Nemzeti Sport, 2003. október (14. évfolyam, 268-297. szám)

2003-10-01 / 268. szám

2003. október 1szerda nematei sport !­­ Détári Lajos, a Lombard FC Haladás­­ korábbi vezetőedzője ellen szerződés­­t szegés címén fegyelmi eljárást indított a Futball Kft. vezetősége, mondván a­­ szakember a hivatalos formáknak nem­­ megfelelően járt el akkor, amikor kö­­­­zölte, hogy nem kíván a jövőben a­­ szombathelyi csapatnál dolgozni. Két­­ edzésen nem jelent meg a tréner, és­­ Bíró Péter­, a Kft. többségi tulajdonosa kezdeményezte a fegyelmi eljárás le­­j­folytatását, a bizottság végül pénzbün­tetést szabott ki Détári Lajosra. A klub azzal az indoklással bontotta fel végül a szakvezető szerződését, hogy a Haladást az élvonalba juttató edző kü­lönböző napilapoknak nyilatkozott a Lombard FC Haladással kapcsolato­­­­san. Illés Zoltán klubigazgatót a követ­kezőket közölte: „Détári Lajost ■ tértivevényes levélben arról értesítette az­­ Új Lombard Kft vezetősége, hogy mivel­­ nem tett eleget a szerződésben foglaltak­­nak, továbbá a futballklub vezetésére a­­ médiában sértő és lejárató kijelentéseket tett, felbontotta a vele kötött szerződést. A jövőben mindennemű, ezzel kapcsolatos­­ ügyben a jogászok dolga lesz eljárni. ” Pénteken Bíró Péter bejelentette, hogy Gujdár Sándor eddigi munkájá­val elégedettek, ezért őt nevezik ki a­­ csapat vezetőedzőjének. Nos, ezzel kapcsolatban jegyezzük meg: a versenykiírás szerint a sportvál­lalkozás felmondhat egy edzőnek, ám csak abban az esetben állapodhat meg új szakemberrel, ha annak elődjével si­került rendeznie az anyagi kérdéseket. Nos, - és ezt a Lombard FC Haladás elöljárói sem tagadták - a szombathe­lyiek a mai napig tartoznak Détárinak, így felmerül a kérdés, Gujdár szerződ­tetése nem volt-e szabályellenes. A liga részéről adott válasz: nem. A kiírásban ugyanis létezik egy pont, amely kimondja: ha a szerződte­tett részéről történik súlyos szerző­désszegés, akkor a klub minden továb­bi nélkül egyezséget köthet egy másik szakvezetővel. Márpedig a liga megál­lapítása az, hogy a szombathelyi meg­állapodás felbontására éppenséggel Détári Lajos súlyos szerződésszegése okán került sor... Azonban a fő tétel nem dőlt meg: a Lombard FC tartozik a szakember­nek, bár - mint a Haladásnál mondják - a kft. már kifizette volna a csapatot az élvonalba vezető trénert, ha az nem hibás számlát visz be a székházba... Megy tehát a csűrés-csavarás, ám a lényeg minden megközelítésből az, hogy az ügyet eztán a jogászok viszik tovább... 7.­ Szombathelyi riposzt: még a számla is hibás ww ___ EDZOSORS. Détári Lajos a ligához fordult jogorvoslatért, és minden ellenkező hír ellenére választ vár Frankfurtból A saját útját akarja végigjárni SINKOVICS GÁBOR Előre jelezzük: ebből sértődés lesz. Azonban e rövid mondathoz azt is hozzá kell tennünk, hogy csalás és ámí­tás lenne kozmetikázni az alább olvas­ható véleményt, mindazt, amit a ma­gyar labdarúgás utóbbi két évtizedének legtehetségesebb, és profiként még eredményeket produkáló labdarúgója, a 61-szeres magyar­ és ötszörös világ­­válogatott középpályása, Détári Lajos mondott el ebben az interjúban. Döme már évek óta edzőként dolgozik, ám a kívülállóknak úgy tetszhet, a szakveze­tő munkája során falakba ütközik, amit a maga módján próbál meg ledönteni, ha úgy látja, van értelme. Legutóbb Szombathelyen nem látta így, és ha­bár a Lombard FC Haladásnál trénerként eredményt produkált (élvonalba vezet­te a csapatot), mégis egyik pillanatról a másikra otthagyta a klubot. Azt ma sem tudni pontosan, hogy miért, mert Détári - mint akkor is mondta, és most is mondja - nem akar sárdobálásba kezdeni. Más kérdés, hogy az ügy így is port vert fel, de nem a volt világváloga­tott elszólásai miatt... A hét végén ér­kezett a hír, miszerint Szombathelyen lezárták az ügyet, kinevezték vezető­edzőnek Gujdár Sándort, míg előzőleg arról cikkeztünk: Détárit az Eintracht Frankfurt várja szakmai tanácsadónak, azaz Döme körül forrt a levegő - és most már minden bizonnyal forró is marad, merthogy a saját ügyéről, vala­mint ezzel párhuzamosan a magyar futball és közélet állapotáról, illetve annak néhány szereplőjéről igencsak kritikus véleménye van. Ezért jelezzük: itt sértődés lesz, de az elmondottak kapcsán a további véleményeknek ter­mészetesen szintúgy helyt adunk.­­ A múlt héten beszéltünk utoljára, ami­kor megerősítette lapunk hírét, miszerint Frankfurtból állásajánlatot kapott, és az­óta talán csak a lakásszépítéssel foglalkozó szaklapok nem cáfolták meg ezt az infor­mációt. Most akkor mi az igazság: keres­ték Németországból, vagy sem? - Én már semmin sem csodálkozom, ami Magyarországon történik - mond­ta Détári Lajos. - Meglehetősen saját­ságos viszonyok uralkodnak ebben az országban, és ez alól a sport, a futball sem kivétel. Ideértem, hogy nálunk különleges szempontok alapján kap­hatnak munkát a futballedzőit, és jó­magam három olyan csapatról tudok, ahová egyértelműen az edzőképzésért felelős Mezey György közbenjárására szerződtettek trénert... - Nos, ez a megfogalmazása kemény, hiszen Mezey György nevét úgy említette, mint aki dönthet edzősorsokról. Nem tart attól, hogy a szókimondásáér­t partvonalon kívülre kerül? Aligha hiheti bárki, hogy éppenséggel az önnel korábban együtt dol­gozó szövetségi kapitány ne támogatná ab­béli szándékát, hogy sikeres edző lehessen? - Nézze, nem tartok én senkitől és semmitől, arról van szó, hogy járom a magam útját, jóllehet, tisztában vagyok azzal, akadnak néhányan, akik meg­próbálnak keresztbe tenni nekem. Ab­ban mindenesetre biztos vagyok, hogy kapok munkát itthon, mint ahogyan továbbra is tartom, leszek nem csupán sikeres edző, hanem szövetségi kapi­tány is. Egy edzőt mindig az eredmé­nyei minősítenek, a többi csak mellé­beszélés. Márpedig a munka, amit el­végeztem eddig, önmagáért beszél. Vi­szont azt sem titkolom, hogy Magyar­­országon legalább húsz éve vezetői vál­ság van, és ebben benne vannak a tré­nerek, a klubvezetők, és igenis azok az úgymond hatalmi pozícióban lévő em­berek, akik a háttérből irányíthatnak. Ez van, így nálunk még az is belefér, hogy csak bizonyos emberek dönthes­senek fontos szakmai kérdésekben. Németországban, és más, normális futballkultúrájú országokban azonban egészen másként zajlanak az esemé­nyek... És akkor itt vissza is térek az első kérdésére, hiszen annak a lényegét még nem mondtam el: Frankfurtból valóban megkerestek, itt van nálam bi­zonyítékként a fax, ezt megmutatom bárkinek. Ebben a bizonyos üzenetben a frankfurtiak feketén-fehéren leírták azt, hogy számítanak a munkámra, és türelmet kérnek tőlem. Ha valaki ké­telkedik ebben, keressen meg bátran, megmutatom a levelet. Mindig belerúgnak a fociba - Talán nem is a levél a lényeges, hanem az, hogy volt újságíró, aki nem volt rest és egyenesen Frankfurtba telefonált infor­mációin, ahonnan pedig egyénelmű­en olyan válasz érkezett, hogy szóba sem ke­rült Détári Lajos alkalmazása. Erre mit mond? - Erre azt mondom, hogy olyan em­bereket kérdeztek meg, akiknek semmi közük a fontos döntésekhez. Nem aka­rok senkit megbántani, de ha, teszem azt, valaki a Ferencvárosnál képbe ke­rül, akkor, mondjuk, a klub egyik régi elismert játékosát kérdezik meg, aki­nek már nincs beleszólása a döntések­be? Frankfurtban megkérdezték Sztáni Istvánt, akinek nincs rálátása arra, hogy a klub vezetői akarnak-e engem vagy nem. No, persze, olvasom a lapokat én is, és egy másik újság az Eintracht saj­tóosztályán is megszólaltatott valakit, aki ugyancsak cáfolta a velem kapcso­latos hírt. Kérdezem én: honnan tud­hatná egy sajtós, hogy egy bizonyos ügyben megkeresték-e Détári Lajost? Nem győzöm hangsúlyozni, hogy Nyugaton mennyire másként történik minden. Nekem van menedzserem Németországban, Görögországban és még több országban. Ezek az emberek pontosan tudják, melyik klubnál érde­mes próbálkozniuk és engem mene­dzselniük. Tiszta sor ez, legutóbb Ausztriában kerültem képbe a Grazer AK csapatánál, többször is kint jártam, megnéztem őket, és végül az egykori osztrák válogatott Walter Schachnert nevezték ki. Van, amikor öt jelölt kö­zül választanak, és ebben benne van az is, hogy nem én leszek a befutó. A Frankfurtnál egyértelműen számítanak rám, ám ettől függetlenül előfordul­hat, hogy nem ott kapok munkát. - Ha már így belelendültünk, a futbal­listák teljesítményéről sem mondhatunk túl sok pozitívumot. Azok a megmaradt szurkolók, akik hétről hétre magyar baj­noki meccseket néznek a lelátókról, leg­többször szentségelve mennek haza, mondván: „Pucolt ló legyek, ha még egy­szer futballmeccsre megyek... ”­­ Pontosan tudom, mennyit ér a mai magyar mezőny. Látom és érzékelem, hogy kik a jó fu­tballisták, és kik azok, akikkel csak többen vagyunk. Ennek ellenére azt mondom, elsősorban a kö­zeggel van baj, azzal a közeggel, amely körülveszi a labdarúgást. Egyre inkább divat ócsárolni, gúnyolni a futballun­­kat, és olyan emberek teszik ezt, akik­nek semmi közük a sportághoz. Nem szeretnék személyeskedni, de nagyon a bögyömben van néhány művész, szí­­­nész, műsorvezető, akik tíz-, húszezer­­ forintért hakniznak, elvállalnak min­­£­dent, és megállás nélkül szapulják a­­ sportágat. Gondolok itt például Vere­­z­bes Istvánra, aki a műsoraiban és né­­ki hány újságban előszeretettel rúg bele a­­ futballba, azonban a kritikáira azt tu­­­­dom felelni, hogy én szuszogás nélkül­­ is kicsaltam hétezer nézőt rendszere­­­­sen a szombathelyi stadionba, ő pedig­­ színházi emberként irigykedhet ezért a számért, hiszen a darabjait messze nem nézik ennyien... A labdarúgás is a szó­rakoztatóipar része, és azok, akik gú­nyolódnak, nyugodtan vessék össze a nézőszámot, ugyanis kiderülhet, hogy a lesajnált, leírt, meggyengült magyar foci is több nézőt vonz, mint a nagy dérrel-durral beharangozott színda­rabok. - Azt gondolom, most már túl messzire ment. Nem tisztünk megvédeni Verebes Istvánt, s azt sem tudjuk, esetenként men­nyi a gázsija, de tudomásul kell venni, hogy más értéke a kultúránknak a szín­ház, és más a magyar futball... - Nem hiszem, hogy ne mondhat­nám el erről a véleményemet... - Elmondhatja, de azt hangsúlyozom: ebben a témakörben, ilyen összevetésben nincs igaza, hiszen egy stadionban sokkal többen férnek el, mint egy színházban. - Akkor sem szólnak másról az új­ságok, és a különböző sportműsorok, mint arról, hogy mennyit keresnek a futballisták, milyen falábúak, milyen tehetségtelenek. Hozzáteszem, tisz­tában vagyok a színvonallal, de... Az felháborít, hogy a Szieben László igazgatta liga honnan veszi a bátorsá­got ahhoz, hogy nyilvánosságra hoz­za a magyar labdarúgók átlagkerese­tét, pontosabban azt az adatot, ami­ből kiszámíthatóak a keresetek, ami ráadásul indulatokat kelt, és ilyen formában nem is igaz. Amikor meg­jelent az összeg, a 767 ezer forintos átlagkereset, akkor a játékosok tőlem is kérdezgették, áruljam el, hol ke­resnek ennyit, hiszen ennek a pénz­nek a felét sem kapják kézhez Szom­bathelyen... Csatázzanak csak az ügyvédek - Hogy annyit kapnának kézhez, arról szó sem volt... Egyébként attól, hogy Szom­bathelyen nem így fizetnek, az átlag még lehet annyi, amennyi. A pénz és a futball elválaszthatatlan, senki nem foglalkozna a keresetekkel, ha minőségi futballt kapna érte cserébe, és speciel akkor sem lenne té­ma ez, ha a kirúgott edzőket nem a forin­tokkal fenyegetnék. Apropó, önt kifizették Szombathelyen? - Egy fillért sem kaptam a Lom­­bardtól, bár lépten-nyomon azt hal­lom, hogy csak a számlatömbömmel kellene besétálnom, és máris megkap­nám a jussomat. Sajnos, szó sincs ilyes­miről, már ügyvédi felszólítást is küld­tem, hogy fizessenek. Bíró Péternek, a Lombard tulajdonosának Cavintont kellene szednie, mert gyaníthatóan el­felejtette, hogy papíron még én vagyok a Haladás edzője. Megdöbbenve olvas­tam az önök lapjában, hogy pénteken Szombathelyen bejelentették: lezárt­nak tekintik a Détári-ügyet, és immár Gujdár Sándor a vezetőedző. Kérde­zem: hogyan lehetséges ez, amikor ne­kem még mindig tartoznak? Úgy tu­dom, a szabály azt mondja ki, addig nem ülhet le az új tréner a kispadra, amíg a korábbival nem rendeztek el mindent. Azt sem értem, hogy az edzőtestület miért nem emeli fel ilyen­kor a szavát, ahogy más, úgy, magam is, mint gyakorló szakember megérde­melném, hogy kiálljanak mellettem. Innen soha nem menekül el - Sokan még most sem tudják, miért jött el Szombathelyről. Állítólag Bíró Péter be­leszólt az összeállításba és ezt nehezmé­nyezte. Igaz ez? - Továbbra sem akarok belemenni sárdobálásba. Maradjunk a tényeknél, mert az alapján úgy gondolom, a mun­kámmal nem lehetett gond, a csapat jól szerepelt, a közönség mellénk állt. Mégis váltásra került sor, és most már csak egyet akarok, hogy fizessenek ki. Egyébként nem fogadtam el a Lom­­bardtól kézhez kapott határozatot, amivel fel akarják bontani a szerződé­semet, már elküldtem a fellebbezést az ügyvédem útján a klubhoz és termé­szetesen a ligához is. - Az utóbbi hetek történései után lenne kedve dolgozni a magyar futballban? Nem gondol arra, hogy inkább külföldre menekül?­­ Szó sincs erről! Miért menekül­nek? Megvárom, hogyan döntenek Frankfurtban, aztán, ha ott valóban nem kellek, akkor jönnek majd az újabb lehetőségek. Azt pedig halkan jegyzem meg, hogy akkor, amikor el­jöttem Szombathelyről, másnap tizen­két edző jelentkezett be a helyemre. Kicsi, de roppant érdekes ország ez... - Soha nem jön el az a pillanat, amikor kiábrándul a magyar futballból? - Soha. Nem hagyom magam, és tu­dom, előbb-utóbb olyan eredménnyel rukkolok ki, amire felfigyelnek majd. Nekem nem derogál akár alacsonyabb osztályú csapatnál is dolgozni. Csak hagyjanak békén, hadd járjam a saját utamat. Örülök, hogy Vietnamban is megfordulhattam, mert olyan taktikát gyakorolhattam azzal a csapattal, amit később itthon is kamatoztathattam, és Szombathelyen előfordult, hogy öt csa­tárral játszottunk... A lelkesedésem nem csökkent. Akkor sem, ha rengeteg gond­dal küzd a sportág, ha az állam elfordult és magára hagyta a futballt, ami szá­momra egészen elképesztő. Nem stadi­onokat kellene építeni, hanem sok-sok füves pályát, ahol a gyerekek megtanul­hatják a futballt. Edzeni és dolgozni per­sze így is lehet, hiszen ugyanolyan mé­retűek a pályák, mint Milánóban, csak a feltételeken kell javítani, mert a szüleik elő­bb-utóbb megunják, hogy a gyere­kük a salakpályán nyeli a port, és inkább elviszik vízilabdázni vagy teniszezni a fi­úkat. Ezért is fontos, hogy a válogatott jó eredményt érjen el a lengyelek ellen. Kellenek a részsikerek, most mindennél jobban kellenek... Détári Lajos biztos abban, hogy a háta mögött látható táblára még felrajzolja a taktikát KIS Online­­, A sportportál ajánlata: SP www.nemzetisport.hu/bajnoksag Hazai labdarúgás 3

Next