Nemzeti Sport, 2009. április (107. évfolyam, 89-117. szám)

2009-04-01 / 89. szám

JEGYZET H­ovatA Hajrá, magyarok! válogatott A két tavaszi vb-selejtező előtt korábbi kiváló játékosok is írnak lapunknak Túlpörögni tilos! ■ Hosszasan tudnék mesélni arról a Málta elleni meccsről, amelyet 1989 tavaszán játszottunk a Nép­stadionban. Világbajnoki selejtező volt, nem minden­napi előjelekkel. A kinti találkozót követően, amelyen - nem kis felzúdulást keltve itthon - szégyenszemre csak 2-2-t értünk el, Mezey György lemondott, és Bicskei Bertalan vette át az irányítást, így már ő ült a kispadon, amikor kifutottunk a Népstadion gyepére, és bizony kilencven percig szenvedtünk. Egy bizo­nyos Busuttil, aki kint is rúgott nekünk kettőt, már a hetedik percben bevette Disztl Péter kapuját, s mi csak futottunk az eredmény után. Rendkívül görcsös­­en futballoztunk, mindenki győzelmet várt tőlünk, és mi képtelenek voltunk elviselni a ránk nehezedő nyomást. Boda Imre egyenlített, de a végén a máltai­ak kihagytak két ziccert, és nekünk kellett örülnünk a döntetlennek. A mostani csapat nem eshet ebbe a csapdába, és véleményem szerint nem is esik. Láttam az albánok elleni találkozót, és azt mondom, megvan a kellő ma­gabiztosság és önbizalom, amely a siker záloga lehet. Ugyanakkor van néhány megjegyzésem a tiranai mér­kőzéssel kapcsolatban. Azt olvastam, hogy Gera Zol­tán nem hatékony a védekezésben, ezért nem játszott. Én ezt nem így látom. Az ő szellemisége és kreativitá­sa bizony hiányzott, különösen a második félidőben, amikor a hazaiak veszélyeztettek. Ha az albánok pon­tosabban fejelnek néhány szituációban, nem ússzuk meg kapott gól nélkül. De a lényeg a győzelem, így most újra sorsdöntő meccs előtt állunk. Nem szabad túlpörögni, ez a legfontosabb. Higgadtan, türelme­sen kell futballozni, és kíméletlenül kihasználni az adódó ziccereket. Ha megszerezzük a vezetést, on­nantól kezdve már nem lehet gond, megvan a meccs. Hiszek a csapatban, és lehet, hogy megmosolyognak, de a továbbjutásban is. A szerdai győzelem után több hónap áll a kapitány rendelkezésére, hogy még inkább összerázza a válogatottat. A portugálok most nem job­bak nálunk, és itthon a svédeket is megverhetjük. De ehhez alap, hogy bedaráljuk a máltaiakat. ■ FOTÓ: REUTERS A vágy titokzatos tárgya n­­ai MEGMONDOM A MAGAMÉT.. Várhidi Péter vezetésével már legyőztük Máltát- 2007. október 13-án a Szusza Ferenc Stadionban 2-0-ra nyert a magyar válogatott. Akkor tízezren ültek a lelá­tón, most harmincötezren, de vajon megizzadunk-e Málta ellen szerda este? Feltétlenül örülni kell annak, hogy ennyire gyorsan elfogytak a jegyek. Látni kell: Magyarországon imádják a futballt! A mostani válogatott ott tart, ahová vártuk, az albánok és a Málta elleni négy mérkőzésen négy győzel­met reméltünk, becsüljük meg, ha ezeken tizenkét pontot szerzünk. Azt hiszem, a Nemzeti Sport is írta, ez most sze­rethető együttes. Sorsdöntő lesz a szerda esti találkozó eleje. Mi annak idején rettentően tartottunk a máltai válo­gatottól, hiszen kínos vereséget követően játszottunk újra velük, de jól indítottuk a mérkőzést, és utána már nem volt gond. Nem lehet gond szerda este sem, ráadásul a máltai együttes most gyengébb, mint egy évvel ezelőtt. A képes­ségeket illetően tizenegy poszton vagyunk jobbak nála, ezt ki kell használnunk. www.nemzetisport.hu A közönségért SLINKOVICS GÁBOR Borzalmas lehetett neki a kispadról szurkolni. Ott ült Tiranában a cserejátékosok mellett, és legszívesebben már a 20. percben dresszt és stoplis cipőt húzott volna Juhász Ro­land sárga lapok miatt nem lép­hetett pályára Albániában, de az együttes szerencsére nélküle is hozta a hőn áhított három pontot. Szokták mondani, győz­tes csapaton ne változtass, ám a belga Anderlecht 43-szoros válogatott védője alapember a nemzeti együttesben, akire a kapitány minden körülmények között számít. ► Milyen volt a kispadról nézni az albánok elleni mérkőzést? *- Szerencsére odaengedtek, de nem volt túl nagy élmény - mondta Juhász Roland. - Olyan gyomoridegesség fogott el még a meccs előtt, hogy alig bírtam a helyemen maradni. Egyfoly­tában azon járt az eszem, de jó lenne beállni, segíteni a fiúknak, velük együtt harcolni a győze­lemért. De a végén ugyanúgy örültem az öltözőben, akárcsak a többiek, hogy aztán gyorsan pakoljunk, induljunk vissza a szállodába, és elkezdjük a mun­kát, a felkészülést a máltaiak el­len. ► Ezek szerint semmi örömünnep? Hiszen rend­kívül fontos és­­ nyugodtan leírhatjuk - értékes győ­zelmet aratott a válogatott Tiranában.­­ Persze hogy mindenki boldog volt, de jól jellemzi a mostani ke­retet, hogy nem kezdtük el hátba veregetni egymást, ünnepelni magunkat, mindenki igyekezett minél gyorsabban visszaérni a szállodába, ahol már szinte csak a szerdai meccsről esett szó. ► Lehet, hogy furcsa lesz, amit kérdezek, de ha most ön lenne a kapitány, változtatna a Tiranában jól működő védelmen, és betenné Juhász Rolandot a csapatba? !> Még szerencse, hogy nem én vagyok a kapitány... Ami a vé­delmet illeti: maximálisan jól tel­jesítettek a srácok. Babos Gábor vitán felül a mezőny legjobbja volt, nyugalma, magabiztossá­ga átragadt a többiekre is. De a hátvédsor tagjai is megtettek mindent, ha kellett, a lelátóra bikázták a labdát, ha a szituáció úgy hozta, okosan járatták hátul. A kérdésére válaszolva, akkor sem leszek kétségbeesve, ha csak a kispadon kapok helyet. Persze azért dolgozom az edzéseken, hogy megmutassam, számolni kell velem. Nem akarok érzel­gős húrokat pengetni, de mi így, együtt nagyon szeretünk edzeni, futballozni, beszélgetni. Jó ér­zés a válogatotthoz jönni, igazi barátokként találkozunk, és ami még ennél is fontosabb, mind a húszan megszakadunk azért, hogy játszhassunk. Nincs sér­tődés, nincs morgolódás, nincs duzzogás. Ha azt mondom, nagy tételben fogadtam volna a tiranai győzelemre a meccs előtt, bizo­nyára utólagos okoskodásnak veszi. Pedig láttam a találkozót megelőző tréningeket, és érez­tem az erőt a csapatban. ► Ennyire egyszerű ez? !. Igen. Ennyire egyszerű. Bíznak bennünk, és mi bízunk magunk­ban. S persze az sem mellékes, hogy a keret szinte valamennyi tagja külföldön játszik. És játszik, nem pedig a lelátóról szurkol. Sokat gondolkodtam az elmúlt időszakon, és azt mondom, az olaszok elleni, budapesti három egyes győzelmünk jelentette a fordulópontot az újkori váloga­tott történetében. Igaz, az csak barátságos meccs volt, de a világ­bajnokot győztük le. A közönség szeretett minket, és mi elhittük, hogy bárki ellen sikeresek lehe­tünk. ■mm. Ilii! .Ilii ing Haj Amikor kimenőt kap­tunk az edzőtáborból, elmentem kávézni a barátaimmal, és bárhol bukkantam fel, idege­­nek jöttek oda hozzám, hátba veregettek, a kezemet szorongatták, és sok sikert kívántak. Ők is ugyanúgy akarják a világbajnoki részvételt, mint mi. Egyszerűen nem okozhatunk csaló­dást! mm w jggff mg m m Juhász Roland a szurkolók szeretetéről ► Meglepődött az össze­állításon, amelyet Erwin Koeman Tiranában kitalált? S: Még bizony. De szerintem nem csak én. A közvélemény alighanem biztosra vette, hogy Gera Zoltán és Dzsudzsák Balázs is kezd, ehhez képest más csapat futott ki a pályára. De mondom, attól is vagyunk most ilyen erő­sek, hogy remek futballisták ül­tek a kispadon. Valamennyien tisztában voltak azzal, hogy ez a válogatott, és ha itt az ember csu­pán húsz másodpercet kap, arra is büszkének kell lennie. ► Ha az albánok elleni győzelemre nagy tétel­ben fogadott volna, akkor gyanítom, a máltaiak elleni sikerre feltenné brüsszeli lakását, elegáns terepjáró­ját és kedvenc horgászfel­szerelését is. Nem szabad hibáznunk, ez egyértelmű. Megteremtettük a lehetőséget magunknak, hogy az eseményeket innentől kezdve mi irányítsuk. Nem a svédek és nem a portugálok, hanem mi. Mindkét rivális előtt vezetünk, és ezt az előnyt meg is kell tar­tanunk. Ehhez persze biztosan kell győznünk Málta ellen. Már csak a hatalmas szurkolótábor miatt is. ► Hány százalék esélyt adna a továbbjutásra? !> Minimum hatvanat. De lehet, hogy többet is. ► Olvasta a nyolcvankét­szeres válogatott Garaba Imre rövidke írását a keddi Nemzeti Sportban? Kifej­tette, hogy mi még nem va­gyunk a svédek, a dánok és a portugálok színvonalán, így a realitás azt sugallja, hogy negyedikek leszünk. Ezzel nem értek egyet! Pozití­van kell gondolkodnunk. Tisztá­ban vagyok vele, milyen labdarú­gók alkotják a svéd és a portugál csapatot, de mi most egysége­sebbek vagyunk náluk. ► Mire számít szerda este? Juhász Rolandra a fejeseknél vár főszerep, a védő még a kapusnál is képes .

Next