Nemzeti Sport, 2017. március (115. évfolyam, 59-88. szám)

2017-03-10 / 68. szám

Talán hároméves lehetek­ rajta, és mivel akkoriban nagy divatnak számított, hogy vágjuk minél rövidebb­­re a gyerek haját, nehéz lenne megmondani, hogy ki szerepel a képen: én vagy a bátyám? A karácsonyt per­sze imádtam, de a szilvesz­tereket is, ugyanis december 31-én születtem, így az év utolsó napján a szüleim min­dig tortával ébresztettek. szöveg Jólesik vagy zavarja, amikor megbámulják az utcán? Szerintem minden nő élvezi, ha vonzza a tekinteteket, nekem is jól­esik a figyelem. Főleg ha belegon­dolok, hogy mióta kétezertizenöt nyarán Békéscsabára szerződtem, nyolc-kilenc kilót fogytam. Azóta máshogy állnak a ruhák, jobban érzem magam a bőrömben, egyedül talán csak az zavar, ha mondjuk a szórakozóhelyen csak bámulnak és bámulnak, de nem szólnak semmit. Olyankor azért a magam finom és nőies módján megkérdem, hogy „Mi van?" Gyakran jár szórakozni? Épp ellenkezőleg, már nem is tu­dom, mikor voltam legutóbb egy jót bulizni. Pedig nagyon élvezem a pörgést, imádok táncolni, de sajnos a napi két edzés és a feszített me­netrend mellett erre időm és ener­giám sincs, a kevés szabadidőmet inkább a párommal töltöm. A tavalyi nyár szerencsére kivételt jelentett, hosszú évek után ismét szabad volt a július, ennek köszönhetően éle­temben először a nulladik naptól az utolsóig ott lehettem a Balaton Soundon. Na, azt nagyon élveztem, szuper volt. Hány olyan nap akadt, amikor alkohollal alapozta meg a jó­kedvét? Ehhez tudnom kellene, hány napos volt a fesztivál... A viccet félretéve, ilyen is előfordult. Kedvenc itala? Szabolcsi lányként mi más lehetne, mint a pálinka. Ha iszunk, mindig ez a befutó. Régebben, amikor a nagypapáméknak megvolt a kert­jük, mi is főzettünk, most már mi is a főzőből vesszük, ugyanis csakis a házi jöhet szóba. Szerencsére sok szabolcsi ismerősünk van, úgyhogy bő a választék. Mennyi a rekordja? Szerintem ezt senki sem szokta szá­molni. Amikor nagy ritkán hazajutok Nyíregyházára, és összejövünk a barátnőimmel, többnyire előkerül az üveg, abban ugyanis mind­annyian egyet-­­ értünk, hogy a Jpj jó háztartásban f mindig van pá- V, I linka. A mér­­m­e­tékre ugyan- | A «*• akkor mindig figyelünk, aztán | V ha megvan a jó- 1 kedv, kezdődhet a buli. De nem Jw-; kell feltétlenül szórakozóhely- '­­1 re gondolni, a lakodalomban í­ a cigányzenére ugyanúgy írná- i dóm ropni, a '■ -Vu:- 'jjij: retrót is kedve- I - ■ ■■ ';f lem, de ha olyan M»,. a hangulatom, I »4r jöhet a Tankcsapda vagy a Linkin Park is. Olyan buliba viszont aligha tud menni, amelyben ne próbálnák meg elkérni a telefonszámát. Már kislányként is sorra kapta a szerelmes leveleket? Ó, dehogy! Amikor anyu a gyerek­kori képeimet válogatta, átkül­dött néhány fotót, ezeket semmi pénzért sem mutatnám meg. Az általános iskolás éveimet legszí­vesebben elhessegetném, akko­riban még szemüveges voltam, és nagyon csálén álltak a fogaim. Ami pedig a srácokat illeti, iga­zából sosem voltam az a típus, aki szórakozóhelyen ismerkedik. Ebben az évben szerződ­tem Gödöllőre, így elke­rültem otthonról, de a mai napig nagyon összetartó a családunk. Anyuval ál­talában naponta beszélek, szeretem tudni, hogy mi történik velük, és minden rendben van-e otthon. A fővárosban élő bátyám­mal is sokat csevegünk, nagyon szoros a kapcso­latunk. AZ ÖLTÖZŐBEN GYAKRAN KÖNNYESRE NEVETI MAGÁT, VEZETÉS KÖZBEN VISZONT HAJLAMOS­­ FELKAPNI A VIZET A BÉKÉSCSABA RÖPLABDÁZÓJA, AKI NEMCSAK A PÁ­LYÁN, A MAGÁNÉLETBEN IS ELÉG HATÁROZOTT SZEMÉLYI­SÉG - NA MEG SZÍNES IS, ELVÉGRE A PÁLINKA, A MELEGÍ­ TŐ ÉS A BUD SPENCER-FILMEK UGYANANNYIRA NYERŐK NÁLA, MINT A ROMANTIKA ÉS A NŐIES MEGJELENÉS. A legfájóbb vereség a Magyar Kupa döntőjében a Vasastól. Korábban a Nyíregyháza játékosaként is a piros-kékek ellen buktuk el a finálét, ezt az ezüstérmet viszont nagyon nehéz volt feldol­gozni, az első két játszmát ugyanis mi nyertük meg, nagyon közel voltunk a kupához. Mégsem sikerült megnyerni. Ez pedig a legszebb röp­­labdás emlékem, tavaly a Románia elleni oda­­vissza vágós párharcon jutottunk ki az Európa­­bajnokságra. Ráadásul drámai körülmények után, az első meccsen ugyanis 3-0-ra kikap­tunk, a visszavágón az aranyszett megnyerése után kezdődhetett az ünneplés. Csinos, jókedvű, de azért könnyen felhúzható hölgy Szakmáry Gréta, aki azonban gyorsan túlesik a konfliktusok Babonák öltözője: nem mindegy a zokni és a zene sem A sportolók többségéhez hasonlóan Szak­máry Grétának is megvannak a jól bejáratott szokásai, mondhatni, babonái a soros mécs­esek előtt. „Az évek során kialakult, hogy melyik fehér­neműt és milyen zoknit veszek fel a meccs előtt, a hajamat is mindig ugyanúgy fogom fel, és az is szabály, hogy olyankor nincs kor­rektor, csak púder. Az öltözőben is kialakult a rend, csapattársamnak, Tálas Zsuzsinak van hangfala, így a találkozó előtt csak ő rakhat be zenét. Sok-sok apróság, de ha eddig sze­rencsét hozott, akkor minek változtassunk rajta?"

Next