Nemzeti Sport, 2018. június (116. évfolyam, 161-175. szám)

2018-06-27 / 172. szám

írtfröfa »«■** . '• ballozott az előző csoportkörben­­/ »ír**8 a kapitányát, Jorge Sampaolit is etet'' elvesztő argentin válogatott... 7. oldal MOSZKVA HÁROM KOLLÉGÁNK DOLGOZIK A VILÁGBAJNOKSÁGON, VELÜK REPÜL ELŐRE AZ NS-TROJKA - in NYOMON KÖVETHETŐ AZ ÚTJUK, MÍG NAPLÓJUKBAN A TORNÁVAL, AZ ORSZÁGGAL KAPCSOLATOS ÉLMÉNYEIKET OSZTJÁK MEG. Kalinyingrád , Szentpétervár Jekatyerinburg Nyizsnyij , Novgorod Moszkva Kazany A Lionel Messi-rejtély... Kollégánk a világbajnokság egyik legnagyobb érdeklődéssel várt csoportmérkőzéséről, az­­ Argentína—Nigéria találkozóról tudósított, így személyes élményeket szerezhetett arról, mekkora hisztéria vagy éppen fó ellenszenv kísérte Lionel Messi pá-­­­lyára lépését, s persze arra is rá- P­­­laszt talált, miféle új stílusban fut­Szamara Szaranszk Volgográd Gigastadion - de kinek?! ^ A nemzetisport.hu oldalunkat napi hírekkel és rövidebb-hosszabb vb­­beszámolókkal ellátó Ilku Miklós különleges városi túrára vállalkozott, arra volt kíváncsi, hogy az orosz labdarúgás szempontjából nem túl fontos helyszínen mi lesz Ha a sorsa a tornára épített 2­3 hatalmas létesítménynek fi - Nyizsnyij Novgorodban n ji'1*,­., Ji 4 nincs profi szinten működő . .___ zjp futballklub ellenben a­­ városnak már . .­­ . ötezer drukkert befogadni , V JsbMwImBHB képes arénája... Rosztov-na NYIZSNYIJ NOVGOROD Főmunkatársunk, Csillag Péter az orosz fővárosban különös kaland­os részese volt: találkozott azzal a Mini kínai újságíróval, aki a magyar Tjfaila­­(jiTpp). (b­irodalom remekeit fordítja le hazá­jában, úgy, hogy autodidakta módon­­ * tanulta meg nyelvünket (ezt a sztorit alább olvashatják); kollégánk ezt követően a Luzsnyiki Stadionban a Franciaország-Dánia csoportmeccsen merülhetett el a futball „izgalmas’ világában. 5. ol­ d Csodák a fővárosban . TM Igaz mese Szerb Antal kínai fordítójáról B­elefuthatok akár a római pápá­ba is a Vörös téren, dekázhatok Pelével a Néva partján, a világ­­bajnokság legkülönösebb találkozá­sán már akkor is túl vagyok. Nem fogják kitalálni, kivel beszél­gettem személyesen! Nem Neymar­­ral, nem Messivel, még csak nem is Vlagyimir Putyinnal, a történet ennél sokkal izgalmasabb... Elárulom: Vang Csin-po kínai újság­íróval. Nem először volt szerencsém a Titan Sports kínai sportlap képvisele­tében - Európában Alain Wang Qinbo néven - tevékenykedő kollégához, hat éve Monacóban a Golden Foot-gálán váltottunk egy-két mondatot. Néhány sort akkor is szenteltem az esetnek, hihetetlen sztoriját azonban ma talán még nagyobb álmélkodással fogad­tam: a magyar irodalom titkos rajon­gója ugyanis időközben lefordította kínaira, és meg is jelentette hazájában Szerb Antal Utas és holdvilág című regényét. Négy-öt évnyi fáradhatatlan tanulás, makacs szótárazás és öröm­teli erőfeszítés gyümölcse a kivételes munka. Közben felesége sem tétlen­kedett, a férjével a magyar írók iránti szenvedélyben osztozó asszony Kosz­tolányi Dezső Esti Koréi című novel­laciklusát dolgozta át kínaira. Tudni kell, hogy bár tizenöt éve Olaszországban élnek, sohasem volt közvetlen kapcsolatuk hazánkkal, a világ egyik legnehezebb nyelvét kizárólag autodidakta módon, las­­san-lassan, fokról fokra, elképesztő szorgalommal sajátították el. Alain számára Márai Sándor olasz kö­rökben is népszerű művei nyitottak ablakot a magyar irodalomra, Szerb Antal, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula és az első Nyugat-nemzedék munkáival olasz, angol, német vagy francia fordításban találkozott, így ajánlotta őket kínai barátainak is. Ám idővel olyannyira magukkal ra­gadták magyar olvasmányélményei, hogy elhatározta, anyanyelvükön tanulmányozza az irodalmi szövege­ket. Kínában meglepően nyitottan és érdeklődéssel fogadta a közönség az idén kiadott, egyelőre tíz-tízezer példányban nyomott Szerb Antal-, illetve Kosztolányi Dezső-művet, amely méltó módon gazdagítja a kí­nai könyvpiac - eddig főként Kertész Imre- és Esterházy Péter-könyvekkel megrakott - magyar „polcát”. „Úgy érzékelem, a magyar iro­dalom sajátossága, hogy bár az említett írók regényeikben, napló­ikban látszólag a régi Magyarország világában mozognak, ahogyan írnak és gondolkodnak, az valami nagyon modern, avantgárd felfogásról árul­kodik - magyarázza a sajtóközpont­ban tiszteletbeli honfitársunk. - Sze­mélyesen ismerek jó néhány kínai kortárs írót, mondhatom, odavoltak a magyar könyvekért, kiváltképp Kosztolányiért, akit akár mesterük­nek is tekinthetnek. Engem sokkal jobban izgat az irodalom nyelvészeti oldala. Állítom, a mai magyar nyelv mestermunka, amelyet írók, for­dítók nemzedékei csiszoltak azzá. Megőrizte az ősi ázsiai nyelvek fone­tikai struktúráját, művészies felépí­tését, közben azonban nagyszerűen befogadta a nyugat-európai nyelvek korszerű koncepcióit. Szoktam mon­dani otthoni kollégáimnak, a tuda­tunk mélyén talán abban bízunk, a modern kínai nyelv is hasonlít a magyarhoz.” Alain adott is néhány meglepő pél­dát a - talán csak véletlen - nyelvi párhuzamra. Szülőföldje környékén a magyar „jó" kifejezés kínai megfelelője a „jo”, a magyar „tó” párja a kínai „to”, a magyar „kéjnő”, vagy némi csavarral „bájnő” szóé pedig a „bajno”. Nehéz Alain elhivatottságára, nyi­tottságára jelzőket találni, talán he­lyesebb, ha Szerb Antal szavait hívjuk segítségül: „A világnak égető szük­sége van egy kis jóságra­­ és aki a könyveket szereti, rossz ember nem lehet." Helyszíni tudósítóink időnként megkérnek valakit, magyarázzon el egy anyanyelvében sokat használt kifejezést, vagy keresnek egy jellegzetes, focira vonatkozó meghatározást. Futball

Next