Nemzeti Sport, 2015. október (113. évfolyam, 268-297. szám)

2015-10-01 / 268. szám

21 LabdarúgáS JEGYZET MALONYAI PÉTER Széljárás Meg nem mondom, hogy Tischler Patrik és Lencse László rosszabb futballista-e, mint volt az elmúlt két szezonban, ugyanakkor tény, hogy akkor 24-24 gólt jegyeztek, a mos­tani szezonban pedig egyet sem. Készséggel elfogadom Lencse csatár érvelését, hogy nem rosszabbak, ám föltenném a kérdést: miért nem jobbak? Elvégre ifjú emberekről van szó, Tischler 24, Lencse 27 esztendős, hi­vatásuk szerint sportolók, akiknél elvárható, hogy napról napra, hónapról hónapra, évről évre egyre jobbak legyenek. Ezt fejlődésnek hívják, ami náluk most nehezen ér­hető tetten. Ugyanakkor sze­rintem már a ki­indulópont hibás, a kiemelkedő klasszisokat leszámítva képtelenség hitelt érdemlően eldönteni, ki a jó, s ki a rossz futballista. Könnyen tort ülhet a szubjekti­vitás, ami a drukkernél magától értetődő, az edzőnél már kevésbé. Pedig ott is jelen van. A csomagolás persze látványos, ilyen például a „csapatszerkezet”, az „edzői filo­zófia”, őszintébbeknél a „ki az úr a háznál”. Ne beszéljünk mellé, ha egy edző mellőz va­lakit, akkor feltehetően nem tartja túl sokra, számára egyértelműen „rosszabb” futballis­ta. Annál mindenképpen, akinek a kedvéért mellőzi. Szerencsések az edzők, mert a honi mezőny már csak olyan, hogy nem nagyon kell meg­magyarázni, hogy miért „ez” játszik, s miért nem „az”, ráadásul esetünkben csatárokról van szó, akiknél ugyebár alapvető mérce, hogy rúgnak-e gólt, vagy sem. Igaz, már „csatár” sincs, csak „támadó”, olyan futbal­lista pedig végképp, akivel gyakran megesik, hogy az egész meccsen észre sem véteti magát, aztán a lefújás előtt valamivel pon­tosan, a legjobb ütemben jön a labda, lazán átveszi, s máris ott a győztes gól. Csípőre tett kéz ide vagy oda. Nem kertelek. Albert Flórira gondolok. Fénykorában eszébe sem jutott az aktuális edzőnek, hogy ne tegye be a csapatba. Persze aki 351 bajnokit 256 gól­lal teljesít, magyarán a meccsenkénti átlaga 0.73, annál az ilyesmi fel sem vetődhet. Tischlernél 0.34, Lencsénél 0.38 az eddigi adat - más kávéház. Nem pótolhatatlanok. Abban viszont bízhatnak, hogy bármikor megfordulhat a széljárás, akár „szerkeze­tileg” is. Csak az ökör konzekvens, de az ő egzisztenciájára nincsenek befolyással vá­ratlan vereségek. Visszatérve a kiindulóponthoz: Tischler és Lencse nem lett rosszabb játékos. De jobb sem. Nem lett rosz­­szabb játékos. De jobb sem. d­i STADIONBÚCSÚZTATÓ­­ EMLÉKEK Tűzoltó a f­radisták elán A RÉGI KEDVENCEK nagy többsége ott lesz a pályán Bánki Józseffel együtt, aki gyerekként a táborban szurkolt Amíl­rtr frilmm­ailntt morrHnrront Qcil­-cnlz omlósz felojthatatlan látViotivisz o­­znld mror­ori mrorlzA. Amikor felmorajlott, megdörrent a Fradi-tábor, beleremegett a vá­ros. A zöld-fehér zászlóerdő im­pozáns látványt nyújtott még az ellenfelek számára is. A Népstadi­on kettős rangadóin szinte hazai pályán játszott az FTC, szurkolói megtöltötték a lelátókat. „Még ma is borsódzik a hátam, ahogy eszembe jut az a szurko­lás, amelyben részünk lehetett - mondta Bánki József, a Grosics Akadémia sajtófőnöke, a Ferenc­város egykori kiváló labdarúgója. - Számomra egyébként is kultikus hely volt a Népstadion, hiszen ott születtem nem messze tőle, a Gi­zella úton. Apám hatévesen vitt ki először oda, és büszkén mondha­tom, hogy gyerekfejjel láthattam, ahogy Varga Zoli becsavar egy szabadrúgásgólt Bicskei Bertalan kapujába. Az volt Varga Zoli utol­só meccse... ” Sok-sok emlék, felejthetetlen pillanat. Ezért is volt remek ötlet Ma­gyar Zoltántól, az FTC korábbi vezetőjétől, hogy megálmodta a stadionbúcsúztatót. Mint már beszámoltunk róla, hétfőn, azaz október 5-én 16 órakor kezdődik a program a Puskás Ferenc nevét viselő létesítményben. Lesznek meccsek, kétszer húsz percben láthatunk a zöld gyepen gyerkő­cöket, borászokat, ügyvédeket, színészeket, újságírókat - no meg a Ferencváros, a Vasas, az Újpest és a Bp. Honvéd öregfiúk­ játé­­kosait. Búcsú lesz ez egy olyan „szent” helytől, ahol nemcsak olyankor szólt „gyönyörű muzsi­ka”, amikor a Queen, a U2 vagy a Rolling Stones nyomta. A labda is dalolt, ahogy egykoron Albert Flórián, Farkas János, Tichy La­jos, Kocsis Lajos, Fazekas László, Nyilasi Tibor, Várady Béla, Tö­­rőcsik András vagy Détári Lajos hozzáért. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy a Stadion igazi zarán­dokhelyük volt. Az aréna, amelytől hétfőn ezzel a különleges programmal hivata­losan is elbúcsúzhatunk. „Az első meccsemet nyolcvan­három október ötödikén játszot­tam itt az Újpest ellen - folytatta Bánki József, a népszerű Dodó. -Aztán jött a többi kitörölhetetlen emlék ebben a hatalmas aréná­ban. Igazából nemcsak a meccsek maradtak meg bennem, hanem ahogy melegítettünk a szobrok között. Már ment az első mérkő­zés, mindig mi, a Fradi voltunk a fő attrakció, és a drukkereink nem a Dózsát vagy a Honvédot lesték, hanem minket figyeltek, ahogy gimnasztikázunk és sprintelünk. Gyerekként magam is a Fradi­­táborban drukkoltam, és szinte látom Tűzoltót, a legendás kápót, ahogy azt a hatalmas, többez­res tömeget vezényli, és hallom, ahogy énekel a kórus: „...mi akkor is győzünk, hogyha kikapunk". Kettős meccsel búcsúzik tehát hétfőn kedvenc pályánk, először Újpest-Honvéd, aztán Ferencvá­­ros-Vasas öregfiúk-mérkőzésre FOTÓ: NL-ARCHÍV kerül sor - és hogy kik alkotják például a zöld-fehér csapatot? „Mi nosztalgiázni megyünk és emlékezni-folytatta Bánki József. - Úgy tudom, a hatvanas évek le­gendái is eljönnek, és persze a het­venes évek klasszisai, majd a mi csapatunk a nyolcvanas évekből Fischer Palival, Dzurják Csöpivel, Kincses Sanyival és a többiekkel. Aztán a kilencvenes évek főszerep­lői, a Bajnokok Ligájában szereplő fiúk és így tovább. Nyugodt szívvel kijelenthetem, ott lesz szinte min­den fradista, aki annak idején pá­lyára lépett a Népstadionban. ” A lelkünk egy darabját bú­csúztatjuk. S. G. Bánki József örömmel gondol vissza a régi Népstadionban játszott meccsekre KILENC ÉS TIZENÖT Lencse László a 2013-2014- es idényben már a második mérkőzésén betalált (1-3 a Mezőkövesd otthonában), majd tizenöt góllal zárta a bajnoki évet, tavaly pedig már az első fordulóban eredményes volt (1-2 Diósgyőrben), és kilenc gólnál állt meg. Tischler Patrik a 2013-2014- es szezonban ugyancsak a második meccsén lőtte be az első gólját (2-1-es vereség az Újpesttől), összesen pedig kilencszer volt eredményes, míg legutóbb úgy szerzett tizenötöt, hogy először a nyolcadik fordulóban (3-0 a Pápa ellen) talált be. Az idén kezdődik a bontás Fürjes Balázs budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos még májusban jelentette be, hogy az új Puskás Ferenc Stadion a korábban felvázolt tervek helyett takarékosabb, gazdaságosabb beruházással készül el. A sokadik búcsúmérkőzést követően - elvileg - még az idén elkezdődnek a bontási munkálatok, igaz, az előirányzott tervek szerint a nyílt közbeszerzési pályázatot csak az ősszel írja ki a Nemzeti Fejlesz­tési Minisztérium. A bontási munkálatokat követően az építkezés csak 2016 tavaszán kezdődik, s előreláthatólag 2019 végén fejeződik be. 2015. október 1., csütörtök mmmxerlsport AZ ELŐZŐ KÉT SZEZONBAN MINDKÉT JÁTÉKOS HUSZONEGY TALÁLATIG JUTOTT Zombori András » Nem vállalunk túl nagy kockáza­tot, amikor kijelentjük, a legtöbb élvonalbeli csapatnál örömtáncot lejtenének, ha két olyan gólerős támadó tartozna a kerethez, mint Lencse László és Tischler Patrik. A két labdarúgó még 2013 nyarán igazolt a Puskás Akadémiához, két idény alatt szerzett 24-24 baj­noki gólt, vagyis sokat tett azért, hogy a felcsúti klub első NB I-es évében megőrizze élvonalbeli tagságát, a következőben pedig a tizedik helyen végezzen. A papír­forma az lett volna, ha a folytatás is hasonlóan alakul, azonban bármennyire hihetetlen, a mos­tani szezonban Lencse László és Tischler Patrik sem talált még be - pedig szombaton már a tizen­egyedik fordulót rendezik. Mi történhetett velük? Egyáltalán hogyan élik meg a helyzetet? „Jól sikerült a múlt szezonom, de talán azt is mondhatom, az előzőekkel sem volt különösebb probléma, amikor pedig jó széri­ába kerülsz, érthetően a folytatá­sára törekszel - tekintett vissza a múltra Tischler Patrik, aki az elő­ző évad 28. fordulójában három­szor talált be a Kecskemétnek, a következő játéknapon négy gólt rúgott az Újpestnek, a bajnoki évet tizenöt góllal zárta. - Ne­hezen élem meg a helyze­tet, olyan még sohasem for­dult velem elő, hogy tíz fordu­ló alatt ne sze­reztem volna gólt - minden­nap azért dol­gozom, hogy sikerüljön az elsőt meglőni, és akkor jön a többi is. Gyorsan hozzáteszem, csak ma­gamat okolom a történtek miatt, nem foglalkozom a külső körül­ményekkel. Az edzéseken minden játékhelyzetben próbálok száz százalékot adni, mert bár a gya­korlás nem ugyanaz, mint az éles meccs, egy csatár lelkének mindig jót tesz, ha érzi, képes betalálni. Sajnos egyelőre nincs meg az a fajta magabiztosság nálam, amit csak a gólok, valamint a csapat jó szereplése k képes megad­­­ni, de bízom benne, hama­rosan változik a helyzet. ” Kell-e mon­dani, ebben bízik Lencse László is, aki az első két fordulóban­­ eltiltás miatt nem léphe­tett pályára, így számára nyolc góltalan meccsel indult a bajnok­ság. Az mindenesetre érdekes, hogy a két futballista kevés időt töltött együtt a pályán, ráadásul a nyolc mérkőzésből hatszor is egymást váltotta, ami azt is mu­tatja, hogy a Puskás Akadémiá­ban rendszerint csak egy vérbeli támadó van a pályán. „Nyolc góltalan találkozóval még nem kezdtem egyetlen idényt sem - mondta Lencse László. - Tény, Robert Járai személyében nyár óta új edzőnk van, a csapat más felfogásban futballozik, mint korábban, ami azt is jelenti, tá­madóként a védekezésből is job­ban ki kell venni a részünket. A szerencse sem áll mellettem, hiá­ba kerültem például a Békéscsaba ellen egy félidő alatt háromszor is ziccerbe, nem tudtam betalálni, de legutóbb a Fradi ellen is olyan helyzetben rontottam, amit illik kihasználni. Éppen a hétvégi ta­lálkozó előtt beszéltem a klub el­nökével, Mészáros Lőrinccel, aki elmondta, ne idegeskedjek, bízik bennem, de azért sokkal nyugod­­tabb lennék, ha végre megjönne az első gól. Sokat őrlődöm, én örülnék a legjobban, ha betalál­nék, ugyanakkor azt is tudom, nem lettem rosszabb játékos - és Tischler Patrik sem -, mint négy hónappal ezelőtt. ” Kínos góltalanság SEMMI SEM SIKERÜL: Tischler Patrik és Lencse László az elmúlt években rendre a kapuba talált, most nem SP­ORTfiSi­-­A két csatár legközelebb­­ a válságban lévő bajnok el­é próbál meg a kapuba találni | (jUUeOTOfi-PUSH^S RHROSWM | i:§3 X:S 2:®

Next