Nemzeti Sport, 2002. augusztus (13. évfolyam, 206-235. szám)
2002-08-02 / 207. szám
10 VÍZILABDA. Férfi Világliga, négyes döntő - leadta előnyét a csapat A vereség művészete CSURKA GERGELY jelenti Patraszból Ez lassan olyanná válik, mint a kasztanyetta. Régi hagyomány. Nevezzük spanyol bujkálásnak. Az esztendő legfontosabb eseménye előtt - idén ez a Világkupa - nincs az a tét, ami arra kényszeríthetné Joan Janit, hogy teljes vértezetben vonultassa fel hadait. Hol ez nem játszik, hol az. Most Jesús Rollán hiányzik a táncból. Fáj a lába, nem edz rendesen, négy meccset úgysem bírna ki zsinórban. Jelzés: olyan meccsre tartogatják, amelyiken sok múlhat. Ha megy nélküle is, legfeljebb megveregetik a saját vállukat, lám, milyen erősek vagyunk. Egyébként meg azok. A nyitányon az olimpiai bajnok a világbajnokkal találkozik. Nem kevés. A nyitány remek, leszámítva, hogy a himnuszunk helyett valami teljesen mást játszanak. A balsors mindazonáltal Andreát tépi, Molnár centerezése épphogy beperdül a kapufáról a második számú kapus háta megött. Néhány remekbe szabott szerelést követően érkeznek az első labda nélküli kiállítások centerből, Malim közelről beteszi az övékét, nálunk Andrea odaér Benedek kapáslövésére, ám a komért követően Kiss Gergő átzúzza a zónát (1-2). Ugyanezt megteszi Gómez is, igaz, a kettő között két gyengébb centermegjátszáson múlik a 1-3 - ehelyett lesz 2-2, habár egyelőre kedélyesnek hat az egész. A második rész eleje sem veretesebb: felállt védelem ellen küszködünk, három tiszta lefordulásunkból viszont csak az egójukat növeljük, avagy Andrea szédületesen érzi, hová lőnek Benedekék. A balkezes Kissékkel viszont gondjai támadnak, a következő két előny végén elég simán köt ki a labda a hálójában, előbb Gergő, majd Csaba jóvoltából (jól sikerült a center helyzetbe hozása, csakis kiállítás lehetett a vége). A fonál a kezünkben, olyannyira, hogy a következő kontrából Vári pazar továbbpöccsítését Bárány kapásból a léc alá pakolja, amire már az eladdig alélten szemlélődő görög közönség is felhördül (2-5). Kár, hogy a negyed közepére szinte tökéletesen összeállt védelem egy kipattanót követően úgy véli, ebben az emberhátrányban már nem történik semmi: Molina a duda pillanatában húz, a bírók középre mutatnak, lehetne vitatkozni - inkább figyelni illett volna. Jobban koncentrálunk a folytatásban, Szécsi remekül véd hátrányban, Benedek passza viszont kissé rövid Molnárnak, ezen a mi előnyünk megy el, Sánchez-Toril centergólja meg az ajándék kategóriája (4—5). És a lejtmenet nem szűnik, Iván Moro egy lécről levágódó labdát tesz be közelről, valahogy az az ember érzése, ha nincs az a gól az előző negyed végén, békés fürdőzés zajlana - ehhez képest már vezetnek. Egy szerelést követően valahogy visszakerül a labda Pérezhez, ő beteszi az üres kapuba, ez a harmadik akciógóljuk (6-5). Forban elszáll a bátorság, nem lő senki, csak amikor már késő, későibb Benedeknek szerencséje sincs, a léc ment az elsüllyedt Andrea helyett. Még elmegy egy újabb kontra, a Világliga eddigi leglidércesebb negyedét záró dudaszó valóságos megváltás. Még jó, hogy náluk is van „blackout”, miközben Benedek visszaszerzi a labdát egy bruszt során, Molnárról elindul a bekkje - az egyedül maradt középcsatárnak ez rutinmunka. Az már nem, ahogy a a következő támadáshoz felérve a szélről a hosszú felsőbe pattint: brahi és szuperbravúr, továbbá nyugalmat kölcsönöz. A rend mintha helyreállna, Pérezt Biros blokkolja hátrányban, majd ugyanő szenzációs surrantással leli meg a lyukat a zónán (6-8). Sajnos, Gómez remek pattintása megakad a rövid felsőben, ami a spanyolok megrendült lelkivilágát dúcolja alá (7-8). És amilyen mázlijuk van, később két blokkolt lövést követően harmadjára Daniel Moro elé pattan egy ejtés a lécről, újabb üreskapus gól, három perccel a vége előtt megint iksz, ahelyett, hogy két elspriccelő emberünk eldöntené a derbit (8-8). Nem túl acélos támadásokkal peregnek le a másodpercek, kétszer szereljük Pérezt, ami szép teljesítmény, elöl viszont nem jönnek be a távoliak: az utolsó harminchat másodpercet egy időkérés után ők viszik végig. Illetve, tizenegy másodperc marad a középkezdés után. A külső védők nézik, amint Pérez átbirkózza magát Steinmetzen (elkélne a segítség), aztán becenterezi a labdát. Időkérés, a veszett fejsze nyelének keresgélése. Hasztalan, lövés helyett a centert próbáljuk helyzetbe hozni, kiállítást már rég nem fújnak az amúgy korrekten fütyülő bírók, így a labda és a győzelem az övék. Nehéz elhinni 2-5, de különösen 6-8 után. Amúgy láttunk már néhány ilyet a spanyolok ellen. Mindannyiszor csóváltuk csupán a fejünket, ezt művészet volt elveszíteni. Szécsi Zoltán és társai ugyan mindent megtettek, ám végül a szerencsésebb csapat, a világbajnok spanyol gárda nyerte a csatát 9 8 (2-2,1-3, 3-0, 3-3) Patrasz, 500 néző, V: Hasszekioglu (görög), Bookelman (holland) ANDREO Szécsi MOLINA 2 Fodor Hernández BIROS 1 Marcos Vári Sánchez-Toni 1 MOLNÁR T. 3 GÓMEZ 2 KISS G. 2 D. Moro 1 Benedek PEREZ 2 SteinmetzB. Lanz Bárány 1 Pedrerol Kiss Cs. 1 I. Moro .1 Bállárt Szövetségi kapitány: Szövetségi kapitány: Joan Jané Kemény Dénes Gól - emberelőnyből: 4/2, ill. 5/2 Görögország-Oroszország 2-12 HIRDETÉS -^T)referv MfiffW kiemeltebb támogatója Az MVLSZ kiemelt támogatója invent Csapatsportok Joan Jané: - Ahhoz, hogy az általam a világ legjobbjának tartott magyar csapatot legyőzzük, kiváló produkcióra van szükség. Sikerült remekül teljesítenünk, ám egy ilyen hosszú sorozat végén, amikor mindenki fáradt, ez nem garancia a további sikerekre, legközelebb akár fordulhat is a kocka. Kemény Dénes: - Érthetetlenül hullámzott a csapat teljesítménye, ezért, noha többször is kezünkben volt a győzelem, mindig megadtuk a sanszot a spanyoloknak. [Pénteki program Oroszország-Spanyolország 18 óra (magyar idő szerint), Görögország- Magyarország 19.30 (Petőfi rádió, 20.05) Csak csendben , jNem csináltak nagy ügyet Kemény j Dénes meglehetősen véleményes pi-joros lapjából a nemzetközi szövetség j | korifeusai. Szóba sem került az ügy a j j döntő előtti technikai értekezleten, j j szép csendben elsikkadt az egész, j iRoberto Petronilli, a kapitányunkat! ! Amerikában kiállító, és most is közre-j ! működő játékvezetőt így megkímélte- j ! tett egy kínos beismeréstől, a FINAIs meg tett arról, hogy ne szivárogjon! ! kisérült az automatikus eltiltás rendjje. Szemtanúk állítják, jóllakott kecs-j ! kéket és zöldellő káposztákat láttak az 1 . ülés helyszínén. 2002. augusztus 2., péntek szerixt S sport STRANDRÖPLABDA. Word Tour-verseny - elmaradt a bravúr Fontana rutinja döntött SZABÓ GÁBOR jelenti Klagenfurtból Kiadós esővel fejeződött be az első nap és csütörtökön reggel is borongós idő fogadta a jobbára napfényhez szokott párosokat Klagenfurtban. A sötétszürke felhők sem marasztalták otthon az embereket, és a centerpálya lelátóin már délelőtt tíz órakor 1500 néző foglalt helyet, hogy kiszurkolja a győzelmet a Stamm, Maderböck kettősnek. Miután a férfiak is bekapcsolódtak a küzdelmekbe, összesen nyolc osztrák kettősért szoríthattak a Grand Slamversenyre kilátogatok. Igyekezett a legjobb formáját hozni Tom „The Voice” Blaeuman, aki már a tavalyi vilgbajnokság hangulatát is az egekig emelte és most sem mondott csődöt. Többször bejátszotta a nyelvre álló slágert: „That’s the way, aha, aha! I like it, aha, aha!” A hullámzó nézősereg pedig vevő volt minden kezdeményezésre, más kérdés, hogy Stamm és Maderböck vereséget szenvedett a svéd Berg, Dahl párostól. A két magyar hölgy, Nagy Krisztina és Schlégl Katalin felült ekkor már a lelátóra, már túl voltak a reggeli tréningen. Az edzést Nagy Sándor, Krisztina édesapja tartotta és úgy látta: biztatóan mozogtak a lányok. Persze, szükség is volt a reményt keltő jelekre, hiszen a délután három órakor kezdődő utolsó csoportmérkőzésükön a világranglista kilencedik helyén álló amerikai Fontanát és De Necocheát kellett legyőzniük a 24 közé jutás érdekében. Schlegl mindenesetre nem volt mosolygós kedvében, mintha nem dolgozta volna fel a szerdai, ausztrálok elleni találkozót. Még mielőtt nekiláttak volna a munkának, megnézték a négy éve Kaposvárott játszó Szergej Szajfulin meccsét, amelyet a centerpályán rendeztek meg - ebből is kitalálható, osztrák párral hozta őt össze a sors, mégpedig a legjobb hazai duóval. Berger és Doppler a 12. helyet foglalja el a világranglistán és az előbbi nyitásaival képtelen volt mit kezdeni Szajfalin és Kucsnyerev. Szinte hihetetlen, de 7:0-val kezdtek Bergerék és bár 11:8-nál éledni látszottak az oroszok, egy újabb szervazuhatag megfogta őket. Azért nem estek kétségbe, a második felvonásban türelmes, taktikus játékkal nyertek 2 előre. A harmadik szett viszont újra az osztrákoké volt, akiket már mintegy 2500 szurkoló ünnepelt. „Nem játszottunk rosszul, de az osztrákok túlságosan jól nyitottak - mondta Szajfalin. - Mi inkább taktikusan szerváltunk és a mezőnymunkára alapoztunk. Egyelőre ők a jobbak. ” Ugyanez mondható el a Nagy, Schlégl és a Fontana, DeNecochea páros vonatkozásában is - itt az amerikaiak mellett szólt minden. Nemcsak hogy kilencedikek a világranglistán, hanem Fontana öt győzelmet tud felmutatni pályafutása során, Youngs oldalán tavaly kétszer lett első. Egyébként is óriási a rutinja, hiszen 1993 óta szerepel a nemzetközi elitben, az atlantai olimpián negyedik lett Hanry oldalán. Az első játszmában ki is jött a különbség a két páros között, a másodikban aztán megemberelték magukat a mieink. Már 10:7-re vezettek, sőt, ha Fontana nem ment óriási bravúrral, 11:7-re húzhattunk volna el. Sajnos nem így történt, néhány percmúltán pedig De Necochea igen szerencsés nyitással (hosszú gondolkodás után pottyant le a labda a hálóról) egyenlített (10:10). Az ellenfél gondolatait előre leolvasó amerikaiak azonban nerre tudtak elhúzni a végig példamutatóan koncentráló magyar duótól, így tisztes vereség (21:19) lett a szett vége. „Na, ugye így is ki lehet kapni?!" - dicsérte a lányokat Nagy Sándor. „Tavaly csak örültünk, hogy benne voltunk a 48-as mezőnyben, de esélyünk sem volt győzni. Most viszont egyszer sikerült nyerttünk” - állapította meg Dibusz László, a páros menedzsere. Nagy Krisztina a következőképpen látta a duó utolsó klagenfurti találkozóját: „Sajnos nem igazán sikerültek a nyitások, ráadásul az első szettben az is gondot okozott, hogy a hálótól messze mentek a labdák a feladásaink után. ” Noha az ausztrál Gerlic és Lochowicz veszített a svéd Granström és Ljungquist ellen, a G-csoport élén végzett, Schleglék pedig a harmadik helyen kötöttek ki - ha továbbjutást nem is, de 40 ranglistapontot ért a produkció. Ezt is meg kell becsülni. Word Tour-verseny, Klagenfurt (a pénzdíj 200 ezer dollár) Nők, G-csoport: Fontana, DeNecochea (amerikai)-Nagy Krisztina, Schlégl Katalin 2:0 (11, 19). Granström, Ljungquist (svéd)-Gerlic, Lochowicz (ausztrál) 2:1 (18, -19, 12). A végeredmény: 1. Gerlic, Lochowicz 5 pont (5:2), 2. Fontana, DeNecochea 5 (4:2), 3. Nagy, Schlégl 4 (2:4), 4. Granström, Ljungquist 4 (2:5). Az első két helyezett jutott a legjobb 24 közé. Szajfulin, a taktikus Az első játszmában, bivalyerős nyitássokkal, lesöpörték a pályáról SzergejjSzajfulint és társát, Mihail Kucsnye-t, Irevet. A két osztrák, Berger és Doppler szárnyalását a második szettben sz állították csak meg az oroszok. Ami-mikor Berger ment nyitni, Szajfulin je- \ \ lezte a bírónak, hogy szerinte túl alajcsony a háló, ez így nem felel meg ne- \ j ki. A játékvezető engedélyezte az el- je lenőrzést, és noha láthatóan minden | | rendben volt (na jó, egy kis homokot i | elhúztak a háló alól, ezzel növelve a | 'magasságát), a két orosz négy-ötö percre leállította a mérkőzést. És mi- j Icsoda csoda, 6:7-ről 9:7-re fordított;tak, majd jó játékkal nyerték is a játsz-j Imát. „Kell ez, kell ez - mosolygott Szájj ! fulin a végül vesztes mérkőzés után. - j ! Van jogom szólni, hát megpróbáltam. Jól jött nekünk az a néhány perc... ” Szajfulin (szemben) és társa szoros csatában kapott ki a hazaiak kedvenceitől