Nemzeti Sport, 2004. augusztus (102. évfolyam, 209-238. szám)
2004-08-26 / 233. szám
2004. augusztus 26., csütörtök ATHÉN 8 0 0 4 van. Továbbra is megy előre, próbálja felőrölni Mamegyalijev ellenállását. A 4. perc elején újra megintik az oroszt. Újabb térdelőhelyzet, ám ezúttal Majoros is jobban figyel: hiába akar ismét felpattanni az ellenfele, átfogja, és pillanatok alatt megpörgeti. Fantasztikus...! Másodjára is próbálkozik, de ez már nem megy. Sebaj, megvan az egyenlítés. Ha Majoros így folytatja tovább, akkor... Itt nagy dolog történhet. Ugye milyen jó, hogy 2002 nyarán Hegedűs Csaba szövetségi elnöknek - aki mellesleg a 100. magyar olimpiai aranyérmet nyerte meg még 1972-ben - sikerült rábeszélnie ezt az éppen a visszavonulásra készülő fiatalembert arra, hogy mégse hagyja abba a birkózást? Kiért szurkolnánk akkor most...? Már az 5. percben járunk. Majoros átkarolja az oroszt, próbálja kibillenteni, de Mamegyalijev nagy nehezen kikászálódik a szorításából. Passzív a kék mezes ellenfél, s szerencsére ezt a bíró is látja. Újabb intés. Majoros mögé térdel, átkulcsolja a derekánál, majd a világ legtermészetesebb módján megpörgeti. 2:1. Kell-e mondani, ismét Majoros megy előre. Szeretne fogást találni, de Mamegyalijev minden lehetőséget kizár, ám ennél többre nem futja az erejéből: érezhető, hogy teljesen elkészült. Ám hiába, ez a vezetés még kevés, a három pontot mindenképpen el kellene érni. Lehetőség szerint még a hat perc alatt, mert ha nem, hosszabbítás következik. Majoros persze szeretné elkerülni, ám az orosz passzivitásával képtelen mit kezdeni, így a hatodik perc végéig már nem történik semmi. Szusszanásnyi pihenő, összekapaszkodás, és kezdődhet a folytatás. Megint Majoros az aktívabb, keresi a fogást, és... Mi történik itt, kérem?! Majoros egy váratlan fordított csípőledöntéssel elindul, s egy pillanat múlva Mamegyalijev a szőnyegen landol. A bíró keze a magasban, és ez azt jelenti, hogy Majoros István olimpiai bajnok Komáromi Tibor felugrik, berohan a szőnyegre, egy másodpercnyi késéssel követi őt Bódi Jenő is: ölelik, csókolják ezt a kis embert. Sírnak, miként könnyezik Hegedűs Csaba és könnyezik Gáspár Tamás is. Előkerül Deák Bárdos Mihály, ölbe kapja ezt az 55 kilós „óriást”, és dobálja felfelé. Majoros a fejét fogja, még mindig nem akarja elhinni, hogy ez megtörtént: ő, aki nemrégiben még a visszavonulás gondolatával foglalkozott, ő, aki 12 kilót fogyasztott azért, hogy ebben a súlycsoportban indulhasson, ő, aki ebben az esztendőben elveszítette szeretett édesanyját, 2004. augusztus 25-én este, helyi idő szerint fél 8-kor sok mindenért kárpótlást nyert. Ő lett az athéni olimpia negyedik magyar győztese. Ő lett a magyar birkózósport 19. olimpiai bajnoka. Ő lett a magyar sport 153. ötkarikás aranyérmese. „Ezt a mérkőzést fejben és erőnlétben nyertem meg - mondta pillanatokkal a nagy siker után Majoros, aki talán még mindig nem hiszi el, ami vele történt. - Nagyon nehéz volt, hiszen tizenkét kilót kellett fogyasztanom, de megérte. Ami az utolsó, a mindent eldöntő akciómat illeti, azt eletre elterveztem, ez az egyik erősségem. Vártam az esélyt, az öszszekapaszkodást, mert tudtam, hogy képes vagyok megcsinálni. ” „Nyugodtak voltunk a meccs előtt, sokkal nyugodtabbak, mint az elődöntőt megelőzően - teszi hozzá a könnyeivel küszködő Komáromi Tibor. - Tisztában voltunk azzal, hogy az orosz birkózó körülbelül ugyanazt csinálja, mint Pisti, csak nem olyan hatásosan. A szünetben nyugtattuk, azt mondtuk neki, csak folytassa, amit eddig csinált, mert annak meglesz az eredménye. Nem is tudom... Nagyon boldog vagyok... Pistinek pontosan ugyanolyan a felfogása, mint annak idején nekünk volt, és-hal a birkózásért. Nagyon megérdemelte ezt a győzelmet. A meccs előtt az orosz edző hátulról lefröcskölte őt, amire hátrafordult, és odaszólt neki: letépem az embered fejét. Ha nem is a szó szoros értelemben, de megtette... ” Hát meg... És bármi is történt az elmúlt két nap során Athénban, mégiscsak lehetett felhőtlenül szurkolni ennek a fiatalembernek. Mert megérdemelte. Majoros István olimpiai bajnok! BIRKÓZÁS okunk az örömre! • Megszületett a magyar birkózósport tizenkilencedik aranyérme AZ UI 5 SZAKÉRTŐJE Sike András (Szöul olimpiai bajnoka 57 kilóban, kétszeres vbbronzérmes, Európabajnoki ezüst- és bronzérmes, a junior kötöttfogású válogatott edzője) Egy nap, amikor Majoros mindenkit legyőzött volna ,allig tudok beszélni az örömről... Bármelyik magyar birkózó sikerének nagyonörültem volna, de az ember szívéhez mindig saját súlycsoportja áll legközelebb, ráadásul Pisti többször is nyilatkozta, hogy én vagyok a példaképe, az én szöuli sikerem alkalmával, tizennégy évesen határozta el, hogy mindent a birkózásnak rendel alá. Mivel Pomázon lakik, amikor nem a klubjában, Kecskeméten edz, akkor hozzánk, a Fradiba jár le, így nagyon jóban vagyunk. A döntőben és azt megelőzően is hihetetlenül egyben volt, fejben és fizikailag egyaránt, és végig rendkívül magabiztosan birkózott. Azt hittem, az orosz lerohanja majd az elején, ehelyett végig Pisti volt az agresszívebb, mintha tartott volna tőle az orosz. Mindennél beszédesebb, hogy Pistit egyszer sem küldték parterhelyzetbe, Mamegyalijev meg úgy szerezte az egyetlen pontját, hogy Majoros válldobást próbált, de lennragadt. Féltettem kicsit az öszszekapaszkodástól, de azt is remekül oldotta meg, ahogy kell, belépett a lába közé és lecsavarta. Tiszta, sima győzelem volt, a bírónak esélye sem volt kicsit az orosznak húzni. Ez tipikusan olyan nap volt, amikor Majorosnak minden bejött, és mindenkit legyőzött volna. Végre megszakadt egy rossz sorozat, a sok világbajnoki ezüst és a legutóbbi olimpiai ezüst után olimpiai bajnokot ünnepelhet Magyarország!" A győzelem után Komáromi Tibor szakágvezető (jobbra) és Bódi Jenő edző (Majoros mögött) joggal emelték magasba a bajnok karját A város büszkesége Erős Pista. A kecskeméti Univer cégcsoport egyik leghíresebb, legnépszerűbb terméke. Majoros István. A kecskeméti Univer KTE birkózója. Naná, hogy az egész város már évek óta Erős Pistának nevezi a versenyzőt. Merthogy kicsi a bors (már megint egy fűszer...), mindössze 165 centiméter és 55 kiló, de hogy kétségkívül erős, azt sorra megtapasztalhatták a japán Toyota, a dominikai Ramírez, a kubai világbajnok Rivas, az ukrán Vakulenko és végül a fináléban az orosz világbajnok, Mamegyalijev is. Kecskeméten, a városközpont egyik sétálóutcájában áll az olimpiai sátor és áll a bál. Több száz szurkoló gyűlik össze, a város apraja-nagyja, hisz mindannyiuk büszkesége, Majoros István olimpiai döntőben küzd. A szurkolóseregben ott vannak a városvezetők, az Univer vezetői, a kosárlabdázók, a város sok más sportolója, prominens személyisége is. Apropó, vezetőség. Az Univer cégcsoport elnöke, Szarka Balázs a város olimpikonjainak elutazásuk előtt átadott egy-egy láncon lógó díszes ezüstórát. „Szeretnénk, ha hasonló alakú és színű éremmel térnétek haza - mondta. - De az sem baj, ha kicsit fényesebb lesz!" Naná, hogy itt van a fél város. Az 1988-as szöuli játékok óta, az azóta tragikusan elhunyt Messzi István, az ezüstérmes súlyemelő óta nem büszkélkedhetett a város olimpiai dobogóssal. Tudják mindannyian, még az is, aki kevésbé ért a birkózáshoz, hogy egy oroszt nagyon nehéz legyőzni. „Ha az elején nem lép meg az orosz, Pisti biztosan jobban bírja a végét, és akkor övé lehet az arany" - állítják a tömegben a hozzáértők. Sokan vannak, hiszen az Univer KTE birkózócsapata az országos csapatbajnoki cím tulajdonosa, igaz, egy emlékezetes szoros, eldöntetlen csata nyomán a Vasassal egyetemben. Ahogy elkezdődik a mérkőzés, egyre több ember tömörül össze a sátorban, még a járókelők is megállnak. Az üvöltözés egyre hangosabb, a végső összekapaszkodásnál, a mindent eldöntő pontnál már fülsiketítő a lárma. Az emberek ugyanolyan intenzíven ugrálva ünneplik a sikert, amilyen intenzíven rohan be az athéni szőnyegre az edzőkettős, Komáromi Tibor és Bódi Jenő. A helyszínen Komáromi Tibor szakágvezető és Tihanics Tibor, Majoros edzője sírnak örömükben, a kecskemétiek is könnyeznek. A „Szép volt, Pisti!” örömittas hahotába fullad, amikor Deák Bárdos egyes egymaga dobálja magasba az újdonsült olimpiai bajnokot. A városvezetőik beszédei következnek, pezsgő, Himnusz, interjúk a helyi tévének. Mindenki joggal büszke, hiszen Kecskemét (legalábbis kecskeméti klub) első olimpiai bajnokát ünnepelhetik. Eddig is sokan ismerték, de ezután már biztosan mindenki tudja majd a városban, ki is az az Erős Pista. Berzicza és Virág kiesett * * Míg a szerdai versenynap középpontjában magyar szemmel természetesen Majoros szereplése állt, szőnyegre lépett két másik Berzicza továbbjam a 74 m ám kevésen múlt kilós Berzicza Tamás és a 96 kilós Virág Lajos is. Berzicza négyes csoportba került, ha túljutott volna a selejtezőkön, rögtön az elődöntőbe kerülhetett volna. Az első mérkőzésén azonban rögvest vereséggel kezdett, igaz, roppant pechesen kapott ki: a mérkőzés vége előtt elindított egy pörgetést, de az üzbégnek sikerült megkontráznia, így végül ő nyert 4:2-re. Egyetlen pillanaton múlt (akárcsak Deák Bárdos veresége), utóbb kiderült, ezen úszott el az elődöntős helyezés, Berzicza ugyanis később 3:0-ra legyőzte a görög Kolkopuloszt, az azeri Aszlanov pedig feladta ellene a küzdelmet. Ha akkor sikerül a pörgetése, elődöntőbe jut... A 96 kilós Virág Lajosnak sem sikerült továbbjutnia a csoportjából, ugyan legyőzte az amerikai Steven Lowneyt, a kubai Ernesto Penát azonban már nem sikerült meglepnie. nemzeti sport 3