Nemzeti Sport, 2010. március (108. évfolyam, 59-88. szám)

2010-03-01 / 59. szám

Mindennap vasárnap BUZGÓ JÓZSEF főszerkesztő ■ Ugye észrevették a különbséget? Hétfő van, ennek ellenére a Nemzeti Sport valamennyi oldala színes! Hasonlót korábban kizárólag vasárnapi számaink eseté­ben tapasztalhattak. Nem túlzás tehát, amikor ideírom: mától kezdve mindennap vasárnap lesz a Nemzeti Sport életében! Színesebbek lesznek a szürkébb napok is, ennek (is) köszönhetően egységesebbek, látványosabbak, tar­talmasabbak lapunk oldalai. Általuk megszépül, kivirul, színesebb lesz a sportvilág. Régóta tudjuk, hogy egy látványos kép felér ezer szóval, egy színes fotó talán még annál is többel - most mindezt naponta megmutathatjuk! Régóta vártunk erre a csodálatos pillanatra, s most végre itt van: megkaptuk a lehetőséget arra, hogy naponta min­den igényt kielégítő lapot készíthessünk Önöknek. Tördelőszerkesztőink is mosolygósabban végezhetik majd felelősségteljes munkájukat, végre megszabadultak korábbi béklyóiktól, a morcos, idejétmúlt, fekete-fehér oldalaktól. Mától kezdve heti hét alkalommal mutathatják meg Önöknek, hűséges Olvasóinknak azt, amire ez idáig csak vasárnaponként volt lehetőségük. Szárnyalhat a fantáziá­juk, lubickolhatnak a színektől kapott lehetőségekben. Vegyék (változatlan áron!), vigyék, élvezzék mindennap a színes Nemzeti Sportot!­­ 1PPVZPT SINKOVICS ftJuUlZlCll GÁBOR Mellbevágó eset ■ Sok-sok esztendő múltán Sadjo Haman - mondjuk - két unoka társaságában arra gondolhat, volt egy nap, amelyet ki­törölne az emlékezetéből. A kameruni fiatalember ezt a pén­teket talán nagypapakorában is megemlegeti, ami magunk közt szólva nem csoda. A Debrecen-Diósgyőr meccsen a hajrában állt be, csapata vendégként 1-0-ra vezetett a bajnok otthonában. Aztán balbekként térült-fordult, megkeverték jobbról, balról, és a Loki az ő hathatós közreműködésével máris 3-1-re vezetett. De ez még nem volt elég: szomorú­an polificpcogott a zsúfolt vendégszektorhoz, és ahogy illik, a kerítés közelében megköszönte a lelkes diósgyőri tábor szurkolását.­­ Ekkor bokszoltak bele a mellébe. De nem ám viccből vagy barátságból, erős jobbegyenes csapódott a mellkasába, tán Evander Holyfield sem üthetett volna nagyobbat. Sadjo Haman egy pillanatra nem kapott levegőt, majd magá­hoz térve a sokkból, riadtan sprintért az öltözőbe. Nem diósgyőri jelenség ez, azonban az ilyen tett enyhén szólva is balkáni állapotot jelez, írhatnánk ennek kapcsán a beléptetőrendszerről, ám nálunk egyelőre csak a kiléptető­rendszer működik: keresik, kutatják az agresszív, fenyegetőző drukkereket, hátha attól majd a többiek lecsillapodnak. A Fradiban ennél is továbbmentek, most próbálkoznak a szurkolói kártya bevezetésével, amely jókora vihart kavart a zöld-fehér tábor tagjai között - s amely talán valóban megoldást jelenthet. Mindenesetre a játékosverés nem csak mifelénk divat, megannyi hír érkezik külföldről, hogy olasz, argentin hívek ütöttek rajta (jó nagyot...) az övéiken a csaló­dást jelentő gyenge szereplést követően. Az persze a radio­­történet fontos része, hogy a kameruni légiós már játszott korábban Miskolcon, onnan került Újpestre, és egyszer egy DVTK-Újpest meccsen tizenegyesből lőtt gólt, megcsókolgat­ta a lila-fehér címert, majd barátságos mozdulattal beintett a DVTK B-középnek. A sportszerűtlen válasz péntek este landolt a mellkasán.» MEGMONDJUK A MAGAMÉT... A Haladás 2-1-re kikapott a Ferencváros vendége­ként, de Halmosi Péter lövését követően a szombathe­lyiek szerezték meg a vezetést A Plymouth Argyle és a Hull City korábbi labdarúgója lendületesen és magabiz­tosan futballozott - igaz, ő nagyobb iramhoz szokott Angliában. Elkerülheti-e a válogatott középpályás, hogy „beleszürküljön” a magyar mezőnybe? Hiába jobb futballista valaki a társainál, a labdarúgás csapatjáték. Futhat 6 kilométerekkel többet egy mérkőzé­sen, és megjátszhatja a labdát gyorsabb ütemben, mit sem ér a lendülete, ha a többiek a lagymatag iramhoz szoktak. Egyedül roppant nehéz jól teljesíteni, de Halmosi Péter motivált és ambiciózus labdarúgó, vagyis még a magyar mezőnyből kiemelkedhet a tudása. Akaratbeli különbség nincs a hazai és a topbajnokságokban szereplő játékosok között, csak a mérkőzések intenzitása eltérő, az viszont nagyon. Negyvennégy évvel ezelőtt az édesapja rúgott egy hatalmas gólt nekem a Magyar Népköztársasági Kupában­. Igaz, tizenegyesből esett, de a bal felső sarokba tartó lab­dára mozdulni sem tudtam, így lett három három az ered­mény, a Honvéd kiesett, a Haladás továbbjutott. MÉg 2 nAP! MAGYARORSZÁG OROSZORSZÁG Győr, szerda, 19.30 A NAP «fill« ill'» lÉllllÉl! A SZENTPÉTERVÁRI ZENIT MAGYAR PROFIJÁT, HUSZTI SZABOLCSOT MÁR MEGPRÓBÁLTÁK Orosz jóslat: Vasárnap befejeződött a Zenit spanyolországi edzőtáborozá­sa, amíg az együttes legtöbb­­ tagja Oroszország felé vette az irányt, Huszti Szabolcs Buda- I­pestre repült. Négy csapattár­sától - Alekszandr Anjukovtól, Igor Gyenyiszovtól, Vlagyimir Bisztrovtól és Konsztantyin Zir­­i­janovtól - a közeli viszontlátás­­ reményében búcsúzott: szerdán 19.30-kor Győrben a Magyaror­­­­szág-Oroszország felkészülési mérkőzésen találkozhat velük ismét . ► Önnek több lesz a szerdai,­­ oroszok elleni válogatott összecsapás szimpla felké­szülési mérkőzésnél? 11. Azért felelhetem, hogy igen,­­ mert a csapattársaim ellen lépek­­ pályára - feltéve, ha ők is kezde-­­ nek meg én is... - mondta Huszti­­ Szabolcs, aki a szentpétervári Ze­nit profija, s ebbéli minőségébert kértük fel, hogy orosz szakértő­ként mutassa be a soros ellen­felet. !» Melyikükkel csaphat ösz­­sze legtöbbször? ! Ha a jobb oldalon játszom, a Chelsea klasszisával, Jurij Zsir­­koval... ► Tudtommal ön bal oldali középpályás.­i» Igen, az volnék, csakhogy ami­óta Erwin Koeman a szövetségi kapitány, még egyszer sem ju­tottam szóhoz a fedezetsor bal oldalán. Félre ne értse, ezt nem panaszként mondom, mert a vá­logatottban számomra mindegy, milyen poszton számítanak rám. Egy a fontos, hogy játszhassak. Nem lesz barátkozás, hanem ördögi hajtás . Mivel vált el csapattár­saitól? – Ők azt mondták nekem, hogy jönnek Magyarországra, és elpá­holnak minket, mire én rávág­tam: nyet, nyet! A részletekben nem merültünk el, mert még nem beszélek jól oroszul, ők pedig a magyarral állnak hadilábon... Komolyra fordítva: nem éreztem rajtuk különösebb feszültséget a szerdai mérkőzés miatt - bez­zeg a németek elleni őszi világ­­bajnoki selejtezőt megelőző egy hétben másról sem beszéltek, mint a számukra sorsdöntő ösz­­szecsapásról. Nyilvánvaló, hogy az orosz válogatott bárhol lép­jen pályára, győzni akar, arra ne is számítsunk, hogy a mérkőzés felkészülési jellegére való tekin­tettel a vendégek visszafogják magukat. Hozzáteszem, mi is apait-anyait beleadunk majd, mert mindannyian bizonyítani akarjuk, hogy helyünk van az Eu­­rópa-bajnoki selejtezősorozatra készülő keretben. ► Egy éve szerződött Szentpétervárra, test­közelből tapasztalhatja, milyen az orosz futball. Nos milyen? Nagyon jó, ugyanakkor azt re­­mélem, szerdán ez nem bizonyo­sodik be. Nap mint nap látoim az orosz futballistákat, és a legnagyobb elismerés hangja szólhatok róluk, nem ívelgethet, nem darálnak - igaz, nem is­­ darabok - sokkal inkább prób­nák technikás, látványos játszani. Az esetek többségébe sikerrel is járnak, ezt mi sem jó jobban, mint a két évvel ezelő Európa-bajnokságon s: harmadik helyük. Az, hogy a­lágbajnokságra nem jutottak , csupán kisiklás, biztos vágyott benne, hogy a közeljövőben nem lesz részük hasonló kudarcban. Úgy veszem észre, túltették ma­­gukat a csalódáson, bár az nyíl­­vánvaló, hogy ha a nyáron a tej­vében nézik a dél-afrikai törni nagyokat sóhajtanak majd. É­ hogy mi is... ! PIETSCH TIBOR Huszti Szabolcs (11) már felkészült arra, hogy az oroszok ellen csak akkor lehet keresnivalója a válogatottnak, ha megalkuvás nélkül küzd két félidőn át / IGOR AKINfEJEV (CSZKA Moszkva) A CSZKA csapatkapitánya kapcsán alapvetően az a kérdés, hátat fordít-e bár­mikor is a moszkvai együt­tesnek, karrierje eddigi egyetlen klubjának. Orosz­­ország a kapusok terén sem számít jelentős exportőr­nek a világfutball piacán, mindamellett a CSZKA fel­nőttcsapatában tizenhét évesen bemutatkozó játé­kos büszkélkedhet azokkal a személyiségjegyekkel és képességekkel, amelyek alapján a nyugati karrier­­ sem csupán hiú ábránd. A milliárdos tulajdonos, Roman Abramo­­vics révén meglévő direkt árukapcsolásra a CSZKA és a Chelsea­­ között már akadt példa (az egyik legutóbbi tranzakció Jurij Zsirkov­­ „átirányítása” volt a Temze partjára), azaz nem zárható ki a huszon-­­ három évesen száznyolcvan bajnoki és harminckilenc válogatott fellépésre büszke kapus Londonba költözése. mmmmm ANDREJ ARSAVIN (Arsenal) Andrej „cár", a sztárallű­röket nélkülöző kapitány - habár zsenialitásához kétség sem fér, a dél-af­rikai világbajnokság kva­lifikációs sorozatában bekövetkezett bukást so­kan (Guus Hiddink szö­vetségi kapitány mellett) az ő nyakába varrják. In­tegrációs gondjai jelen­téktelenek Londonban, előző klubjában, a Zenit­ben és a válogatottban megcsodált eleganciával hódította meg az Arsenal szurkolóit, akiket már azzal „lekenyerezett”, hogy a Barcelona és a White Hart Leane (Tottenham) helyett Arsene Wengerre és az „ágyúsokra” voksolt. Hogy ez mennyiben volt saját döntés, hagy­juk: a huszonnyolc éves, szélsőként, irányítóként és árnyékék­ként is bevethető ászt észben és lábon követni egyformán embert próbáló feladat.

Next