Nemzeti Sport, 2020. április (118. évfolyam, 89-99. szám)

2020-04-03 / 91. szám

nemzeti sport 2020. április 3., péntek EB-PÓTSELEJTEZŐ VISSZHANG Reakciók a riválisoktól A mieink elleni összecsapásra készülő bolgárok tényszerűen foglalkoztak az UEFA szerdai döntésével, a románok és az izlandiak jószerével sehogyan sem.­ hogyan arról lapunk előző szá­mában beszámoltunk, a magyar válogatott Európa-bajnoki pótse­lejtezőjét az UEFA a koronavírus­­járvány miatt kialakult helyzetre tekintettel határozatlan időre el­halasztotta, így biztossá vált, hogy Marco Rossi válogatottja júniusban nem lép pályára Bulgária ellen, s nem rendezik meg az Izland-Romá­­nia párharcot és a két nyertes dön­tőjét sem. Lássuk, milyen reakciók születtek az érintett országokban! BULGÁRIA: SZEPTEMBERRE VÁRJÁK A bolgár oldalak többnyire ténysze­rűen foglalkoznak az esettel, meg­jegyezve, hogy az újabb halasztás a jelenlegi helyzet miatt várható volt. A gong.bg úgy kalkulál, hogy a követ­kező lehetséges időpont a selejtező­re szeptember 3. és 8. között lehet. Ez az időtartam a Nemzetek Ligája újabb idényének van fenntartva, de mivel minden csúszik, ide is kerül­hetnének a pótselejtezők. A sportal. bg weboldal interjút közöl Kraszimir Balakoval, aki 2019 májusa és ok­tóbere között irányította a nemzeti együttest. A korábbi klasszis táma­dó többek között elmondta: amikor elvállalta a szövetségi kapitányi tisztet, nem volt cél az Eb-kvalifi­­káció, a válogatottnál még mindig sok gondot lát, és legalább öt-hét év megfeszített munka kell a bolgár futball felemelkedéséhez. ROMÁNIA: TOKIÓ FONTOSABB A román szövetség és a sportsaj­tó sem kommentálta, hogy újra elhalasztották a 2021-re áttolt Eb - amelynek egyik házigazdája Bukarest - pótselejtezőjét. A fut­­ballvezéreket sokkal inkább a to­kiói olimpia egyéves elhalasztása érdekli, amelynek férfi labdarúgó­­tornájára a román csapat is kiju­tott. Mivel az ötkarikás játékokon a szabályok szerint három túlko­ros futballista mellett csak U23- asokat lehet nevezni, a FRF most az iránt érdeklődik a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnél, hogy az 1997-es születésűek, akik az idén mehettek volna Tokióba, egy év múlva is bevethetők lesznek-e. IZLAND: KOMMENTÁR NÉLKÜL Tulajdonképpen közönnyel fogadta a hírt a szigetország sportsajtója, nem fűztek kommentárt az UEFA szerdai döntéséhez. B. O. M., N. ZS. (Interjúnk a nagyszebeni edzővel, Miriuta Lászlóval a 7. oldalon) A Kraszimir Balakov volt bolgár kapitány sok gondot lát a jelenlegi csapatnál KORKÉP MULTIDÉZES A világ futballja a spanyolnátha idején BODNÁR ZALÁN A jelenlegi koronavírus-jár­­ványt sokan hasonlítják a legutóbbi igazán nagy világ­­járványhoz, az 1918 márciusától 1920 tavaszáig három hullámban pusztító spanyolnátha-pusztítás­­hoz, amely az első világháborúban legyengült, kiszolgáltatott immun­rendszerű emberek körében több tízmillió halálesetet okozott. Azt gondolnánk, a sportéletben akkor is a mostanihoz hasonló korlátozá­sokra került sor - ám korántsem. Annak ellenére sem, hogy a koro­navírussal szemben a spanyolnát­ha nem az időseket, hanem a húsz és negyvenöt év közöttieket veszé­lyeztette elsősorban. A témában Malonyai Péter kol­légánk írt március 16-án gondolat­­ébresztő publicisztikát, amelyben bemutatta, hogy a magyarorszá­gi futballéletet lényegében nem akasztotta meg a világjárvány, a hatósági rendelkezéseknek meg­felelően csupán 1918. október 21. és november 9. között szünetelt a bajnokság, a válogatottnak pedig az Ausztria elleni, november 3-ra kiírt mérkőzését halasztották el csupán. A nagy európai futballnemze­tek körében azért nem okozott fennakadást az 1918 őszén tetőző járvány, mert országos - vagy leg­alábbis a regionális ligák győzte­sei részvételével zajló rájátszásos - bajnokságot az 1918—1919-es idényben Angliában, Olaszország­ban, Spanyolországban és Német­országban sem rendeztek. Re­gionális bajnokságok zajlottak, de például Angliában az egyetlen központi utasítás a meccsek előtti kézfogás tiltása volt, és szórvá­nyosan fordult elő, hogy zárt ka­pussá tettek egy-egy meccset, de a sportesemények kötelező szü­neteltetése még témajavaslatként sem került a brit parlament elé. Az európai futballban a legna­gyobb fennakadásokat Svájcban okozta a járvány, mert a semleges Rettenetes időszak volt... Több tízmillió embert ölt meg a száz évvel ezelőtt az egész világon pusztító spanyolnátha, amely főleg a fiatalabb korosztályt tizedelte meg FOTÓ: GETTY IMAGES Alig okozott nagyobb fennakadásokat a SZÁZ ÉVVEL EZELŐTTI JÁRVÁNY, amelynek pozitív hozadéka is volt, például a Real Madrid felvirágoztatása. ország nem vett részt a világhábo­rúban, így a világégés éveiben is folyamatosan zajlott a bajnokság, de 1918 őszén hosszú hetekre fel kellett függeszteni. Csak nagy nehezen sikerült a kö­vetkező év tavaszán úgy pótolni az elma­radt találkozókat, hogy befejezettnek lehessen nyilvánítani a bajnoksá­got, néhány csapat így sem játszotta le minden mérkőzését. A formálódó futballnagyhata­­lom Brazíliát érintette még va­lamelyest érzékenyen a járvány. Rio de Janeiróban olyan sok ál­dozat volt, hogy az utcákon és a sikátorokban hetekig feküdtek a temetetlen holttestek. Ezt a posztapokaliptikus tájat énekli meg Laura Spinney a Fakó lovas: hogyan változtatta meg a világot 1918-ban a spanyolnátha című könyvében, és ő ma­gyarázatot is ad arra, hogy mindezek dacá­ra miért csak néhány hétig rendezték né­zők nélkül a brazíliai meccseket. Spin­ney eszmefuttatása szerint a spanyolnátha-járvány nemhogy gátolta a futballéletet, valóságos lökést adott a sport­ág fejlődésének, mert mind több tudós kezdte hangoztatni, hogy a betegség legjobb ellenszere a mozgás a szabad levegőn, már­pedig az Brazíliában már akkor is elsősorban a futball volt. Spanyolországban is volt ha­sonló, pozitív hozadéka a járvány­nak: XIII. Alfonz királyban - aki szintén megbetegedett - éppen a nagy bajt leküzdve lángolt fel a futball iránti szenvedély, és akkor határozott arról, hogy a királyi család „kösse magához” és vi­­rágoztassa fel az egyik madridi klubcsapatot. A járvány elmúltá­val így adományozta 1920-ban a „királyi” jelzőt a Madrid Football Clubnak, amelyet azóta Real Mad­rid néven ismerünk. bővebben/i­nso.hu v 1918 ŐSZÉN tetőzött a spanyolnátha Labdarúgás I­I I Valóságos amputáció A nagy gazdasági világválság (1929-1933) óriási változásokat hozott a sportéletben, a jelenlegi krí­zist valószínűleg követő recesszió után is más tesz a sportvilág, mint amilyennek a koronavírus előtt megismertük. A múlt századi válság mindenekelőtt a sportolók bércsökkentéséhez - amit a baseball­­legenda Babe Ruth sarkosan valóságos amputá­­ciónak nevezett -, rövidebb ideig érvényes szerző­désekhez vezetett a kieső jegybevételek miatt (ma pedig a kieső televíziós jogdíjak okozhatnak hason­ló visszaesést), a kluboknál és a szövetségeknél kulcsszóvá vált a költségkímélés. Ezért az 1930- as, Uruguayban rendezett futball-világbajnokság és az 1932-es Los Angeles-i olimpia mezőnye sem lehetett teljes, kevés európai ország tudta finanszí­rozni a tengerentúli utazást. Ekkoriban jelent meg a bérmaximalizálás és a fizetési plafon fogalma is. Pozitívumokat is hozott azonban a válság: a kevesebb helyszíni néző miatt nagy nyertessé vált a rádió, költségkímélés miatt találták ki az olimpiai falu intézményét, fellendült a szabadidősport, Amerikában pedig a legnagyobb sztárok egybegyűjtésére kiötlötték a máig nagy népszerűségnek örvendő All Star-mérkőzéseket. Bővebben az nso.hu-n! M. G. HA SZERET SPORTOLNI, ÉS SZERET OLVASNI IS A SZABADIDŐSPORTRÓL... ITT A CSUPASPORT MAGAZIN! AZ ELSŐ SZÁM TARTALMÁBÓL Csécsei Zoltán egy bödön zsíron élt egy hónapig A legendás Bécs-Budapest Szupermaraton legjobb sztorijai Túráztunk Dobogókőn, és kipróbáltuk a falmászást KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! CSAK 590 FT

Next