Nemzeti Sport, 2016. október (114. évfolyam, 269-298. szám)

2016-10-01 / 269. szám

12 | Labdarúgás ­ THURY GÁBOR Sikerrecept A Kapás Boglárkával a Hosszabbítás­mellékletünkben készült interjúból ki­derül, az olimpiai bronzérmesnek három évvel ezelő­tti betegsége után még az is megfordult a fejében, hogy feladja, mert hiába küzdött, nem jöttek az eredmények. Legbelül azért érezte, nem szabad abba­hagynia. Azt már én teszem hozzá, talán ez volt az az időszak, amikor eldőlt, Bog­lárka dobogóra áll a riói olimpián. Nem a siker fontos, hanem a hozzá vezető út, mondta egy­kor Balczó András, továb­bá hogy ezt az utat csak kételkedés nélkül lehet megtenni, az adhat impul­zust a munkához. Ami a 800 méteres gyorsúszásban riói bronzérmes Boginak nem is olyan nehéz, mert ugyan a korán kelést nem szereti, sportágát igen, számára az ideális nap nem képzelhető el úszás nélkül. Kapás Boglár­kát a siker sem változtatta meg, mert saját ta­pasztalatból tudja, milyen az, ha egy kül­földi klasszis unja a fiatalok érdeklődé­sét. Ezt elkerülendő elhatározta, türelmes lesz és mosolyog. Mielőtt azt hinnék, hogy az interjúban a 23 éves Bogi végig bölcselkedik, meg­nyugtatok mindenkit, nem kell megijedni, csupán éretten gondolkodik az élet kér­déseiről, amelyek zöme őt egyelőre víz­közelben éri, ám képletesen szólva már nem csak egy-egy szusszanásnyi pihenő alkalmával tekint a medenceparton túlra. Esetében nem feltétlenül a víz az úr, mint néhány úszótársa életében... Mindezt könnyedén, lazán, ugyanakkor felelős­séggel teszi. És mosolyogva. L­egalább annyira bonyolult a magyar futballszurkoló lélektana, mint szá­momra a matematika... Ha anno nincs Szűcs „Manó", aki az írásbeli érettsé­gin (sok-sok gyakorlást követően!), az ablak felőli padsorból a fal felőlibe is mértani pontossággal dobta át a pél­damegoldásokat a tenyerembe - talán soha nem érettségizek le. Nem volt szép, de legalább igaz. Spongyát rá! Péntek hajnalban a Nemzeti Sportba te­metkezve ültem a metrón, amikor régi kedves-testes „ismerősöm", lapunk állandó „szakértője", Husi úr a Határ útnál mellém telepedett. „Na, mit szól, Buzgókám, három hétig nem lesznek meccsek az NB I-ben, majd nézhetem a tévében a hülye külföldi meccseket, amik engem komoly frankón nem érde­kelnek. Én kijárok a Honvédra, a legtöbb hazai meccsen ott vagyok. Az asszony meg örül, hogy nem rontom otthon a levegőt. Most meg majd leeszi rólam a húst! Oké, van is mit. Higgye el, egy csomó embernek hiányzik most a ha­zai foci!" Egy csomó embernek? Ugye csak viccel? Hiszen alig-alig járnak ki a szurkolók a pályákra. Én azt hittem, hogy a magyar válogatott sikeres Eb­szereplése után végre tömve lesznek a lelátók, ezzel szemben örülünk, ha a forduló hat meccsére tizenötezren összejönnek. Maga szerint mi lehet ennek az oka? „Hát mi lenne? Szarok a meccsek, tinglitangli az iram, a jegy meg drága. Ha úgy fociznának itthon is a fiúk, mint az Eb-n, akkor tuti menne a nép. Érti! Csak adják olcsóbban a jegye­ket! Meg adjanak mindenkinek egy sört, hogy biztosítva legyen a jó hangulat! De azért most nagyon hiányzik a meccs. Kár, hogy nincs. Ja, nem is tudom, hogy kivel játszott volna a Honvéd, ha nem marad el..." Szóval így állunk. Ha van bajnoki forduló, a kutyát sem érdekli. Ha nincs, akkor mindenkinek hiányzik. Legalábbis Husi úr szerint. Csak úgy... U17-ES EB-SELEJTEZŐ RIPORT ! A SIKER NEM VÁLTOZTATTA MEG JEGYZETE Nagyon erősek a­­ dánok, de Bencze * Márkot még ők sem is tudták elnyomni jvH­I TEHETSÉGES ÉS BÁTOR * * •*$ 4 £ * ágyast 'i 4 1&1%: & * ................................................. SZÉLESI Zoltán szövetségi edző „Két mérkőzésen hat pontot szereztünk, így természetesen pozitívak a benyomásaim a selejtezőről. Annak is örülhetünk, hogy a csapat azt játszotta, amit elterveztünk, a labdát sokat birtokolva, az ellenfelet nyomás alatt tartva futballoztunk mindkét mérkőzésen. De azt is tudjuk, hogy bár nagy tehetségekről beszélünk, még nem kiforrott játékosok. A legfontosabb, hogy tovább fejlődjenek és erősödjenek. Ám az tény, hogy sok lehetőség rejlik ezekben a srácokban. Több minőségi futballistát is láthattak a SOMOGYI ZSOLT M­akszim békésen aludt..Mire a fővárosból Csákvárra, a mér­kőzés helyszínére ért az autó, a fiatalember elszunnyadt a nyárias napsütésben. Aztán a szurkolók kiáltása azonnal felébresztette. Makszim június 11-én, három nap­pal az Ausztria ellen 2-0-ra megnyert Európa-bajnoki csoportmérkőzés előtt született, édesapja, Szélesi Zoltán így alighanem élete legszebb időszakaként emlékszik vissza azokra a napokra. Édesapa lett, és a magyar csapat - amelynek sikeréért Bernd Storck szö­vetségi kapitány segítőjeként sokat tett - remekül szerepelt Franciaországban. Az Újpest, a Debrecen és a Puskás Akadémia korábbi védője immár szö­vetségi edzőként dolgozik, az U17-es csapatot irányítja, amely péntek délután Dániával játszott Eb-selejtezőt. Ez a 2000. január 1. után születettek korosztálya. Még kimondani is furcsa. Kétezerben születtek. A feltörekvő generáció tagjai. És szakmai berkekben azt hallani, az utóbbi évek, évtizedek talán leg­többre hivatott korosztálya lehet. Elég volt csak ránézni az összeállításra. A tehetséget talán jelzi, hogy a keret je­lentős része már most külföldön él és tanulja a futballt. Vezette: Vilkov (orosz) MAGYARORSZÁG: Ásványi - Terbe, Horváth Cs., Opavszky, Majnovics - Szoboszlai (Lipóth, 78.), Csonka - Horváth D. (Szerető, 35.), Schön (Csoboth, 51.), Bencze - Tímári Gólszerző: Szoboszlai (36. -11-esből), Tímári (64.), Csoboth (72. -11-esből), ill. Jensen (24.) Csákvár A csoport másik mérkőzésén: Hollandia- Liechtenstein 9-0 Az állás: 1. Hollandia 6 pont (­ 1-0), 2. MAGYARORSZÁG 6 (6-1), 3. Dánia 0 (1-5), 4. Liechtenstein 0 (0-12) A dánok ellen pályára lépő csapat vé­delmében Majnovics Martin az osztrák Mattersburg, Horváth Csanád a portu­gál Guimaraes, Bencze Márk a holland Vitesse, Horváth Olivér a szintén holland Ajax játéko­sa, és bár Schön Szabolcs papíron még a Honvéd aka­démiájának tagja, a hírek szerint a Chelsea és az Ajax fut versenyt azért, hogy megszerezze az irányító középpályást. És ott van még a csere­pad. Az első selejtezőn, a Liechtenstein ellen két gólt szerző Csoboth Kevin a Fe­rencvárosból ezen a nyáron szerződött a világhírű Ben­­ficához. Szerető Krisztofer és a csere­kapus Deczki Máté az angol Stoke City légiósa, pedig jó néhányan a tizenhatot sem töltötték be. Csoboth Kevin neve ismerős lehet, édesapja, Csoboth Róbert tagja volt az 1984-ben Európa-bajnok U18-as vá­logatottnak, a Pécs futballistája meg­fordult Ausztráliában is. Fia, Kevin is Pécsen kezdett el futballozni, aztán a Ferencváros szerződtette, ma már Lisz­­szabonban játszik. A magyar futball örök reménységei a fiatalok - szinte mindenki egyetért abban, hogy nagyon sokat hallhatunk még róluk. Nem csoda, hogy megtelt a kis csák­­vári sporttelep nézőtere, és szakmai ér­deklődőből sem volt hiány. Itt volt Bernd Storck szövetségi kapitány és Andreas Möller, a kapitány Európa-bajnok segí­tője, a közelükben Gellei Imre korábbi szövetségi kapitány, Preisinger Sándor egykori gólkirály és Lisztes Krisztián, korábbi 49-szeres válogatott figyelte az eseményeket. „Csonka András a mi játékosunk - mondta Lisztes Krisztián, aki ma a Ferencváros utánpótlásában dolgozik. - Valóban nagyon ígéretes korosztályról van szó, sok jó futballista jött itt ösz­­sze, reméljük, sokan közülük nagyon messzire jutnak el." Az egyik legnagyobb tehetségnek Bencze Márkot tartják. A Vitesse játé­kosának édesapja Bencze Zsolt, aki ko­rábban az MTK-ban és a III. Kerületben futballozott, ma a Vasas 17 éveseinek edzője. „Persze hogy na­gyon szurkolok a fiamnak és az egész csapatnak - mondta Bencze Zsolt. - Mi már ahhoz a korosz­tályhoz tartozunk, akik saját bőrükön tapasztalhatták, a véget nem érő hosz­­szú futások sorozata sehova sem vezet. Szükség van a kor­szerűbb edzői fel­fogásra, úgy látom, vannak ígéretes tehetségek ebben a korosztályban is, de más a hely­zet Hollandiában - most, hogy a fiam odakerült, látom, ott miként dolgoznak. Az ottani kollégák me­sélik, náluk minden gyerek futbal­lista akar lenni, és ez azért megha­tározza a kiválasztást... De vannak fiatal, agilis edzők, akik tenni akar­nak a magyar futballért." Közben elkezdődött a mérkőzés, ele­inte úgy tűnt, a nagy érdeklődés inkább zavarja a srácokat. A dánok kezdtek jobban, a Puskás Akadémia kapusa, Ásványi Balázs többször is bravúrral mentett, aztán megszerezték a vezetést a vendégek. Ez azért volt aggasztó, mert bár a dánok az első körben kikaptak a hollandoktól, a mieink hétfőn, Daba­­son találkoznak a narancsmezesekkel, Dánia pedig Liechtensteinnel mérkőzik - tehát nyerni kellett, hogy ne a gólkü­lönbség döntsön a továbbjutásról. Aztán ahogy telt-múlt az idő, láthat­tuk, miért is tartják sokra ezt a korosz­tályt. A támadószekcióban gyors és bát­ran cselező játékosok próbáltak zavart kelteni, és amikor Szoboszlai Dominik sarokkal passzolt a háta mögé, arra gondoltunk, tétmérkőzésen, hátrány­ban mikor láttunk hasonlót válogatott játékostól? Szóval a sikerhez szükséges bá­torság, csibészség is megvan. Aztán Bencze Márk csapott le egy röviden Salzburgban edzem, de még nem játszhatok ott, mert csak október végén lesz a tizenhato­dik születésnapom. Utána már hivatalosan is az osztrák csapat játékosa lehetek. Jó mérkő­zést játszottunk a dánokkal, de én akkor sem izgultam, amikor hátrányba kerültünk: éreztem, hogy jobbak vagyunk, előbb-utóbb egyenlítünk, és az majd felpörgeti a csapatot. Így is történt, a második félidőben mi voltunk a jobbak. Örülünk a továbbjutásnak, de jó lenne legyőzni a hollandokat is. SZOBOSZLAI Dominik a magyar válogatott játékosa Jó, hogy nem a hollandok elleni mérkőzésen dőlt el a továbbjutásunk kérdése. A dánok nagyon erősek, de mi még jobb állapotban voltunk, csapatként múltuk őket felül. Tudunk ennél jobban is játszani, persze azért boldogok vagyunk, hogy továbbmentünk. BENCZE Márk a magyar válogatott játékosa hazaadott labdára, majd az üres kapu­val szemben még két kétségbeesetten hátrafutó védőt is kicselezett, amikor „felborították”, noha a nézők hosszú másodpercekig lövésre buzdították, így jobb lett, mert 11-es és kiállítás lett a cselsorozat vége. A második félidőben már nem volt kétséges, melyik a jobb csapat. A ma­gyarok teljesen beszorították a dáno­kat a kapujuk elé, és egy kavarodást követően a Felcsúton szereplő Tímári Norman lőtt gólt. Aztán a csereként beálló Csoboth Kevin kuszálta össze a védelmet, őt is csak buktatni tudták. A jogos büntetőt maga a sértett értékesí­tette, a Benfica játékosa higgadtan a léc alá lőtt. Ünnepeltek a szurkolók. És hiába volt ismét nagy a zsivaj, Szélesi Makszim újra mélyen aludt.­­ ! VALÓBAN NAGYON ÍGÉRE­­TES KOROSZ­TÁLYRÓL VAN SZÓ, SOK JÓ FUTBALLISTA JÖTT ITT ÖSSZE, REMÉLJÜK, SOKAN KÖZÜLÜK NAGYON MESSZI­RE JUTNAK EL.­­ Lisztes Krisztián U17-ES EB-SELEJTEZŐ, 2. FORDULÓ MAGYARORSZÁG 3.- DÁNIA 4(1) 2016. október 1. szombat mmsmsXisport

Next