Nemzeti Sport, 2010. december (108. évfolyam, 327-355. szám)
2010-12-01 / 327. szám
Jó ez a Xavi.de... ■ Magánügy: lassan húsz éve, hogy megjelent első interjúm egy országos lapban, Puhl Sándort faggattam, vagyis ő is hibás, hogy ezen a pályán vagyok - azóta is tiszteletben tartom a véleményét. Még ha most nem is értünk egyet. A szakértők szerint a világ legjobb játékvezetőjének négyszer, általam tízszer megválasztott sport úgy véli, senki más nem kaphatja az Aranylabdát, csakis Xavi, és ugyanezt olvasom az interneten is. Most ne menjünk bele abba, hogy madridi szimpatizánsként (magánügy II.) milyen hétfő estém volt, a kötődést csak azért mondom, hogy talán jelent valamit, ha egy Real-drukker azt mondja, itt kérem méltánytalanság történik Andrés Iniestával. Xavinak jár az Aranylabda, igaz, Lionel Messinek is, de nem az idén. 2010 ugyanis a világbajnokság éve (emlékeznek?), márpedig ebben az évben a szavazásnál a dél-afrikai rendezvénynek kell a legnagyobb súllyal latba esnie. A Barca vitathatatlanul a világ legjobb csapata (még ha most papíron még Európában sem első, hiszen jelenleg az Inter az!), és Xavi alappillére a csapatnak - de Iniesta nem kevésbé az. Iniesta, Xavi, Messi: ez a trió teszi felülmúlhatatlanná a Barcát, és ez épp a vb-n derült ki - ahol Messi jól játszott, de nem lehetett igazán ragyogó és sikeres két társa nélkül. Xavi alappillére a spanyol válogatottnak - de Iniesta nem kevésbé az. És tudjuk, a hollandok elleni finálét Iniesta döntötte el a 116. percben, főszerepet vállalva abban, hogy Spanyolország először világbajnok legyen, ez pedig Aranylabdát ér. Xavi nagyszerű gólt rúgott a Realnak, de kérdem én: ki hozta helyzetbe? Iniesta, naná. Rávágnánk, hogy Messi a legjobb ebből a hármasból, de a szavazáson a vb évében nem kerülhet a spanyolok elé, ebben az esztendőben csakis Xavi és Iniesta nyerhet, de a döntő miatt egyszerűen utóbbinak jár a cím. Milyen meccset kellene eldöntenie ahhoz, hogy ő nyerjen? Azt hiszem, maga Xavi és Messi is azt mondaná, van valami igazam. Ha én nem is, ők biztosan meggyőznék erről még Puhl Sándort is... » FOTÓ: REUTERS/CHRIS WATTIE Kettős védelem MEGMONDOM A MAGAMÉT... ► Ki a Barcelona mozgatórugója? Xavi? Lionel Messi? Netán Andrés Iniesta? Nem könnyű kérdés, de egyesek szerint Iniesta a „legokosabb” a katalánok középpályáján. Hasonló poszton futballozik idehaza Sándor György, akit arra kértünk, jellemezze a 26 esztendős középpályást, s ejtsen néhány szót a hétfői Barcelona-Real Madrid (5-0) rangadóról. [] Leesett az állam a Barcelona játéka láttán. Fantasztikus volt, ahogyan a hazaiak tették-vették a labdát, passzt passz követett. Nyugodtan kijelenthetem, a világ legjobb csapatát láttuk hétfőn. Iniesta elképesztően labdabiztos, fizikailag viszont nem tartozik a legerősebb labdarúgók közé, de ezt a hátrányát a játékintelligenciájával és tökéletes technikai képzettségével kompenzálja. A Barcának olyan ritmusváltásai voltak, úgy játszotta be az üres területre a labdát, hogy az ellen szinte lehetetlen védekezni. Szerintem Xavi nyeri meg az Aranylabdát, mert összefogja a Barcelonát, nem véletlenül ő az együttes csapatkapitánya, ő teremti meg az egyensúlyt a csapaton belül. Megjegyzem, a Barca klasszikus csatár nélkül futballozott, hiszen David Villa a szélen játszott, így azt lehet mondani, hogy a katalánok hat középpályással léptek pályára. Elég jól működött a rendszer... NB I Ifizs OllULO Egy félidős Az FTC kétszer egyenlített, de a paksi csapat Paks 2000 néző 1-4-2-3-1 Csernyánszki 6- Heffler T. 6, Éger 6, Fiola 7, Csehi 6 - Sifter 6, Sipeki 6 - Bartha 6, Böde 8, Vayer 7-Kissi. 6 CSERE: Kiss T. helyett Montvai (-) a 67., Bartha helyett Szabó J. (-) a 73., Vayer helyett Magasföldi (-) a 90. percben 1-4-3-3 FTC Haber 6-Balog Z. 6, Dragoner 5, Rodenbücher 5 - Andrezinho 6, Rósa D. 6, Maróti 6, Józsi 5 - Schembri 6, Heinz 7, Miljkovic 6 CSERE: Józsi helyett Morales (-) a 74. percben GÓLSZERZŐ: Vayer (1-0) a 48., Maróti (1-1) az 54., Böde (2-1) a 79., Miljkovic (2—2) a 85., Montvai (3-2) a 86. percben SÁRGA LAP: Éger (sípszó előtt elrúgta a labdát) a 40. percben Játékvezető: Andó-Szabó Sándor 8 - Nem volt könnyű dolga, mert a felázott talaj nemcsak a játékosokat, hanem őt is felettébb próbára tette. Ennek ellenére végig kézben tartotta a mérkőzést, jól bíráskodott. Asszisztensek: Ring György, Kispál Róbert A szombaton elmaradt Paks-Ferencváros mérkőzés pótlásán az első félidőben a labdarúgók semmi veszélyt sem jelentettek a kapura, a fordulást követően azonban minden igényt kielégítő negyvenöt percet láthattak a nézők. Fordulatokban nem volt hiány, az adok-kapokból Kis Károly csapata jött ki jobban, és visszavágott riválisának a bajnoki rajton elszenvedett vereségért. Azt mondják Pakson, ha hét végén nem romlott volna el az időjárás, szombaton hatezren is kíváncsiak lettek volna a Ferencváros vendégjátékára. Mint tudjuk, az égiek közbeszóltak, a találkozó elmaradt, a keddi pótláson pedig esély sem volt arra, hogy a csapatok telt ház előtt lépjenek pályára. Hétfőn mintegy két tucat ember dolgozott azért, hogy a meccset ne kelljen ismét elhalasztani, a kezdés előtt mégsem mertünk volna nagy tétben fogadni rá, hogy a párharc kilencven percig tart. Jelzésértékű volt, hogy amikor a játékvezetők első emberénél, Vágner Lászlónál arról érdeklődtünk néhány perccel a kezdő sípszó előtt, mi a véleménye a játéktérről, a következőt felelte: „Elkezdjük a mérkőzést, aztán meglátjuk, mi lesz.” Vagyis a korábbi FIFA-bíró nem mondta, hogy idő előtt véget érhet az összecsapás, ám a sártengert látva nem lehetett kétségünk afelől, bizony ez a lehetőség is elképzelhető. Azt már néhány perc játék után látni lehetett, ezúttal az az együttes számíthat sikerre, amelynek labdarúgói brusztolásban, küzdésben felülmúlják az ellenfelet. ■aj FERENCVÁROS Fiola Attila (balra) mentése is kellett, hogy a Ferencváros pont nélkül maradjon Pakson A mérkőzésről tudósított: s RÓNAI GÁBOR, PIETSCH TIBOR, ZOMBORI ANDRÁS FOTÓK: NÉMETH FERENC MESTERMÉRLEG Ez nem lehetett futballmeccs! Volt már ilyen boldog az ősszel? Minden győztes meccs boldogít. A Ferencváros elleni már csak azért is, mert nagyszerű csapatot győztünk le. A talaj rendkívül mély volt, úgy érzem, a viszonyokhoz mi alkalmazkodtunk jobban. A körülményekhez képest szenzációs játékot nyújtottak a második félidőben. Remekül sikerültek az ellentámadásaink, ez tagadhatatlan. Hozzáteszem, nem csak kontrákkal operáltunk, egy nulla után több lehetőségünk is volt, hogy megduplázzuk előnyünket. Az pedig ismét a csapat tartását dicsérte, hogy miután a Fradi kétszer is egyenlített, újra megszereztük a vezetést. Úgy láttuk, sokat gondolkodott a Kiss Tamás-Montvai Tibor cserén. Tibit mindenképpen becseréltem volna, örülök, hogy gólt szerzett. Kiss Tamást már az első félidőben ápolni kellett, de a szünet után több jó megmozdulása volt, ezért vártam a cserével. Nem tudok mást mondani, csupán annyit: boldog vagyok, hogy minden ilyen jól alakult. KIS KÁROLY a Paks vezetőedzője Lett az arcáról, mennyire bosszús. Hogyne lennék az, amikor feltehettük volna a koronát őszi teljesítményünkre?! Gratulálok a Paksnak, ám azt leszögezem, hogy ami a pályán zajlott, annak semmi köze sem volt ahhoz a sportághoz, amit mi szerettünk volna űzni. Annak ellenére, hogy a házigazdák mindent elkövettek azért, hogy játékra alkalmas állapotba hozzák a pályát. A nagy küzdelem azért változatos játékkal párosult - főleg a szünet után. Amit mi szerettünk volna játszani, ara esélyünk sem volt. Én egy százhetven centis játékossal nem tudom azt megcsinálni, amit a kollégám egy százkilencven centissel. A paksiak okosan széttördelték a játékot, de a siker érdekében ezt kellett tenniük, nincs is ezzel semmi baj. Kétszer is egyenlítettek arra nem látott esélyt, hogy a győzelmet megszerezzék? Most már azt mondhatom, hogy rutinos csapat a Ferencváros, mégis olyan hibákat követtünk el, amelyek a fájdalmas vereségünkhöz vezettek. PRUKNER LÁSZLÓ a Ferencváros vezetőedzője k Az első félidő óvatos játéka után kifejezetten élvezetes, jó futballt láthattunk. Szembetűnő, hogy a Paks hazai pályán sokkal visszafogottabban kezdeményez, mint idegenben. A támadójáték megfelelő, csak a lendület hiányzik, amellyel vendégként több csapatot is meglepett. A Ferencváros próbált alkalmazkodni a paksiak taktikájához, és így a két csatár, André Schembri és Emil Miljkovic túlságosan is az oldalvonal közelében helyezkedett. Prukner László együttese ezzel elérte, hogy a két paksi szélső, Hekler Tibor és Csehi Tamás képtelen volt belépni a támadójátékba, a vendégek rendre leblokkolták a próbálkozásokat. Igen ám, csakhogy a Fradi így feladta gólhelyzetek megteremtését, mivel Marek Heinz visszavont ékként egyedül maradt elöl, s két csatártársának időre volt szüksége, hogy a kapu elé érjen. BODNÁR György