Nemzeti Sport, 2013. szeptember (111. évfolyam, 238-267. szám)

2013-09-01 / 238. szám

21 Labdarúgás JEGYZET SINKOVICS GÁBOR Kilenc ütés Egyre dühösebbek lehettek. Kalapáccsal, vascsővel, betondarabbal és elborult aggyal dolgoztak. Az emberi mohóság mellé állati ösztön társult. S talán némi italban elkevert fehér por, pirulában beszedett bódítószer vagy néhány liter kannás bor. Éjszaka, az éj leple alatt kezdtek hozzá, amikor már csend borult a Az a legna­gyobb baj, hogy az em­ber már meg sem lepődik a városra és a temetőre. A halottak országában­­ szokatlan volt ez a zaj. A kopogás, a hangos káromkodás, a szitak­­özön, a tehetetlen düh zaja. Kilencszer ütöttek. Anikó asszony, Fehér Miklós édesanyja ki­lenc ütést számolt össze a fia sírja fe­lett elhelyezett vitrin üveglapján. De a lap sokáig ellenállt, kibír­ta a kilenc ütést, a vandálok támadását. Ám ők nem adták fel, oldalról, pajszerrel, tudom is én mivel feszítették fel a sírt, és gyalázták meg a fiatalon elhunyt futballista emlékét. Nehéz jelzőket találni a sírgyalázásra. S talán az a legnagyobb baj, hogy az ember már meg sem lepődik, meg sem döbben a világ hírein. Már nem kapja fel a fejét, ha pisztollyal lövöldöz­nek a belvárosban, ha éjszaka a buliból vidá­man hazafelé sétáló védtelen nőt támadnak, erőszakolnak és gyilkolnak meg. Már annyira elvadultak a hétköznapok, hogy inkább min­denki behúzódik, bezárkózik. S arra gondol: vele semmi rossz sem történ­het. Eddig legalább a mennyországot kímélték. A holt lelkek nyugalmát óvták, de már ennek is vége. Fehér Miklós szülei a kilenc ütést úgy élték meg, mintha a vascső a lelkükbe fúródott vol­na, egymás után kilencszer. A lejekbe, amely sohasem gyógyul be. A lelkükbe, amelyen kilenc új sebet ejtett az elállantodott ember. V­ ­­­JP­ége van a nyárnak. Bár a hű­­vös őszi szelek még nem járnak,­­ szomorú, fancsali képet vág az ember. Itt kell hagyni a szépséges, az utá­nozhatatlan, barátságos Tihanyt, a helyi barátokat, jó embereket, Tarabi Csabát, Dobos Andrást, Büki Bélát, Horváth „Oá­zis" Csabát, Varga Zsoltit, Markó Fricit, Kovács Kokót. Túl vagyok az utolsó tiha­nyi futáson is... Itt még szenvedni is jó. De most nem kellett szenvednem, vittek a lábaim, élveztem a futást a szikrázó nap­sütésben, csillogott-villogott, hívogatott a hajnali Balaton. Tegnap végre megtettem azt, amit már nagyon régen tervezek. Meg­álltam a Somosnál, a szabadstrandnál, levetettem a futócuccaimat és beúsztam! Fantasztikus élmény volt! Simogatott a dús víz, szó szerint, szeltem a habokat, tempó­san haladtam, vagy tíz percen át befelé, akkor megfordultam, pihegtem, körbenéz­tem, és nem tudtam betelni a látvánnyal! A méltóságteljes apátság őrizte, vigyázta a tájat, a nap már melegen sütött, én pedig rögzítettem agyamban ezt a csodálatos, a festő vásznára kínálkozó képet, amit majd otthon, a szürke, borongás, ködös téli na­pokon előhívok onnan. Sokáig álltam a parton, egyszerre voltam végtelenül boldog és szomorú... Kaptattam felfelé a kacskari­­gós úton, jó erőben éreztem magam, s arra vágytam, bár csak ne érne véget ez a szom­bat reggeli futásom. Intettem egy szembe­jövő kollégának, azon morfondíroztam, hogy vajon neki is ez idén az utolsó tihanyi futása? Közben kiértem a 71-es útra, ahol egy hatfős bringás társaság pedálozott Aszófő irányában. Kemények vagytok! - biztattam őket. Ők kedvesen mosolyogtak. Balra fordultam, de ezúttal nem féltem a hosszú emelkedőtől, ha szabad ilyet mon­dani, könnyedén szaladtam fel a tetőre. Köszönöm, Tihany! Csak úgy... BUZGÓ JÓZSEF rovata A mérkőzésről tudósított: Somogyi Zsolt, Doros László » Szép! A diósgyőri támadás valóban látvá­nyosan indult, és mégis: odafigyeltünk a páholy hátsó sorában álló fiatalem­berre, aki önkéntelenül felkiáltott az ügyes átadás láttán. Különleges meccs volt ez Kovács Zoltán számára. Meg persze Barczi Dávidnak és Tisza Tibornak is, hiszen a DVTK két táma­dója is szerepelt korábban a liláknál. A diósgyőri sportigazgató betöltötte ezt a pozíciót a Megyeri úton is, de az újpesti drukkerek mint a klub elmúlt húsz évének egyik, ha nem a legjobb csatáraként emlékeznek rá - rajongá­sig imádták. A futballélet úgy hozta, hogy az ízig­­vérig újpesti sportember a diósgyőri labdarúgásért dolgozik, és azt mondta, ez olyan mérkőzés neki, mint az összes többi, de... Ezt azért nem hisszük el. Kovács Zoltán nem akart főszereplő lenni, nem ült előre a VIP-páholyban, a hátsó sor mellett-mögött, a szélső szék karfájára támaszkodva, állva néz­te a meccset. Ha­­ sóhajtott nagyot a sportigaz­gató, amikor Jarmo Ahjupera kilépett, majd hozzátette: jó csatár az észt légi­ós (annak idején ő vitte kölcsönbe Új­pestre), de szerencsére a futóverseny nem az ő műfaja. Két hazai támadás között a beilleszkedés is szóba került. „Csak támogatást kaptam eddig a miskolci szurkolóktól - mondta a ko­rábbi csatár. - Néha úgy érzem, mint­ha száz gólt rúgtam volna ebben a stadionban - pedig csak a századikat lőttem itt.” A meccs elején aztán egyre nagyobb fölénybe kerültek a vendégek, az addig csendes Kovács két rossz hazai átadás után csattant fel először: „Passzoljunk egymáshoz háromszor! Nyugi, gyere­kek, játsszunk!" Tisza Tibor készülődött szabadrú­gáshoz, jó huszonnyolcról­­ be is rúg­ta, mormogta Kovács, és Balajcza Sza­bolcsnak jókora bravúr kellett ahhoz, hogy elérje a labdát. „Majdnem igazam lett! Tudom, hogy Tibinek jó a rúgótechnikája, elvégre együtt játszottunk valamikor. ” A Mezőkövesd ellen szerzett hat gól önbizalmat adott a liláknak, akik a má­sik borsodi csapat ellen is lendületesen játszottak. „Az gól lesz - mondta Kovács nyu­godt hangon, amikor Mohamadou Abdouraman elindult a jobb szélen. -Ott is van!” De ekkor még csak szállt befelé a beadás, a közönség izgatottan figyel­te, amint Zoran Kosztics rádőlt a lab­dára - de a sportigazgató már előre látta, itt a gól. És tényleg gól lett, ilyen az, ha a vezető nemcsak nézi, hanem látja is (akár előre) a futballt. Azt nem mondhatjuk, hogy a diósgyőriek nem dolgoztak keményen, de a budapesti­ MMHMII PERCRŐL PERCRE 4. perc: Balogh Balázs indította a bal oldalon Simon Krisztiánt, aki lefutotta Vágit, átemelte a labdát Rados fölött. Husit azonban a gólvo­nalról mentett. 36. perc: Abdouraman szerzett labdát a jobb oldalon, ballal középre adott, és Kosztics 13 méterről, fordulásból, jobbal félmagasan lőtt az újpesti kapu jobb oldalába. 1-0 52. perc: Tisza végzett el szabadrúgást a bal oldalról. Keményen a kapu elé lőtte a labdát, amelyet Kádár Tamás tíz méterről a bal alsó sarokba csúsztatott, ők közelebb álltak a gólhoz. A második félidőt is hamarabb látta a sportigazga­tó, mint bárki más, ahogy Tisza Tibor a labdához ért, Kovács annyit mondott: gólA teátrális ünneplés a részéről el­maradt, de a mosolya elárulta, abban a pillanatban mennyire boldog Kovács Zoltán... (A mérkőzést követő sajtótájékoztató lapzártánk után kezdődött.) 2-0 1 1 . K­rrgllis .­­Az állás 1. DVSC-Teva 5 4 1 2. Videoton 5 4 1 3. Ferencváros 6 4­ 4. Lombard Pápa 6 3 1 5. MVM-Paks 6 3 1 6. Szombathelyi Haladás 6 2 3 7. Diósgyőr 6 2 3 8. Újpest 6 2 2 9. KTE-Phoenix Mecano 6 2 2 10. Győri ETO 6 1 4 11. Mezőkövesd 6 2­ 12. Bp. Honvéd 5 1 2 13. MTK Budapest 5 1 1 14. Pécsi MFC 5 1 1 15. Puskás Akadémia 6 1 1 16. Kaposvári Rákóczi 5 - 1 - 17-3 +14 13 - 14-3 +11 13 2 8-8 2 7-5 2 10-10 8-8 7- 8 12-9 9-11 8- 7 4 10-15 2 6-6 3 5-6 3 5-10 4 5-13 4 4-13 0 12 +2 10 0 10 0 -1 +3 -2 +1 -5 0 -1 -5 -8 -9 Ww­w 4mW?9© w­iki Bp. Honvéd 0-1 3-0 Diósgyőri VTK 1-1 2-2 2-0 DVSC-Teva 4-0 4-1 7-1 1-0 Ferencváros 1-0 2-0 0-2 Győri ETO 1-1 1-2 2-0 1-1 Haladás 1-1 0­ 3-2 Kaposvár 1-2 2-2 KTE-PhoenixMecano 3-1 í-i 2-6 Lombard Pápa 0-1 1-0 1-1 Mezőkövesd-Zsóry 0-2 3-0 3-1 MTK Budapest 0-1 0-1 MVM-Paks 1-1 2-1 4-1 Pécsi MFC 1-2 1-1 Puskás Akadémia 1-0 1 1-2 Újpest 1-1 6-1 1-2 Videoton 2-0 4-1 5-1 2013. szeptember 1., vasárnap nemzs sport AZ ERŐTŐL DUZZADÓ HAZAIAK FELŐRÖLTÉK A LILA-FEHÉREK ELLENÁLLÁSÁT­­­ Soha ilyen későn még nem kezdődött bajnoki labdarúgó-mérkőzés Diósgyőrött! Közönség­barátnak semmikép­pen nem nevezhető az időpont, hiszen a vidéki településekről mécs­esre járók el sem jöttek, mert a késői időpont­ban sem vonattal, sem buszokkal nem juthat­tak volna haza. Ez meg is látszott a nézőtéren, azokat viszont dicséret illeti, akik kilátogattak a találkozóra, mert a foghíjas tribünök elle­nére a hangulatra nem lehetett panasz. És persze az újpesti szek­tor sem maradt üresen, hatvanan-nyolcvanan vállalták az éjszakai utazással járó fáradal­makat. NB1­ 6. FORDULÓ Aki előre látta... EGY KIS METAMORFÓZIS, avagy Kovács Zoltán, a diósgyőri sportigazgató csak elmosolyodott az Újpest kapott góljainál CSERE: Abdouraman helyett Bacsa (5) a 60., Takács P. helyett William Alves (-) a 71., Nikházi helyett Gosztonyi (-) a 81. percben Gólszerző: Kosztics (1-0) a 36., Kádár T. (2-0) az 52. percben Sárga lap: Tschibuabua (felvágta Koszticsot) a 9., Litauszki (Bacsa buktatásáért) a 76., Rados (időhúzásért) a 88. percben Játékvezető: Németh Ádám 6­­ A 43. percben nagy vihart kavart ítéletével: úgy tűnt, hogy kezezés miatt fújt, de Balajcza valóban nem ért kézzel a labdához a mezőnyben. A játékvezető alighanem kiállításra készült, de a helytelen ítéletet újabb rossz döntéssel fejelte meg, amikor leshelyzet miatt kifelé ítélt szabadrúgást. Asszisztensek: Viszokai László, Aradi József - Vad II István, Takács János ...............................................................................I □ MINDERRŐL VIDEÓ: iho.hu/dvtk Zorán Kosztics szerezte a Diósgyőr első gólját, avagy elindította csapatát a győzelem felé fotó: czerkl Gábor DIÓSGYŐRI VTK ÚJPEST DIÓSGYŐR, 3800 NÉZŐ00 A MECCS SZÍNVONALA • ••••#• ‡ ‹ › HANGULAT ••••••• ‡ ) ‡ SPORTSZERŰSÉG ATAMADÓFUTBALL EREJE I ••••••• > > ) EDZŐI HÚZÁSOK ••••••• > ) > A MECCS HŐSE TISZA TIBOR ••••••• > > > MECCS INDEX» 7.00 o) Ratios KádárT. . Hím t¡ Abdouraman © ÉS m Q Cjh0 SimoiíK. Jafvin Salop.Tsh­ibuabua ilfii j®o |jfc III iuanan Mitiapem ■ Salak­a 1-4-4-2 GEHE: Mihajlovic helyett Litauszki (Sja 4}, filu­gra helyett Lázár (5) az 58., Tshibuabu Jie jyejj­ijgp/flj)­­, é­s a 72.percben .

Next