Nemzeti Sport, 2020. április (118. évfolyam, 89-99. szám)
2020-04-03 / 91. szám
nemzeti sport 2020. április 3., péntek EB-PÓTSELEJTEZŐ VISSZHANG Reakciók a riválisoktól A mieink elleni összecsapásra készülő bolgárok tényszerűen foglalkoztak az UEFA szerdai döntésével, a románok és az izlandiak jószerével sehogyan sem. hogyan arról lapunk előző számában beszámoltunk, a magyar válogatott Európa-bajnoki pótselejtezőjét az UEFA a koronavírusjárvány miatt kialakult helyzetre tekintettel határozatlan időre elhalasztotta, így biztossá vált, hogy Marco Rossi válogatottja júniusban nem lép pályára Bulgária ellen, s nem rendezik meg az Izland-Románia párharcot és a két nyertes döntőjét sem. Lássuk, milyen reakciók születtek az érintett országokban! BULGÁRIA: SZEPTEMBERRE VÁRJÁK A bolgár oldalak többnyire tényszerűen foglalkoznak az esettel, megjegyezve, hogy az újabb halasztás a jelenlegi helyzet miatt várható volt. A gong.bg úgy kalkulál, hogy a következő lehetséges időpont a selejtezőre szeptember 3. és 8. között lehet. Ez az időtartam a Nemzetek Ligája újabb idényének van fenntartva, de mivel minden csúszik, ide is kerülhetnének a pótselejtezők. A sportal. bg weboldal interjút közöl Kraszimir Balakoval, aki 2019 májusa és októbere között irányította a nemzeti együttest. A korábbi klasszis támadó többek között elmondta: amikor elvállalta a szövetségi kapitányi tisztet, nem volt cél az Eb-kvalifikáció, a válogatottnál még mindig sok gondot lát, és legalább öt-hét év megfeszített munka kell a bolgár futball felemelkedéséhez. ROMÁNIA: TOKIÓ FONTOSABB A román szövetség és a sportsajtó sem kommentálta, hogy újra elhalasztották a 2021-re áttolt Eb - amelynek egyik házigazdája Bukarest - pótselejtezőjét. A futballvezéreket sokkal inkább a tokiói olimpia egyéves elhalasztása érdekli, amelynek férfi labdarúgótornájára a román csapat is kijutott. Mivel az ötkarikás játékokon a szabályok szerint három túlkoros futballista mellett csak U23- asokat lehet nevezni, a FRF most az iránt érdeklődik a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnél, hogy az 1997-es születésűek, akik az idén mehettek volna Tokióba, egy év múlva is bevethetők lesznek-e. IZLAND: KOMMENTÁR NÉLKÜL Tulajdonképpen közönnyel fogadta a hírt a szigetország sportsajtója, nem fűztek kommentárt az UEFA szerdai döntéséhez. B. O. M., N. ZS. (Interjúnk a nagyszebeni edzővel, Miriuta Lászlóval a 7. oldalon) A Kraszimir Balakov volt bolgár kapitány sok gondot lát a jelenlegi csapatnál KORKÉP MULTIDÉZES A világ futballja a spanyolnátha idején BODNÁR ZALÁN A jelenlegi koronavírus-járványt sokan hasonlítják a legutóbbi igazán nagy világjárványhoz, az 1918 márciusától 1920 tavaszáig három hullámban pusztító spanyolnátha-pusztításhoz, amely az első világháborúban legyengült, kiszolgáltatott immunrendszerű emberek körében több tízmillió halálesetet okozott. Azt gondolnánk, a sportéletben akkor is a mostanihoz hasonló korlátozásokra került sor - ám korántsem. Annak ellenére sem, hogy a koronavírussal szemben a spanyolnátha nem az időseket, hanem a húsz és negyvenöt év közöttieket veszélyeztette elsősorban. A témában Malonyai Péter kollégánk írt március 16-án gondolatébresztő publicisztikát, amelyben bemutatta, hogy a magyarországi futballéletet lényegében nem akasztotta meg a világjárvány, a hatósági rendelkezéseknek megfelelően csupán 1918. október 21. és november 9. között szünetelt a bajnokság, a válogatottnak pedig az Ausztria elleni, november 3-ra kiírt mérkőzését halasztották el csupán. A nagy európai futballnemzetek körében azért nem okozott fennakadást az 1918 őszén tetőző járvány, mert országos - vagy legalábbis a regionális ligák győztesei részvételével zajló rájátszásos - bajnokságot az 1918—1919-es idényben Angliában, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban sem rendeztek. Regionális bajnokságok zajlottak, de például Angliában az egyetlen központi utasítás a meccsek előtti kézfogás tiltása volt, és szórványosan fordult elő, hogy zárt kapussá tettek egy-egy meccset, de a sportesemények kötelező szüneteltetése még témajavaslatként sem került a brit parlament elé. Az európai futballban a legnagyobb fennakadásokat Svájcban okozta a járvány, mert a semleges Rettenetes időszak volt... Több tízmillió embert ölt meg a száz évvel ezelőtt az egész világon pusztító spanyolnátha, amely főleg a fiatalabb korosztályt tizedelte meg FOTÓ: GETTY IMAGES Alig okozott nagyobb fennakadásokat a SZÁZ ÉVVEL EZELŐTTI JÁRVÁNY, amelynek pozitív hozadéka is volt, például a Real Madrid felvirágoztatása. ország nem vett részt a világháborúban, így a világégés éveiben is folyamatosan zajlott a bajnokság, de 1918 őszén hosszú hetekre fel kellett függeszteni. Csak nagy nehezen sikerült a következő év tavaszán úgy pótolni az elmaradt találkozókat, hogy befejezettnek lehessen nyilvánítani a bajnokságot, néhány csapat így sem játszotta le minden mérkőzését. A formálódó futballnagyhatalom Brazíliát érintette még valamelyest érzékenyen a járvány. Rio de Janeiróban olyan sok áldozat volt, hogy az utcákon és a sikátorokban hetekig feküdtek a temetetlen holttestek. Ezt a posztapokaliptikus tájat énekli meg Laura Spinney a Fakó lovas: hogyan változtatta meg a világot 1918-ban a spanyolnátha című könyvében, és ő magyarázatot is ad arra, hogy mindezek dacára miért csak néhány hétig rendezték nézők nélkül a brazíliai meccseket. Spinney eszmefuttatása szerint a spanyolnátha-járvány nemhogy gátolta a futballéletet, valóságos lökést adott a sportág fejlődésének, mert mind több tudós kezdte hangoztatni, hogy a betegség legjobb ellenszere a mozgás a szabad levegőn, márpedig az Brazíliában már akkor is elsősorban a futball volt. Spanyolországban is volt hasonló, pozitív hozadéka a járványnak: XIII. Alfonz királyban - aki szintén megbetegedett - éppen a nagy bajt leküzdve lángolt fel a futball iránti szenvedély, és akkor határozott arról, hogy a királyi család „kösse magához” és virágoztassa fel az egyik madridi klubcsapatot. A járvány elmúltával így adományozta 1920-ban a „királyi” jelzőt a Madrid Football Clubnak, amelyet azóta Real Madrid néven ismerünk. bővebben/inso.hu v 1918 ŐSZÉN tetőzött a spanyolnátha Labdarúgás II I Valóságos amputáció A nagy gazdasági világválság (1929-1933) óriási változásokat hozott a sportéletben, a jelenlegi krízist valószínűleg követő recesszió után is más tesz a sportvilág, mint amilyennek a koronavírus előtt megismertük. A múlt századi válság mindenekelőtt a sportolók bércsökkentéséhez - amit a baseballlegenda Babe Ruth sarkosan valóságos amputációnak nevezett -, rövidebb ideig érvényes szerződésekhez vezetett a kieső jegybevételek miatt (ma pedig a kieső televíziós jogdíjak okozhatnak hasonló visszaesést), a kluboknál és a szövetségeknél kulcsszóvá vált a költségkímélés. Ezért az 1930- as, Uruguayban rendezett futball-világbajnokság és az 1932-es Los Angeles-i olimpia mezőnye sem lehetett teljes, kevés európai ország tudta finanszírozni a tengerentúli utazást. Ekkoriban jelent meg a bérmaximalizálás és a fizetési plafon fogalma is. Pozitívumokat is hozott azonban a válság: a kevesebb helyszíni néző miatt nagy nyertessé vált a rádió, költségkímélés miatt találták ki az olimpiai falu intézményét, fellendült a szabadidősport, Amerikában pedig a legnagyobb sztárok egybegyűjtésére kiötlötték a máig nagy népszerűségnek örvendő All Star-mérkőzéseket. Bővebben az nso.hu-n! M. G. HA SZERET SPORTOLNI, ÉS SZERET OLVASNI IS A SZABADIDŐSPORTRÓL... ITT A CSUPASPORT MAGAZIN! AZ ELSŐ SZÁM TARTALMÁBÓL Csécsei Zoltán egy bödön zsíron élt egy hónapig A legendás Bécs-Budapest Szupermaraton legjobb sztorijai Túráztunk Dobogókőn, és kipróbáltuk a falmászást KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! CSAK 590 FT