Nemzeti Sport, 2009. február (107. évfolyam, 31-58. szám)
2009-02-01 / 31. szám
DEBRECEN VÁLASZOLÓ BOZSIDAR CSOSZICS, a frissen igazolt szerb légiós A boldogságtól ordítani Kölyökként rossz, most viszont jó döntést hozott a Lokihoz négy évre aláíró védő ■ LIPCSEI ÁRPÁD A hét közepén négyéves szerződést kötött a DVSCTEVA a szerb Bozsidar Csosziccsal. A 26 éves, szabácsi illetőségű balhátvéd szülővárosa együttesében, az FK Szabácsban kezdett el futballozni, majd a Vojvodinához került. Tizenhat évesen légiósnak állt, sorrendben az Ajax, az Utrecht, az Uerdingen mezét viselte, az Utrechtet már a felnőttcsapat tagjaként. A németországi állomást követően röpke időre hazatért (Zseleznik), majd kelet felé vette az irányt: az orosz Himki és a bosnyák Modrica alkalmazta a hétfőn a listavezetővel törökországi edzőtáborba repülő, múltról, jelenről, erényeiről és hibáiról is kendőzetlenül beszélő védőt. 1 A menedzserem jelezte, hogy keresni fog. Meglepett. Illetve annyira mégsem cseréli fel indításként a szerepeket a DVSC-TEVA frissen szerződtetett szerb balhátvédje, Bozsidar Cseszics. ► Mire véljük a hirtelen hangulatváltást? !> Maradjunk annyiban: korábbi csapataimnál nem én voltam az újságírók első számú célpontja. Igaz, akkoriban ténylegesen ügynököm sem volt, aki az utamat ezen a téren egyengethette volna - papíron persze volt, a valóságban viszont inkább csak magamra támaszkodhattam. Tucattörténet: csak addig voltam fontos számukra, amíg aláírtam a szerződésemet. Aztán levegővé váltam a szemükben. Most igazi menedzserem van. ► Valamint négy évre szóló debreceni szerződés a zsebében. E Ez a harmadik ok, amely miatt folyamatosan mosolygok. ► Kié vagy mié az elsőség? • A fiamé, Mihajlóé. Nyolc hónapos. ► A boldogságtól ordítani? !> Olyasmi. ► Négy év abból kiindulva hosszú idő, hogy huszonhat évesen a DVSC a hatodik felnőttcsapata.i> A gyakori klubváltások hátterében ugyanaz áll, mint amit fentebb említettem. Jó a magad urának lenni, de hátrányokkal jár. Például mindent egyedül kell elintézned, márpedig ha pénzről van szó, nem szerencsés, ha magadra hagyatottan állsz szemben azokkal, akik tartoznak neked. Nagyjából egy lehetőséged marad, előbb-utóbb úgyis neked kell odébbállnod. Az orosz Himkivel feljutottunk az első ligába, prémium járt volna, újra kellett volna tárgyalnunk a szerződést, de a vezetők azt mondták: nézd, Bozsidar, a klub és te is jól jársz, ha elfogadod a Krilja ajánlatát. Ők fizetnék ki a prémiumodat is... Sok érv szólt a DVSC mellett, az egyik éppen a megbízhatóság volt. Tudtommal a klub mindig idejében, pontosan teljesíti, amit vállal, nem játszik a futballista idegeivel, egzisztenciájával. ► Továbbá? !. Ahogyan - nációtól függetlenül - a klubnál fogadtak. Vukasin Poleksziccsel a szerb-montenegrói utánpótlás-válogatottban szerepeltünk egy csapatban, Igor Bogdanovicsra abból az időszakból emlékszem, amikor a Vojvodinában futballoztunk - e a felnőttek, én a kölykök között. Dombi Tibor az Utrechtből ismerős, én a második csapat tagja voltam, akárcsak Dirk Kuyt vagy Michael Mols. Magyarok és külföldiek, edzők, vezetők, alkalmazottak egytől egyig olyan barátsággal fordultak felém, hogy úgy éreztem magam, mintha hosszú szünet után visszatértem volna a DVSC-hez - pedig előzetesen a csapatról sem tudtam túl sokat. A klub a bajnoki címért hajt, nekem pusztán az a dolgom, hogy ehhez hozzásegítsem, és minden alkalommal, amikor pályára lépek, ki kell hoznom magamból a maximumot. ► Boszniából nézve - ahol a bajnok Modrica játékosa volt - Magyarország előrelépés lenne? " A Modricában is akadtak jó labdarúgók, de a DVSC-t néhány nap után is erősebbnek érzem, mint legutóbbi csapatomat. A körülmények mindenesetre itt feltétlenül jobbak: kondicionálóterem, uszoda, három orvos dolgozik a keret mellett - Boszniában puritánabbak a viszonyok. A szerb és a horvát labdarúgók éppenséggel fejlődhetnek a bosnyák ligában, ám az ottani együttesekből lényegesen kisebb a kitörés lehetősége, mint a DVSC-ből. Ha megfelelően teljesítek, egy szinttel feljebb léphetek. ► Hová? ► Talán Angliába, a Championshipbe. De ez most lényegtelen. ► Mert? !> Mert a mában élek, és a ma a DVSC-é. Máris tartozom ennek a klubnak. ► Ha az angol második liga a vágya, a stílusát illetően nincs bennünk kétség... ► A szerb, a holland és az orosz iskolát is megtanultam. Azt alkalmazom, amit az adott helyzet kíván, ha harcolni és verekedni kell a pályán, én harcolok. ► Tizenévesen - földrajzi értelemben - feltétlenül közelebb volt Angliához, mint most. Hogy lett az Ajax ifistája? Magyarok és külföldiek, edzők, vezetők, alkalmazottak egytől egyig olyan barátsággal fordultak felém, hogy úgy éreztem magam, mintha hosszú szünet után visszatértem volna a DVSC-hez -pedig előzetesen a csapatról sem tudtam túl sokat. Bozsidar Csoszics a váratlan fogadtatásról is kimentem egy tesztre, és megfeleltem. Két évig maradtam Amszterdamban, aztán az Utrechthez kerültem. Sihederként, tizenhat évesen szakadtam idegenbe. Rossz döntés volt. ► Tisztán az öné? Ez Csakis. Csökönyös voltam, a szüleim pedig szegények. Úton-útfélen azt hallottam, hogy ilyen lehetőség csak egyszer adódik az ember életében. Badarság. ► A magyar szülők előszeretettel élik ki meg nem valósult vágyaikat a gyermekeiken serdülő srácok kerülnek külföldi klubokhoz, nyilván nem csupán saját szándéktól vezérelten. De Hiba. Túl fiatal voltam, csak az anyanyelvemen beszéltem, el kellett hagynom a családomat - így könnyen kiszalad a talaj egy tinédzser lába alól. Pszichésen megviseli az egyedüllét, ráadásul abban az időben a szerbekre ferde szemmel néztek nyugaton, a tévében ugyanis folyton a háborúk és az albánok kapcsán kerültünk szóba. Pedig ez politika - amihez nekem, Bozsidar Csoszicsnak most sincs semmi közöm. ► Ha vissza tudná forgatni az idő kerekét, mit tenne másként? Zöldfülűként otthon maradnék. ss ■ Mi ▲ Bozsidar Csoszics már most hálás a Debrecennek, de a védő reméli, hamarosan Angliában is labdába rúghat www.nemzetisport.hu LABDARÚGÁS5 ills®JIJíJläJPjSrilfc-JUI mMimmS mm 2009. február 1., vasárnap nemzetisport Győzelem remek második félidővel ■ Megszerezte első győzelmét a DVSC-TEVA a felkészülési szezonban: a Soproni Liga listavezetője a második félidőben fordítva győzte le az NB II Keleti csoportjában 8. helyen álló Békéscsabát. A mérkőzés elején Fodor Marcell szerencsétlen hazaadását követően a teszten lévő kapus, Kiss Dániel rosszul találta el a labdát, amelyre Bernát Péter csapott le, és a csatárt a kapus buktatta. Bár a büntetőt elhibázták, két védelmi megingást kihasználva hamarosan mégis kétgólos előnyre tettek szert a vendégek. Hátrányban lévő csapatuk buzdítása helyett a drukkerek a 2007-ben Aranylabdát nyerő brazil középályás, Kaká, valamint a Barcelona argentin kulcsembere, Lionel Messi játékát elemezgették. Rudolf Gergelyék mintha meghallották volna a szurkolói diskurzust, feléledt a DVSC, amely a szünet előtt szépített: Leandro és Czvitkovics Péter összjátéka után utóbbi 17 méterről lőtt a jobb alsó sarokba. A második félidőre mintha kicserélték volna a Lokit, agilisabban, bátrabban és pontosabban játszottak a piros-fehérek. A próbajátékon szereplő ukrán Vladiszlav Mikuljuk egyenlített egy lecsorgó labdából, majd szemet gyönyörködtető támadás végén Kerekes Zsombor bólintása után már a DVSC vezetett. Végül az ukrán okos emelésével kialakult a 4-2-es végeredmény. A tesztelt futballisták közül a kapus Kiss Dániel több hibát is elkövetett, igazolása nem valószínű. A szünetben beálló középhátvédnek, a szerb Dusan Brkovicsnak kevés dolga akadt, mivel a békéscsabaiak térfelén folyt a játék, Vladiszlav Mikuljak pedig szerzett ugyan két gólt, de keveset futott - a törökországi edzőtáborba egyikőjük sem utazik. K.T. ■ DVSC-TEVA BÉKÉSCSABA11912 FRÜHWALD SE 4-2 (1-2) Debrecen, 200 néző. V: Bodnár DVSC: Kiss D. (Verpecz) - Demjén (Nagy Z.), Mészáros N. (Brkovics), Fodor M. (Biró P.), Leandro (Szűcs I.) - Dombi (Katona A.), Kiss Z. (Nagy R.), Huszák (Mikuljak), Czvitkovics (Rezes) - Rudolf (Vinicius), Bogdanovics (KGPGkGL) BÉKÉSCSABA: Máthé (Schwarcz) - Szenti, Futaki, Rubus, Horváth T. - Szeverényi (Okos), Balázs, Simon A. (Borbély), Kovács D. (Holczer)- Balázs (Nagy R.), Bernát(Cseke) G: Mikuljak (2), Czvitkovics, Kerekes, ill. Balázs, Bernát