A labda lágyan szállt Posza keze felé, aki ezek után a frászt hozta társaira, mivel kezéből felperdülve a kapu felé pattant a labda, ám másodjára a kapus magához ölelte. 92. perc: Erős ugratta ki Tokodyt középen, a csatár 12 méterről egyből lőtt, ám Takács vetődve menteni tudott. Az ellentámadásban Japa szöktette a balösszekötő helyén Halmosit, aki ballal 12 méterről alig lőtt a jobb felső sarok fölé. 95. perc: Erős passzolt Vagnerhez a szombathelyi tizenhatos előtt. A csatár kapura fordult, majd 17 méterről jobbal alig lőtt a bal alsó sarok mellé. 120.perc: Leandro vesztette el a labdát a szombathelyi térfélen a jobb oldali szögletzászló közelében, így Poljakovic középre adhatott, a bal oldalon érkezett Vagner, aki mellel levette a labdát, majd egy pattanást követően öt méterről ballal kilőtte a jobb alsó sarkot. 1-2 HIRDETÉS TO<11c>TI A Haladás FC öltöztetője ACTIVE SPORTWEAR 1185 Budapest, Üllői út 749., telefon/fax: 292-5845