Nemzeti Sport, 2006. május (104. évfolyam, 118-147. szám)

2006-05-02 / 118. szám

CSURKA GERGELY " Ami hiányzik Évről évre hokis slágertéma: kiharcolható-e a feljutás? Já­tékosainknak minden tavasszal felteszik a kérdést: és most? Az utóbbi időben már óvatosabban fogalmaznak váloga­tottjaink, leginkább a „nem beszélünk róla”, a „legjobbun­­kat akarjuk nyújtani, meglátjuk, mire lesz elég” válaszok érkeznek, ami legalábbis jogos. Korábban mindenki bát­rabban játszadozott az A-csoport gondolatával, „egyszer megérdemelnék”, „azon a szinten vannak” nyilatkozatok hasították a levegőt - jóllehet mindezt egyetlen, igaz, an­nál emlékezetesebb vb-szereplésre alapozódik: 2002-ben egyetlen meccsre voltunk az eddigitól. Azelőtt és azóta a harmadik vagy negyedik helyen végzünk (most ez utóbbi), azaz a számok kevésbé támasztják alá az optimizmust. Ugyanakkor kétségtelen, hogy szinte minden második év­ben akad néhány olyan pillanat, amikor jogosan ábrándo­zunk a krémbe kerülésről. Most a németek elleni ötven percről áradozik mindenki, én meg azt mondom, volt egy egészen félelmetesen ötven percünk Oslóban is, két évvel ezelőtt, a házigazda, és azóta szintén A-csoportos norvé­gok ellen. Tavaly az előttünk végzettektől nem kaptunk ki, s az idén megszorongattuk a németeket és a franciákat. Hogy mi hiányzik? Először is az a tíz év, amelyet a mosta­ni válogatottak a szabad ég alatt töltöttek pályájuk hajna­lán. Másodszor az a tíz fedett csarnok, amelyben évek óta kétszáz olyan játékos játszik, aki közül Pat Cortina kivá­laszthatná a vb-csapatát. Ma harmincból jelöl huszonkettőt. Reálisan tehát semmi sem predesztinál bennünket az A-csoportra, az erő az utolsó meccsre, az utolsó tíz percre még alighanem sokáig hiányozni fog. Ha mégis ahhoz ke­resnénk kapaszkodót, hogy hol váltak köddé legszebb ál­maink, idézzük fel a hollandok elleni oslói, vagy a tavalyi, lengyelek elleni döntetlent, amelyeket már nemigen őriz az emlékezet, elvégre ezen utolsó partik már nem osztot­tak, nem szoroztak. Pedig ha ezeket megnyerjük, eggyel előrébb végzünk, a másik, sokkal könnyebb hatosba kerü­lünk, ahol ez a tehetséges és valóban végtelenül lelkes tár­sulat kiharcolhatta volna az osztályváltást. Kár, hogy azok az egy pontok odalettek. Megjegyzendő: ott sem maradt erő a hajrára. 7rr”TM : : a nap száma Ennyi pontot gyűjtött pályafutása során a hétszeres gyorsaságimotoros­­világbajnok Valentino Rossi, és ezzel minden idők legjobb pontszerzője az 1949 óta zajló vb-n (11. oldal) ...mondása „Rám aztán senki se mondhatja, hogy ez a ma­gyar gyerek sértődékeny, és nem hajt a trénin­geken!” (16. oldal) Bodnár László, a Red Bull Salzburg labdarúgója a ritka szerepléséről, valamint a megváltozott szemléletéről .. .véleménye online . Ennyi előnyt adhat a Domino a Vasasnak, így talán egy kicsit izgalmasabb lesz a döntő.­­ Kispestbe • NINCS ÉPPEN NYEREGBEN - Jobb így, mintha lovagolni mentem volna... 2 nemzet sport Fehérvár Debrecen sipfe'je' osztályzata: o FC FEHÉRVÁR: 1-4-4-1-1 Tudor 4 - Csizmadia 6, Kuttor 5, Koller 5, Horváth G. 5 - Lattenstein 4, Schwarcz 5, Bozsics 5, Kocsis G. 4 - Dvéri 5 - Sitku 6 Vezetőedző: Csertői Aurél CSERE: Kocsis G. helyett Nagy D. (4) a 60., Lattenstein helyett Dajics (-) a 82., Horváth G. helyett Vincze Z. (-) a 83. percben DVSC-AVE Ásványvíz: 1-4-4-2 Csernyánszki 0 - Bernáth 5, Éger 5, Máté P. 6, Szatmári 5 - Dombi 5, Vukmir 5, Sándor T. 6, Halmosi 5 - Bogdanovics 4, Sidibe 4 Vezetőedző: Supka Attila CSERE: Bogdanovics helyett Brnovics (-) a 60., Brnovics helyett Virág (-) a 79. percben Gólszerző: Sándor T. (0-1) a 61., Csizmadia (1-1) a 81., Máté P. (1-2) a 90. percben Sárga lap: Szatmári (Schwarcz felrúgásáért) a 15., Bernáth (Bozsics felrúgásáért) a 22., Horváth G. (Éger visszahúzásáért) a 37., Halmosi (műesésért) az 51., Dvéri (Sándor T. buktatásáért) a 63., Sitku (kezezé­­sért) a 69., Nagy D. (Vukmir buktatásáért) a 77. percben Nagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl, jó csapatot sikerült legyőz--*!-"­­nőnk-igyekeztünk kicsalogat­­ni a hazaiakat a kapujuk előte­­réből, ez olykor sikerült is. MESTERMÉRLEG Taktikus, jó mérkőzést játszottunk, voltak lehetőségeink, a Deb­recen leginkább a szabadrú­gásaival veszélyeztetett. CSERTŐI AURÉL a Fehérvár vezetőedzője Játékvezető: Megyebíró János (6). Bár sok sárga lapot osztott ki, mégis rengeteg feltűnő szabálytalanságot hagyott megtorlatlanul. Mindkét csapat egy-egy büntetőt kért számon a játékvezetőn. Sok hibával vezette a mérkő­zést. Asszisztensek: Szpisják, Albert I. SUPKA ATTILA a DVSC vezetőedzőője Isfff a LABDARÚGÁS BORSODI LIGA, 25. FORDULÓ Jött Máté Péter. D­aniel Tudor óriási hibája után nyert a Debrecen A mérkőzésről tudósított: lipcsei ÁrpÁd, székelyhídi János Az edzői értékelések szerint nagy taktikai csatát, a mi olvasatunk­ban egyszerűen rossz, s - mintegy fél órát leszámítva - unalmas mérkőzést hozott a DVSC fehérvári vendégjátéka, amelyen - hatalmas szerencsével - a címvédő nyert 2-1 -re. A keserű igazság az, hogy va­sárnap délelőtt (illetve kora délután) tulajdonképpen nem volt kire, illetve mire figyelni. Elég talán a félidei lőlapot bi­zonyítékul hozni: a 2:6-os ka­pura lövési arány, de még in­kább a találati számpár (1:2) ékesen beszél a játékrész gyöt­­relmességéről, noha a statiszti­ka azt például nem taglalja, a kísérlet fél méterrel vagy fél mérfölddel kerülte-e el a kaput. T­alán illett volna bocsánat­­kéréssel kezdeni ezt a visszate­kintést, ugyanis lapunk b­eha­­rangozójában kijelentettük: jó meccs lesz az aranyra hajtó együttesek összeakaszkodása. T­évedtünk. V­an ilyen. Akkor is, ha hova­tovább kénytelenek vagyunk előrebocsátani: a Fehérvár- Debrecen mérkőzésekben „ge­netikailag” kódolt az unalom, első­sorban a Fehérvár stílusa miatt (amellyel ezúttal a DVSC is azonosult). Ebben az érte­lemben az őszi, debreceni baj­noki (2-0), a múlt keddi, deb­receni kupameccs (0-1) és saj­nos a mostani bajnoki sem ló­gott ki a sorból, és félő­, hogy a szerdai MK-visszavágó sem fog. Bár csalatkoznánk... A publikumot azonban nem lehet becsapni. Hiába a felhajtás, a szurkolókat a stadionhoz szállí­tó ingyenbuszok, a forduló rang­adójára alig több mint négyezer ember volt kíváncsi a helyszínen. Hosszú hétvége, azaz a város vi­dékre ment, hűvös időjárás - ezek voltak a legnépszerűbb in­dokok a miértre. A csendesebbek az orruk alá dörmögve mondták ki az igazságot: a házigazda de­fenzív focijára nem vevő a publi­kum. Akkor sem, ha ezzel itthon még a legfényesebb medália sem elérhetetlen. B­izarrul hangzik, de a Fehér­várnak hajszál híján sikerült a bravúr, majd’ nulla focival kis hí­ján három pontot szerzett. A mondás szerint a bátraké a szerencse. Maradjunk annyiban, ha a helyzetből fakadóan (ame­lyet az Újpest pénteki veresége, azaz a felzárkózás lehetősége idézett elő) már egyoldalúan kel­lett elosztani a pontokat, Fortu­na bölcsen tette, hogy a vendé­gek mellé állt. Egyszerű az ok: összességében többet tettek a győzelemért. A Fehérvárnak percekkel a debreceni vezető találat után sem akaródzott kockáztatni, mégis si­került gólt rúgnia a semmiből (kétszer is), miután a hadállásait feljebb tolta. Kuttor Attila cen­terre léptetése után, kapuja elé szorítva az ellenlábasát, még a fordítás sem tűnt elképzelhetet­lennek, csakhogy a csapatkapi­tány melletti legbiztosabb pont, Daniel Tudor sokáig emlékeze­tes bakija végképp lelohasztotta a hajrábeli lelkesedést. M­indazonáltal kiderült: a ha­zaiak másként is tudnának mu­zsikálni, ám a hetvenperces passzív „hangolás” a vasárnapi előadás sikerét eleve megkérdő­jelezte. A megmagyarázhatatlan óvatosság (a döntetlen kizárólag Máté Péter (jobbra) joggal örül, hiszen győztes gólt­ szerzett, és ez még sokat érhet FOTÓ: M. NÉMETH PÉTER PERCRŐL PERCRE 7. perc: Halmosi a balösszekötő helyé­ről röviden rúgta a saját kapuja felé a labdát, Sitku lecsapott rá, de 11 méter­ről jobb lábbal a jobb kapufa mellé lőtt. 28. perc: Dombi a tizenhatos vonalá­ból adott középre, a labdát Schwarcz úgy fejelte el, hogy közben hátulról fel­lökte Sándor Tamást. Megyebíró játék­vezető határozottan továbbot intett. 51. perc: Kuttor hibája után Halmosi a bal oldalon betört a büntetőterületen belülre, megtolta a labdát, majd ami­kor a keresztező Koller belépett eléje, elesett. A játékvezető a Loki középpá­lyásának sárga lapot mutatott fel... 53. perc: Dvéri a balösszekötő helyéről a Loki védői között indította Sitkut, a hazaiak csatára belépett a büntetőterüle­ten belülre, majd amikor Máté a kezével hozzáért, azonnal elesett. A játékvezető ezúttal sem látott okot a büntetőre. 61. perc: Halmosi a jobb oldalról, az alapvonal közeléből bal lábbal végzett el szabadrúgást, a rövid oldal felé moz­gó Sándor Tamás hat méterről csúsz­tatott, a labda pedig a fejéről a jobb sa­rokba pattant. 0-1 72. perc: Lattenstein a jobb szélről bal lábbal ívelt középre, Sitku levette a lab­dát, lefordult őrzőjéről, Bernáthról, azonban a tízméteres, ballábas, gólba tartó lövését Dombi önfeláldozó be­csúszással hárította. 81. perc: Nagy Dániel ívelt a büntető­­területen belülre, Sitku kilencméteres, jobblábas lövése a bevetődő Mátéról középre csörgött, a leghamarabb esz­mélő Csizmadia pedig hat méterről, Szatmárit megelőzve, jobb lábbal la­posan a jobb sarokba lőtt. 1-1 90. perc: Szatmári a bal oldalról mélyen adott középre, Tudor suta mozdulattal középre ütötte a labdát, a berobbanó Máté pedig hat méterről, középről, bal lábbal, laposan a bal sarokba lőtt. 1 -2 I.UJj,1:1,HU,MiH.lTl Május 5., péntek Vasas-Bp. Honvéd 19.00 (TV: Duna TV) * Május 6., szombat REAC-FTC 15.00 (TV: Sport Klub) Pécs-Sopron 19.00 Debrecen-Tatabánya 19.00 Győr-Kaposvár 19.00 Diósgyőr-Pápa 19.00 MTK-Fehérvár 19.00 Május 7, vasárnap Újpest-ZTE 11.30 (Tv: RTL Klub) 2006. május 2., kedd

Next