Nemzeti Sport, 2015. október (113. évfolyam, 268-297. szám)

2015-10-08 / 275. szám

IV • 2015. október 8., csütörtök A Nemzeti Sport retrómellékleteN­épsport Pályán a politika „FTC-Postás klubközi országúti versenyt rendez az FTC kerékpárszakosztálya vasárnap reggel a balatoni országúton" - számolt be a ferencvárosiak kezdeményezéséről a Népsport 1946. április 12-én. Arról nem tett említést, hogy előző nap kivégezték a klub korábbi elnökét. Nagyot fordult a világ 1944 júni­usa óta, a Ferencváros vezetői tiszt­ségében akkor még ájult tisztelettel köszöntött Jaross Andor belügymi­nisztert 1946. március 27-én golyó általi halálra ítélte a Népbíróságok Országos Tanácsa, és a büntetést két héttel később végre is hajtották a Markó utcai törvényszéki épület udvarán (az első lövéssorozat nem talált létfontosságú szervet, a 49 éves férfit csak második kísérletre sikerült megölni). „Nagyon rövid ideig volt az FTC elnöke, azonban így is gyászos emléket hagyott maga után a zöld-fehér klub életében, hiszen személye egyet jelent a magyarországi vészkorszakkal" - jellemzi sötéten a felvidéki Komá­­romcsehiben született politikus fe­rencvárosi időszakát a tempofradi. hu oldal. Teljes joggal: Jaross sze­repvállalása jelentős érv volt azok számára, akik második világhá­ború után fasiszta klubként igye­keztek megbé­lyegezni a Fradit, amelynek közvet­ve az is terhelte a múltját, hogy az 1939-es választá­sokon Budapesten a III. és a XIV. kerület után éppen bázisában, a IX. kerületben szavaztak a legtöbben a Nyilaskeresztes Pártra. A szélsőjobboldali állami vezető 1938 és 1940 között felvidéki ügye­kért felelős tárca nélküli miniszter volt. Magyarország német megszál­lása után, 1944. március 22-től 1944. augusztus 7-i lemondásáig a Sztójay Döme vezette kormány belügyminisz­teri posztját töltötte be, a nyilas hata­lomátvételt követően a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége szervezésében vett részt. A Vörös Hadsereg elől 1945- ben Nyugatra menekült, amerikai ha­difogságba került, háborús bűnösként adták ki Magyarországnak. Belügy­miniszteri minőségében közvetlen felelősség terhelte négyszázezer zsidó deportálásáért. De miként került a Fe­rencváros élére? „Csütörtök délelőtt a Ferencváros TC tisztikarának tag­jai kihallgatáson jelentek meg a bel­ügyminiszternél. A látogatás azt a célt szolgálta, hogy a ferencvárosiak fel­kérjék őt az elnöki tisztség elfogadá­sára - számolt be a helyzet abszurditását nem tit­kolva a Nemzeti Sport 1944. június 23-án a hivatalba rendelt delegáció és az önmagát a posztra felkérető miniszter találkozásáról. Noha a lé­pést nyilvánvaló politikai számítás, a propagandalehetőség kiaknázása vezérelte, az újság az előlépő mi­niszter ferencvárosi kötődését hang­súlyozta.­­ Jaross Andor nem ismeret­len az Üllői úti pályán, hiszen ha ideje engedte, úgyszólván majdnem mindig ott lehetett látni az FTC-pálya egyik pá­holyában, ahol fia társaságában szurkolt a Ferencvárosnak, avagy a nemzeti szí­nek képviselőinek." Aligha meglepő, hogy a politikus örömmel hajlott a tisztség elfogadá­sára, sőt a küldöttség legnagyobb boldogságára kilátásba helyezte, hogy személyesen kilátogat a június 25-i, Kolozsvári AC elleni Magyar Kupa-döntőre. A sportlap kommen­tárjában nem győzött lelkendezni a nagyvonalú gesztus felett: „Belügy­miniszterünket hálásan és nagy-nagy szeretettel üdvözölheti a magyar sport, különösen pedig a magyar labdarúgás nagy tábora abból az alkalomból, hogy ezzel a korszakalkotó elhatározásával ki­tüntette a magyar labdarúgást, a Ferenc­várost, de kettejükön keresztül az egész magyar sportot." Ami a MOVE-pályán, 28 ezer néző előtt rendezett kupadöntőt illeti, a nevezetes patrónus valóban felbuk­kant a tribünön, mi több, belátogatott az öltözőbe is. A politikai burleszkbe hajló, úri kegytől és szolgai igyeke­zettől átitatott eseményeket a Nem­zeti Sport 1944. június 26-i és június 27-i számában megjelent beszámolók alapján rekonstruálhatjuk. „Háromnegyed órával a mérkőzés előtt a játékosok bevonulnak az öltözőbe. Dar­­nay László dr., a Ferencváros ügyvezető­je jön, és bejelenti a következőket: »Fiúk! Tudjátok, hogy vitéz Jaross An­dor belügyminiszter úr lett az egyesület elnöke. Valószínű, hogy belátogat az öl­tözőbe is. Kérlek titeket, hogy jó játékkal köszönjétek meg ezt neki.« Vitéz Jaross Andort, a Ferencváros elnökét pontosan háromnegyed ötkor fogadta a fogadó bizottság. A vezetőségi tagok azonnal az öltözőbe vezették a mi­nisztert, és itt Darnay László dr. üdvö­zölte az FTC új elnökét. Még mielőtt az új elnök válaszolt volna az üdvözlő be­szédre, »pihenj«-t vezényelt a zöld-fehé­reknek, mondván: »Ne álljatok vigyázz­­ba, mert elmerevedtek!« A belügyminiszter rövid, de hatá­sos beszéde után sorban kezet fogott a játékosokkal, és kérte őket, hogy a régi Fradi-szívvel küzdjék végig a Kupa döntőjét. »Fiúk! Elárulhatom nektek, hogy én igen régi szurkolója vagyok a zöld-fehér színeknek. Mint BEAC- atléta a múlt világháború kitörésekor komolyan próbálkoztam a súlylökés­sel és a magasugrással, de amikor a BEAC-pályát akkoriban az átalakí­tási munkálatok miatt használni nem lehetett, az E-betűs atléták mint ven­dégek átjöttek az FTC sporttelepére. Ekkor lettem tulajdonképpen zöld-fe­hér szurkoló.« A játékosok és a vezetők nagy figye­lemmel hallgatták végig a miniszter köz­vetlen szavait, és beszéde végén három­szoros éljent kiáltottak az új elnökükre. A játékosok lelkesedéséből kivehettük, hogy Jaross Andor közvetlenségével nagyon közel férkőzött a szívükhöz." Vidám szórakozás és sötét való­ság a belügyminiszter szerepválla­lásával még inkább egybecsúszott, másnap a 2:2-es döntetlennel vég­ződő mérkőzés mellett a legújabb fővárosi rendeletről is beszámolt a sajtó: „A megkülönböztető jelzés (sárga csillag) viselésére kötelezett zsidók Bu­dapest székesfőváros polgármestere által részükre lakásul kijelölt házakat csak 14 és 17 óra között kizárólag gyógyke­zeltetés, tisztálkodás, illetve bevásárlás céljából hagyhatják el. Zsidó lakástjn lá­togatót nem fogadhat. Lakásának utcára néző ablakain keresztül társalgást nem folytathat. A több kocsiból álló villamos vasúti szerelvényeken a zsidók csak az utolsó pótkocsin utazhatnak." Amikor a Ferencváros 1944. au­gusztus 2-án formálisan is elnök­nek választotta a miniszteri tiszt­ségéről öt nappal később lemondó Jaross Andort, a klub ügyvezetője, Mailinger Béla így köszöntötte: „Nemzetes Uram! Az FTC nevében hálásan köszönöm, hogy a mai súlyos és gondterhes viszonyok között, a nem­zet szolgálatában kifejtett értékes mun­kássága közepette időt szakított arra is, hogy az FTC elnöki tisztségét elvállal­ja. Ezzel mintegy feje lett az FTC nagy családjának." Csillag Péter „Valószínű, hogy belátogat az öltözőbe is. Kérlek titeket, hogy jó játékkal köszönjétek meg ezt neki.” „Ne álljatok vigyázzba!” Bal oldali kép: Jaross Andor a kivégzése előtt-Jobb oldalt, felül: az FTC végül kolozsvári győzelmével (3:1) lett kupagyőztes - Jobb oldalt, alul: Berauer József alelnök (balra) a klub új fejével, Jaross-sal 1 I­I «­­ Egy befejezetlen bajnoki döntő 1944. október. „Talán még soha­sem volt olyan szükség az össze­tartásra, az egymás segítésére, mint jelenleg. Nem számíthat sem közlekedési nehézség, sem más akadály, ha arról van szó, hogy minden vasárnap le kell játszani a bajnoki mérkőzése­ket!" - ezekkel a magasztos gon­dolatokkal vezette fel a Nemzeti Sport az augusztusban rajtoló bajnokságot. A hadi helyzet viszont nemcsak a derűlátást, hanem a menetrendet is átírta, mindössze négy fordulót lehe­tett megtartani, s azokat sem teljesen. Október elején új kiírást kel­lett készíteni, a vidéki klubok többsége ugyanis már nem tudott pályára lépni, míg a játékosok egy része Budapest felé mene­kült. Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a háborús események miatt képtelenség tartani a programot, hiszen nemhogy hetekkel, de még napokkal, sőt órákkal előre sem lehetett látni, hogy milyen akadályokba ütközik egy-egy meccs megrendezése. Ilyen körülmények között vágott bele október utolsó vasárnapján az Újpest és a Ferencváros az ősz rangadójába. A Nemzeti Sport beszámolója szerint a találkozót a zavaró körülmények miatt délután kettő órára tűzték ki, ám a fenye­gető veszélyek ellenére is 16 000 néző ment ki az Üllői útra. A 74. percben, 1:1-es állásnál viszont az ország légterébe belépő ellenséges gépek miatt a bíró beszüntette a játékot, később le is fújta a mér­kőzést. Novemberben már csak tucatnyi budapesti klub alkotta a hadibajnokság mezőnyét, ráadá­sul hiába rendelték el a bajnoki döntőnek kikiáltott Fradi-Újpest decemberi újrajátszását, a helyzet lehetetlenné tette. A szovjet csapa­tok elérték az Üllői utat is. Voleszák Gábor Huszonöt elnök Kolozsváron „Vitéz Imrédy Béla közgazdasági miniszter elvállalta a NAC díszelnök­ségét" - jelezte a Nemzeti Sport 1944. június 27-i címe, hogy a Ferencváros élére ugyanazokban a napokban emelt Jaross Andor példája nem számí­tott egyedi politikai megoldásnak. A legszembetűnőbben talán a második bécsi döntéssel visszacsatolt Kolozsvár kirakatklubját, a KAC-ot karolták fel központilag, 1940 őszén nem kevesebb mint huszonöt (!) tiszteletbeli elnököt választott az erdélyi egyesület, köztük Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnököt, Gidófalvy Pál MLSZ-elnököt és Prém Lóránt OTT-elnököt. Csoda-e, ha a világháborús magyar futballélet legátpo­­litizáltabb teljes szezonjának, az 1943-1944-esnek a végén Nagyvárad, Ferencváros, Kolozsvár volt a bajnoki dobogó sorrendje, a Magyar Kupát pedig­­ a 2:2-es döntő kolozsvári újrajátszásán (1:3) - a Ferencváros szerez­te meg a Kolozsvár előtt?

Next