Nemzeti Sport, 2015. október (113. évfolyam, 268-297. szám)
2015-10-08 / 275. szám
IV • 2015. október 8., csütörtök A Nemzeti Sport retrómellékleteNépsport Pályán a politika „FTC-Postás klubközi országúti versenyt rendez az FTC kerékpárszakosztálya vasárnap reggel a balatoni országúton" - számolt be a ferencvárosiak kezdeményezéséről a Népsport 1946. április 12-én. Arról nem tett említést, hogy előző nap kivégezték a klub korábbi elnökét. Nagyot fordult a világ 1944 júniusa óta, a Ferencváros vezetői tisztségében akkor még ájult tisztelettel köszöntött Jaross Andor belügyminisztert 1946. március 27-én golyó általi halálra ítélte a Népbíróságok Országos Tanácsa, és a büntetést két héttel később végre is hajtották a Markó utcai törvényszéki épület udvarán (az első lövéssorozat nem talált létfontosságú szervet, a 49 éves férfit csak második kísérletre sikerült megölni). „Nagyon rövid ideig volt az FTC elnöke, azonban így is gyászos emléket hagyott maga után a zöld-fehér klub életében, hiszen személye egyet jelent a magyarországi vészkorszakkal" - jellemzi sötéten a felvidéki Komáromcsehiben született politikus ferencvárosi időszakát a tempofradi. hu oldal. Teljes joggal: Jaross szerepvállalása jelentős érv volt azok számára, akik második világháború után fasiszta klubként igyekeztek megbélyegezni a Fradit, amelynek közvetve az is terhelte a múltját, hogy az 1939-es választásokon Budapesten a III. és a XIV. kerület után éppen bázisában, a IX. kerületben szavaztak a legtöbben a Nyilaskeresztes Pártra. A szélsőjobboldali állami vezető 1938 és 1940 között felvidéki ügyekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Magyarország német megszállása után, 1944. március 22-től 1944. augusztus 7-i lemondásáig a Sztójay Döme vezette kormány belügyminiszteri posztját töltötte be, a nyilas hatalomátvételt követően a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége szervezésében vett részt. A Vörös Hadsereg elől 1945- ben Nyugatra menekült, amerikai hadifogságba került, háborús bűnösként adták ki Magyarországnak. Belügyminiszteri minőségében közvetlen felelősség terhelte négyszázezer zsidó deportálásáért. De miként került a Ferencváros élére? „Csütörtök délelőtt a Ferencváros TC tisztikarának tagjai kihallgatáson jelentek meg a belügyminiszternél. A látogatás azt a célt szolgálta, hogy a ferencvárosiak felkérjék őt az elnöki tisztség elfogadására - számolt be a helyzet abszurditását nem titkolva a Nemzeti Sport 1944. június 23-án a hivatalba rendelt delegáció és az önmagát a posztra felkérető miniszter találkozásáról. Noha a lépést nyilvánvaló politikai számítás, a propagandalehetőség kiaknázása vezérelte, az újság az előlépő miniszter ferencvárosi kötődését hangsúlyozta. Jaross Andor nem ismeretlen az Üllői úti pályán, hiszen ha ideje engedte, úgyszólván majdnem mindig ott lehetett látni az FTC-pálya egyik páholyában, ahol fia társaságában szurkolt a Ferencvárosnak, avagy a nemzeti színek képviselőinek." Aligha meglepő, hogy a politikus örömmel hajlott a tisztség elfogadására, sőt a küldöttség legnagyobb boldogságára kilátásba helyezte, hogy személyesen kilátogat a június 25-i, Kolozsvári AC elleni Magyar Kupa-döntőre. A sportlap kommentárjában nem győzött lelkendezni a nagyvonalú gesztus felett: „Belügyminiszterünket hálásan és nagy-nagy szeretettel üdvözölheti a magyar sport, különösen pedig a magyar labdarúgás nagy tábora abból az alkalomból, hogy ezzel a korszakalkotó elhatározásával kitüntette a magyar labdarúgást, a Ferencvárost, de kettejükön keresztül az egész magyar sportot." Ami a MOVE-pályán, 28 ezer néző előtt rendezett kupadöntőt illeti, a nevezetes patrónus valóban felbukkant a tribünön, mi több, belátogatott az öltözőbe is. A politikai burleszkbe hajló, úri kegytől és szolgai igyekezettől átitatott eseményeket a Nemzeti Sport 1944. június 26-i és június 27-i számában megjelent beszámolók alapján rekonstruálhatjuk. „Háromnegyed órával a mérkőzés előtt a játékosok bevonulnak az öltözőbe. Darnay László dr., a Ferencváros ügyvezetője jön, és bejelenti a következőket: »Fiúk! Tudjátok, hogy vitéz Jaross Andor belügyminiszter úr lett az egyesület elnöke. Valószínű, hogy belátogat az öltözőbe is. Kérlek titeket, hogy jó játékkal köszönjétek meg ezt neki.« Vitéz Jaross Andort, a Ferencváros elnökét pontosan háromnegyed ötkor fogadta a fogadó bizottság. A vezetőségi tagok azonnal az öltözőbe vezették a minisztert, és itt Darnay László dr. üdvözölte az FTC új elnökét. Még mielőtt az új elnök válaszolt volna az üdvözlő beszédre, »pihenj«-t vezényelt a zöld-fehéreknek, mondván: »Ne álljatok vigyázzba, mert elmerevedtek!« A belügyminiszter rövid, de hatásos beszéde után sorban kezet fogott a játékosokkal, és kérte őket, hogy a régi Fradi-szívvel küzdjék végig a Kupa döntőjét. »Fiúk! Elárulhatom nektek, hogy én igen régi szurkolója vagyok a zöld-fehér színeknek. Mint BEAC- atléta a múlt világháború kitörésekor komolyan próbálkoztam a súlylökéssel és a magasugrással, de amikor a BEAC-pályát akkoriban az átalakítási munkálatok miatt használni nem lehetett, az E-betűs atléták mint vendégek átjöttek az FTC sporttelepére. Ekkor lettem tulajdonképpen zöld-fehér szurkoló.« A játékosok és a vezetők nagy figyelemmel hallgatták végig a miniszter közvetlen szavait, és beszéde végén háromszoros éljent kiáltottak az új elnökükre. A játékosok lelkesedéséből kivehettük, hogy Jaross Andor közvetlenségével nagyon közel férkőzött a szívükhöz." Vidám szórakozás és sötét valóság a belügyminiszter szerepvállalásával még inkább egybecsúszott, másnap a 2:2-es döntetlennel végződő mérkőzés mellett a legújabb fővárosi rendeletről is beszámolt a sajtó: „A megkülönböztető jelzés (sárga csillag) viselésére kötelezett zsidók Budapest székesfőváros polgármestere által részükre lakásul kijelölt házakat csak 14 és 17 óra között kizárólag gyógykezeltetés, tisztálkodás, illetve bevásárlás céljából hagyhatják el. Zsidó lakástjn látogatót nem fogadhat. Lakásának utcára néző ablakain keresztül társalgást nem folytathat. A több kocsiból álló villamos vasúti szerelvényeken a zsidók csak az utolsó pótkocsin utazhatnak." Amikor a Ferencváros 1944. augusztus 2-án formálisan is elnöknek választotta a miniszteri tisztségéről öt nappal később lemondó Jaross Andort, a klub ügyvezetője, Mailinger Béla így köszöntötte: „Nemzetes Uram! Az FTC nevében hálásan köszönöm, hogy a mai súlyos és gondterhes viszonyok között, a nemzet szolgálatában kifejtett értékes munkássága közepette időt szakított arra is, hogy az FTC elnöki tisztségét elvállalja. Ezzel mintegy feje lett az FTC nagy családjának." Csillag Péter „Valószínű, hogy belátogat az öltözőbe is. Kérlek titeket, hogy jó játékkal köszönjétek meg ezt neki.” „Ne álljatok vigyázzba!” Bal oldali kép: Jaross Andor a kivégzése előtt-Jobb oldalt, felül: az FTC végül kolozsvári győzelmével (3:1) lett kupagyőztes - Jobb oldalt, alul: Berauer József alelnök (balra) a klub új fejével, Jaross-sal 1 II « Egy befejezetlen bajnoki döntő 1944. október. „Talán még sohasem volt olyan szükség az összetartásra, az egymás segítésére, mint jelenleg. Nem számíthat sem közlekedési nehézség, sem más akadály, ha arról van szó, hogy minden vasárnap le kell játszani a bajnoki mérkőzéseket!" - ezekkel a magasztos gondolatokkal vezette fel a Nemzeti Sport az augusztusban rajtoló bajnokságot. A hadi helyzet viszont nemcsak a derűlátást, hanem a menetrendet is átírta, mindössze négy fordulót lehetett megtartani, s azokat sem teljesen. Október elején új kiírást kellett készíteni, a vidéki klubok többsége ugyanis már nem tudott pályára lépni, míg a játékosok egy része Budapest felé menekült. Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a háborús események miatt képtelenség tartani a programot, hiszen nemhogy hetekkel, de még napokkal, sőt órákkal előre sem lehetett látni, hogy milyen akadályokba ütközik egy-egy meccs megrendezése. Ilyen körülmények között vágott bele október utolsó vasárnapján az Újpest és a Ferencváros az ősz rangadójába. A Nemzeti Sport beszámolója szerint a találkozót a zavaró körülmények miatt délután kettő órára tűzték ki, ám a fenyegető veszélyek ellenére is 16 000 néző ment ki az Üllői útra. A 74. percben, 1:1-es állásnál viszont az ország légterébe belépő ellenséges gépek miatt a bíró beszüntette a játékot, később le is fújta a mérkőzést. Novemberben már csak tucatnyi budapesti klub alkotta a hadibajnokság mezőnyét, ráadásul hiába rendelték el a bajnoki döntőnek kikiáltott Fradi-Újpest decemberi újrajátszását, a helyzet lehetetlenné tette. A szovjet csapatok elérték az Üllői utat is. Voleszák Gábor Huszonöt elnök Kolozsváron „Vitéz Imrédy Béla közgazdasági miniszter elvállalta a NAC díszelnökségét" - jelezte a Nemzeti Sport 1944. június 27-i címe, hogy a Ferencváros élére ugyanazokban a napokban emelt Jaross Andor példája nem számított egyedi politikai megoldásnak. A legszembetűnőbben talán a második bécsi döntéssel visszacsatolt Kolozsvár kirakatklubját, a KAC-ot karolták fel központilag, 1940 őszén nem kevesebb mint huszonöt (!) tiszteletbeli elnököt választott az erdélyi egyesület, köztük Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnököt, Gidófalvy Pál MLSZ-elnököt és Prém Lóránt OTT-elnököt. Csoda-e, ha a világháborús magyar futballélet legátpolitizáltabb teljes szezonjának, az 1943-1944-esnek a végén Nagyvárad, Ferencváros, Kolozsvár volt a bajnoki dobogó sorrendje, a Magyar Kupát pedig a 2:2-es döntő kolozsvári újrajátszásán (1:3) - a Ferencváros szerezte meg a Kolozsvár előtt?