Nemzeti Sport, 2016. április (114. évfolyam, 89-118. szám)

2016-04-01 / 89. szám

rmw Millsport 2016.április 1.,péntek Labdarúgó Európa-bajnokság, Franciaország 201613 ■ A családja Németország­ban élt évekig, aztán Angli­ában két különböző helyen, Londonban és egy Bury nevű kisvárosban, majd München­be költöztek, tavaly pedig visszatértek Szombathelyre. Futballistaként ez természe­tes, de a gyerekeinek az ál­landóság hiánya nem okozott nehézséget? Zsanettel, a feleségemmel úgy látjuk, hogy nem. Ők eb­ben nőttek fel, tudták, hogy a pályafutásom miatt időnként másik országban kell élnünk. A barátokat, a jól ismert, megszokott és megszeretett közeget elhagyni persze nem könnyű, de ma már a kapcso­lattartás nem olyan nehéz, a lányom is szokott beszélget­ni az Angliában megismert barátnőivel. Az évek során pedig mindig azt hallották tő­lünk, hogy mi Szombathelyen vagyunk otthon, itt élnek a nagyszülők, egyszer valami­kor hazatérünk, és amire ez tavaly megtörtént, volt idejük felkészülni rá. ■ Közben azon gondolkodom, mindez sok pozitívumot is hozzátehetett a személyisé­gükhöz. Rugalmasak, talán az átlagos­nál könnyebben beilleszked­nek az új környezetbe, átéltek ilyen szituációkat. Nyitottak, érdeklődőek. Viki angolul és németül is megtanult a kint töl­tött évek alatt, amúgy is mindig dicséretet hozott az iskolából, most franciául tanul, ez az elő­nyére válik. ■ Hol szerettek a legjobban élni? Nyitrán Szombathely a világ legszebb városa nekem, de a komolyabb válaszom az, hogy mindenhol megtaláltuk azt, ami a mi kis családunkat bol­doggá tette. ■ Többször is vendégesked­tem önöknél, és bár a Bun­desliga ünnepelt sztárja, a Premier League egyik legjobb kapusa volt, mindenhol a visz­­szafogottság, a szó jó értelmé­ben vett egyszerűség jellemez­te a hétköznapjaikat. És ez baj? ■ Dehogy, csak miközben a csapattársai többszintes vil­lában éltek, és luxusautókkal közlekedtek, önnek, önöknek elég volt a családi egyterű és az átlagos lakás. Igen, mert mi nem vágytunk a hivalkodó életstílusra, igyekez­tünk integrálódni az ott élők mindennapi valóságába, ne­künk ez a fajta életvitel éppen megfelelt. ■ Mi kellett ahhoz, hogy negy­venévesen még mindig az első osztályban szerepeljen, és az Eb-re készüljön? Talán az alkalmazkodókész­ség. Képes voltam mindenből, a jóból és a rosszból is tanul­ni, építkezni. Néha kivédesz mindent, még úgy is, hogy te magad sem érted, miként csi­náltad, máskor gól lesz abból a lövésből, amelyet máskor százból százszor megfognál, és egyikre sincs magyarázat. Megtanultam, hogy fel kell készülni mindenre. 1997-ben úgy mentem ki Berlinbe, hogy meglehet, fél év múlva újra itthon leszek. Másként ala­kult, később úgy kalkuláltam, huszonhét évesen ismét a Ha­ladásban védek majd, és har­mincéves koromban abbaha­gyom - végül ebből tizennyolc külföldi szezon kerekedett. Mindennap úgy dolgoztam, hogy bármikor jöhet egy sé­rülés, egyszer talán majd abba kell hagyni a játékot, és ha így lesz, az se érjen felkészületle­nül-nagyjából így jutottam el idáig. Biztosak lehetünk benne, hogy ha az Európa-bajnokságon pályára lép, legalább ekkora lendülettel próbálja meg eltakarítani a labdát a magyar kapu közeléből fotó: afp Sohasem felejtem el Gabi első tét nél­küli mérkőzését. A lobanovszkij vezette, Sevcsenkóval felálló Dinamo Kijev ven­dégeskedett Szombathelyen, s persze a két csapat barátságos meccset is játszott egymással. Ezen a találkozón állítottam be csereként a gyereket először a fel­nőttcsapat kapujába. Tiszteletre méltó pályafutás az övé, és minden elismerés azért, hogy a futballból szerzett jövedel­mének egy részét a labdarúgásba forgat­ja vissza. 27-szeres válogatott kapus Mindent elmond Gáborról, hogy bár sokszor sokan leírták, még mindig ő a magyar válo­gatott kapusa. Kiváló ember, remek adott­ságokkal. Én negyvenegy éves koromig húz­tam, így van még két éve, hogy megelőzzön. Örülök a sikereinek, örülök, hogy volt idő, amikor együtt dolgozhattam vele, s kívá­nom, hogy még sok hasonló sikerben legyen része, mint volt a norvégok elleni Európa­­bajnoki pótselejtezőn. DISZTL PÉTER 37-szeres válogatott kapusa Március harmincadikán Király Gábor az elsők között köszöntött születésnapomon, én sem leszek utolsó az ő köszöntésében, az biztos. Egyébiránt egészen ritka kölcsönös tisztelet és megbecsülés alakult ki közöttünk, s iga­zán boldog vagyok, hogy a válogatottnál együtt dolgozhattam Gáborral. Mindent a futballnak rendel alá, kiváltom neki, hogy még száz évig így legyen. VÉGH ZOLTÁN 25-szörös válogatott kapus Isten éltesse Gabit! Nagyszerű pályafutás az övé, keményen megdolgozott az ered­ményeiért. Példaképe lehet a kapustár­sadalomnak, s remélem, jó néhány évig még az ő nevével kezdődik a Haladás és a válogatott összeállítása. Bízom benne, hogy a külföldön és a válogatottnál meg­szerzett tudást edzőként nekünk, a kollé­gáknak meg persze a kapuspalántáknak is továbbadja. TÖRÖK PÉTER a Haladás korábbi edzője BABOS GÁBOR mmmmmmmmmmmmammmmmsmmmmmam­ m, az a századik! Összegyűjtöttük, milyen eredményt ért el Király Gábor az első, a 25., az 50., a 75. és a 100. válogatott mérkőzésén, (me­­m 1998. március 25. I ) AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG Horváth Ferenc már a negyedik percben vezetést szerzett, majd két perccel később az első váloga­tott mérkőzését játszó Király Gábor hárította Toni Polster büntetőjét! Ennek ellenére alig húszpercnyi futballt követően máris Ausztriánál volt az előny, de Illés Béla még az első félidőben egyenlített, majd a második félidőben a győztes gólt is megszerezte. d je 2001.június 2. m* 9 xt ROMÁNIA-MAGYARORSZÁG 2-0 Marius Niculae már az ötödik percben vezetéshez juttatta Romániát, majd gólt szerzett a második játékrész elején is - nem volt kérdés, me­lyik válogatott veszi sikerrel a világbajnoki selejtezőt. 2-3 2004. szeptember 4. saHORVÁTORSZÁG-M­AGYARORSZÁG 3-0 Rosszul kezdődött a Lothar Matthäus ál­tal irányított válogatott vb-selejtezője: Michael Riley játékvezető ütésért már a tizedik percben kiállította Huszti Szabol­­csot, emberhátrányban esély sem volt a pontszerzésre. Az első félidőben Dado Prso, a szünetet követően Ivan Klasnic talált be, a végeredmény Gyepes Gábor öngóljával alakult ki. ■|E 2010.szeptember 3. / 19 K SVÉDORSZÁG-M­AGYARORSZÁG 2-0 Európa-bajnoki selejtezőn az Egervári Sándor által irányított magyar csapat az első félidőben még jól tartotta magát, a szünetet követően azonban Pontus Wernbloom duplázott - a hazai együttes megérde­melt győzelmet aratott. Iflfl 2015. november 12. | NORVÉGIA-MAGYARORSZÁG Van olyan magyar futballszerető em­ber, aki ne emlékezne a találkozóra? Az újonc Kleinheisler László remek gólja döntötte el a mérkőzést, de ha a talál­kozó harmadik percében Király Gábor nem védi hatalmas bravúrral Per Skjel­­berg lövését, minden bizonnyal más eredmény születik. És lehet, hogy az Eb-részvétel csak álom marad... SVÍK-LÉGIÓS SORS A stadionoktól is elbúcsúzik a védő Zombori András . Amikor november 15-én Ma­gyarország az Európa-bajnoki pótselejtezőn 2-1-re legyőzte Norvégiát, biztossá vált, hogy negyvennégy év elteltével is­mét tagja lesz a kontinenstor­na mezőnyének. Vanczák Vil­mos, a svájci Sion 79-szeres válogatott labdarúgója nem kapott lehetőséget a kijutásról döntő mérkőzésen, ám keret­tagként ő is a pályán ünnepelt, és bízott benne, hogy pálya­futása megkoronázásaként a nyáron a nemzeti együttessel ott lehet Franciaországban. Azóta kiderült, Bernd Storck szövetségi kapitány nem szá­mít már a 32 éves védőre (és a ferencvárosi Leandróra sem), aki így csak egyet tehet, a klubcsapatára összpontosít. A Sionra, amelyhez még három hónapig köti a szerződése, és ahonnan a nyáron kilenc év után távozik. „Nem volt könnyű szembe­sülni vele, hogy Bernd Storck a jövőben nem számol velem. De más választásom nem lé­vén lezártam magamban ezt a történetet, még ha nem is ment könnyen - mondta lapunknak csapata csütörtöki edzése előtt Vanczák Vilmos. - Más­hogyan képzeltem el a búcsút, nagyon szerettem volna az Eu­­rópa-bajnokságon játszani, és bár a futballban sok minden megtörténhet, most úgy tűnik, többé nem leszek válogatott. Az elmúlt héten Svájcban sem rendeztek bajnoki fordulót, így a korábbinál is többet edzet­tem, de természetesen láttam a Horvátország elleni felkészülé­si mérkőzés összefoglalóját-az egy egyes döntetlen bizakodás­ra ad okot az Eb előtt. Korább 9 ÉV UTÁN vesz búcsút a nyáron a svájci Siontól a 79-szeres válogatott Vanczák Vilmos­ban többször is problémát jelentett, amikor a bajnokság befejezése után kellett váloga­tott meccset játszanunk, men­tálisan nem voltunk megfelelő állapotban, és bár otthon már áprilisban véget ér az idény, remélem, Franciaországban jó fizikai-lelki formában lesz a csapat. ” Ha csak a televízió előtt is, de Vanczák Vilmos termé­szetesen szurkol majd az Eu­rópa-bajnokság idején a vá­logatottnak, ugyanakkor azt az időszakot is megpróbálja élvezni, amely még a Sión labdarúgójaként vár rá. Noha klubcsapata legutóbbi baj­noki meccsén csak csereként lépett pályára a bajnokságban éllovas Basel ellen, azt meg­előzően rendszeresen a kez­dő tizenegyben szerepelt, és minden bizonnyal vasárnap is számol vele a szakmai stáb. „Legutóbb csak kispados vol­tam, de az egyik belső védőnk, Leo Lacroix megsérült, így már a második félidő legelején pályára kellett lépnem - foly­tatta Vanczák Vilmos. - Úgy érzem, jól ment a játék, és bár a döntetlenre rászolgáltunk, egy büntetővel sajnos elveszí­tettük a találkozót. Két vesztes bajnoki van mögöttünk, a hét végén ezért is kell nyernünk a Lugano ellen. Már csak tizen­két forduló van hátra a baj­nokságból, így egyre többször gondolok rá, hogy lassan le­zárul életem egyik csodálatos időszaka. Annak idején fur­csán néztem volna, ha vala­ki azt mondja, kilenc éven át szolgálom a klubot, de hogy így alakult, azt mutatja, ve­lem is elégedettek voltak, és én is jól éreztem magam a Sion­­nál. Szép sorban elbúcsúzom a svájci stadionoktól, Zürichben például már nem játszom, azt viszont még nem tudom biz­tosan, miként alakul a jövőm. Kilenc év elteltével nehéz lesz váltani, valószínűleg hazaté­rek, de még az is elképzelhető, hogy légiós maradok. ” Vanczák Vilmos hátát az ellenfél, a lelkét a számára elúszó Eb nyomja fotó: image

Next