Nemzeti Sport, 2020. szeptember (118. évfolyam, 230-244. szám)

2020-09-01 / 230. szám

BODNÁR Zalán­ em lehet azt mondani, hogy a Ferencváros szerencsés a Bajnokok Ligája idei sorsolásakor. Miután az előző, vagyis a második selejtezőkörben is megkapta a legnehezebbnek ígérkező ellenfelet, a skót Celticet, most, a harmadik körben szintén a kalapban található legveszedelmesebb rivális jutott neki: a Dinamo Zagreb. A zöld-fehérek elég jól ismer­hetik a horvát főváros messze földön híres csapatát, tavaly a selejtezősorozat ugyanezen szakaszában a Dinamo 5-1-es összesítéssel penderítette ki Szerhij Rebrov együttesét. És sajnos a magyar klubfutball még jobban ismeri, mert a zágrábi Dinamo jutott eddig a legtöbbször ellenfélként a magyar csapatoknak a nemzetközi porondon, és az örökmérleg finoman szólva sem nekünk kedvez: 18 meccsen 12 vereség, négy döntetlen és csupán két győzelem. Közülük is az egyik az azóta már jobb létre szenderült Közép-eu­rópai Kupában született (a Tatabánya nyert 1-0-ra), a másik pedig nem ért továbbjutást (1997, UEFA-kupa, Dinamo-MTK 0-1, 2-0). Egyébként sem fekszenek nekünk a délszláv és balkáni ellenfelek, csak az elmúlt hét évre visszatekintve: a Honvédot búcsúztatta a szerb Vojvodina, a Vidít a szerb Partizán, a Fradit az albán Partizani Tirana, a bosnyák Zeljeznicar, a horvát NK Rijeka és Dinamo Zagreb is. A Ferencváros ÖNBIZALOMMAL azonban re­ TELVE LEHET ménykedhet fogadni abban­ h°gy A ZÁGRÁBIAKAT igaza TM bizonyos He­rakleitosznak. Az ókori görög bölcs megmondta, hogy „nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni”, és azt is, hogy „minden folyik" („panta rhei”), azaz minden örökös mozgásban van. Erdélyi tudósítónk, Boros Miklós pedig azt mondta meg, hogy ez a Dinamo már nem a tavalyi Dinamo. Tapasztalta ezt az előző körben, amikor a kolozsvári CFR-t verte ki a zágrábi együttes, de korántsem meggyőző teljesítménnyel. Ha a Dinamo nem a tavalyi Dinamo, a Fradira is el lehet ezt mondani - ellenkező előjellel. Nem vennénk rá mérget, hogy egy évvel ezelőtt is kiütötte volna a Rebrov-csapat idegenben a Celticet, minden jel szerint azóta érettebbé, összeszokottabbá vált a játéka. Nin­csenek erőnléti problémái a keretnek, mint korábban gyakorta, a Lobanovszkij-iskolát híven követő Rebrov mester Glasgow-ba is olyan együttest tudott küldeni, amely nem fáradt ki az utolsó húsz-harminc percre, ahogy a magyar csapatok szoktak. Lehet bízni abban, hogy a Dinamo ellen is bírja szusszal a Fradi. És meg­vannak azok a futballistái is, akik színt tudnak vinni a játékba. Nem kell persze elszállni a glasgow-i sikertől, de önbizalommal telve lehet fogadni a zágrábiakat a Groupama Arénában, ennek a Fradinak több esélye van búcsúztatni a Dinamót, mint az elmúlt évtizedek­ben bármikor. Itt a revans ideje! ­ A Fradi ismét a Dinamo Zagrebbel találkozik a BL 3. selejtezőkörében AZ UEFA NYOM KÖZPONTJÁBAN MEGTARTOTTÁK A LABDARÚGÓ BL-SELEJTEZŐ ÚJABB SORSO­LÁSÁT. A MAGYAR BAJNOK ÚJRA A HORVÁT ARANYÉRMESSEL TALÁLKOZIK. AZ INTERNETES PORTÁLUNKRA ÉRKEZŐ VÉLEMÉNYEKBŐL IDÉZÜNK. Getz „Nem kell aggódnunk, az idén már Olmo-men­­tes benzinnel megy a Zágráb zászlóshajója. ” Tomasenkot. „Szerencsére a Dinamo már két alapemberét is eladta a nyáron, Marót meg Kadziort. Reméljük, nélkülük gyengébb lesz a Dinamo. Kár, hogy megint őket kaptuk, megint a legnehezebb ellenfelet, de legalább itthon játszunk, nem lehetet­len a továbbjutás. Jobb- és balbekk posztokon ők is gyengék, úgy, mint a Celtic, ezt kell kihasználni, mert nekünk jó szélsőink vannak.” magical magyars „Jó forma, mentalitás, hit önmagukban és maximális koncentráció szükséges a továbbjutáshoz.” svéd. „A Dinamo lehet, hogy nem jobb a Celticnél, de sokkal agresszívabb focit játszik, ami nem fekszik a Fradinak. Ne legyen igazam, de szerintem nehezebb ellenfél, mint a Celtic. Viszont a Dinamo abból a szem­pontból jó, hogy ez lesz az igazi megméretés, most kiderül, mennyit ér a Celtic elleni siker. ’ Hajrápaks „A lehető legjobban alakult a sorsolás! Itthon, a meggyengült Zágráb ellen, »Tökmaggal« nálunk van a mezőny legjobbja. A Dinamo pontjait továbbvisszük, így az utolsó körben kiemelt lesz a Fradi!” A kézilabdázók erős emberek, bizonyítja ezt Jannik Kohlbacher produkciója, amelyre Johannes Bitter stuttgarti kapus fura arckifejezéssel reagált. A Löwen játékosa a BFV-kupa felkészülési tornán nem csak gyakorlatára lehetett­büszke, csapata idegenben 27-25-re nyert. imageimages 2020. szeptember 1., kedd nemzetisport ALAPVONAL Nincs megállás ahol folytassam ott, ahol tegnap abbahagytuk, pontosabban Csurka szerkesztő úr felvetésénél­­ a koronavírusról lesz szó. Mint írja, kit érdekel mostanság a dopping, így igaz, hiszen szinte eldugott hír volt, hogy a napokban me­nesztették Jurij Ganuszt, az Orosz Doppingellenes Ügy­nökség (RUSADA) vezérigazgatóját (aligha véletlenül). A vírusteszté a jelent­s kérdése, hogy elképzelhetők-e csalások az ellenőrzésnél, enyhén szólva is jogos. Ami engem illet, nálam sincs kizárva a manipuláció a teszteknél, hiszen ahol szabályok vannak, mindig akadnak, akik megpróbálják kijátszani őket. A gyanú egyébként a Slovan Bratislava futballcsapata jóvoltából került elő, miután kétszeri nekifutásra sem tudták lejátszani Bajnokok Ligája-selejtezőjüket a Feröer-szi­­geteken a Klaksvík ellen. A helyi egészségügyi ható­ságok megálljt parancsoltak nekik. Hiába próbálkoztak előbb a nagycsapattal majd a tartalékokkal, mindkét útjuk kárba veszett, mert volt, aki pozitív tesztet produ­kált a küldöttségben. Hazatérve leteszteltek mindenkit, s nem találtak pozitív esetet, így egyes források hajla­nak rá, hogy idegenben manipulálták a mintákat. Ivan Kmotrik klubigazgató persze óvatosabban fogalmazott, azt mondta, a feröeriek „mindent elkövettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a mérkőzést”. A Klaksvík azóta már kikapott a svájci Young Boystól és kiesett, de jobban járt, mint a Slovan, anyagilag persze. Mert ugyebár mostanság az sem mindegy, mikor eset ki egy-egy kupából. A tavalyi űrlap szerint itt 100 ezer euró a különbség, ami azért pénz. Amikor megjelent a koronavírus, rengetegen mond­ták, hogy semmi nem lesz ugyanaz, mint volt, ami igaz - és mégsem az. A sportelit és háttere éppen úgy a határokat feszegeti, mint korábban, csak hát ugyebár a körülmények nem ugyanazok. Értelemszerűen szűkül­tek a keretek, de mindenki éppen úgy ki akarja facsarni a legtöbbet abból, amit csinál, mint korábban. Aki abban reménykedett, hogy a sport visszatér a gyökereihez, csalódni volt kénytelen. Hiszen a NOB-alapító báró, Pierre Coubertin szép mondata („Béke vagy te, Sport...") inkább irodalmi emlék, mint valóság, az élet, erő, egészség triász sem fogalmi eleme a sport mindennapjainak, de ha megnézem egy-egy klub jelmondatát, az is legfeljebb dicséretes szándékká nemesült mára. Elvégre az FTC („Erkölcs, Erő, Egyetértés"), az MTK („Bátorság, Buzgalom, Ba­rátság”) vagy éppen a III. ker. TVE (Hajrá, Kerület! Első a becsület!”) uralkodó szlogenjéről sem mondható el, hogy a hőskortól eltelt évtizedek mindegyikében ezt követték az elöljárók, a sportolók. Visszatérve a vírushoz, nehezíti a tisztánlátást, hogy semmit sem tudunk róla. Nyerésben van a kór, mi pedig védekezünk, ahogy tudunk. Többféle teszt, vizsgálati módi van, felteszem, nem mindegy, mikor és hol melyi­ket használják, követelik meg, mindenesetre - ahogy olvasom, hallom - csak a tüneteket képes kezelni az orvostudomány, a vírus meg - laikusként fogalmazok - vagy kimegy, vagy nem. Valamennyi sportág küzd a talpon maradásért, ami persze alapvetően pénzt jelent. A veszteségek mini­malizálását. Nálam jellemző, hogy a 2021-re tervezett tokiói olimpiáról szólva a szervezőbizottság vezetője, Muto Tosiro a The Financial Timesnak így beszélt: „Nem tudom, hogy jövőre milyen lesz a járványhelyzet, de kicsi az esélye, hogy akkorra magunk mögött tudhat­juk. Viszont fontos megtartani az olimpiát az emberek miatt, akiknek együtt kell élniük a vírussal.” Ebből én azt veszem le, vegyük tudomásul, hogy a vírus a miénk, de az olimpia is, jó, jó, félünk, óvatosak vagyunk, de azért nincs fontosabb az öt karikánál. Ja a futballisták SEM VISELKEDNEK FELELŐSEN, HISZEN AKÁRMILYEN PARÁDÉS A KÖNYÖKKAPCSOLAT A KEZDÉS ELŐTT, EGY-EGY GÓLNÁL AKKORA AZ ÖSSZE­FONÓDÁS, HOGY A LAOKOÓN-CSOPORT , AHHOZ KÉPEST GYENGE UTÁNZAT. Lelke rajta Muto szánnak, még meg is tudom érteni, nem ő az egyedüli, aki fut a pénze után. Ott van például az UEFA első embere, Aleksander Ceferin, aki beval­lotta, neki nagyon tetszett az egymeccses rendszer a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában, fontolgatja is, hogy rendszer lesz a kivételből. Az nem jut eszébe, hogy az esélyegyenlőséget nem segíti, hogy vagy otthon járazhatok, vagy nevezrde meg,az sem biztosan előny, csatsemleges a helyszín. A csoportmérkőzésekét” persze megtartaná, legalábbis egyelőre. Meglehet lassan eljutunk odáig, hogy a kupata­lálkozóknál előkerül a hagyomány, sutba vágják a csoportokat, jön megint az egy meccs itt, egy meccs ott szisztéma, ami egyébként nem éppen utolsó módi, mármint a lényeget illetően, leszámítva persze, hogy kisebb a bevétel, ami ugyebár be nem vallottan még az egészségnél is fontosabb. Igaz, az elnök szerint nem fel­tétlenül jelent anyagi hátrányt az egymeccses rendszer, mint mondja, minden csak reklám és marketing kérdése. Az UEFA mindenre képes, még az is lehet, hogy a nagy hatalmú urak feltalálják a meleg vizet, pontosab­ban rögzítik, hogy az az igazán meleg, amelyiknek ők gyújtanak alá. Azt senki sem kérdezi, senkit sem érdekel, hogy a futballistákban van-e félsz, a félelem nem játszik. Igaz, a főszereplők sem viselkednek felelősen, hiszen akármilyen parádés a könyökkapcsolat a kezdés előtt, egy-egy gólnál akkora az összefonódás, hogy a Lao­koón-csoport ahhoz képest gyenge utánzat, és akkor még nem beszéltem a közönségről. Dívik az én úgysem kaphatom el elve, ami dicséretes optimizmus, viszont veszélyforrás. És ugyan ki hallgat Merkely Bélára, a Semmelweis Egyetem rektora ugyanis a futballmecs­­csekről szólva elmondta, „ahogy elszabadulnak ott az indulatok, nem igazán az jellemző a nézőkre, hogy minden szabályt automatikusan és a kilencven perc alatt végig betartanak". Ez persze természetes egy meccsen, csak éppen most a világunk­­ nem természetes. Egyébként a futball egyébként sem veszélytelen sport, vegyük például a fejelést, ami ugyebár alap­eleme a játéknak. Nos a Stirlingi Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a fejelés károsítja a futballisták agyműködését és memóriáját. Szerintük húsz feje­lés után apró, de jelentős változás következik be a játékosok agyában, memóriateljesítményük 61-67 százalékkal csökken, és a hatás a fejelés után 24 óráig megfigyelhető. A hatás tehát átmeneti­­ vagy nem. Jeff Astle, a West Bromwich Albion egykori válogatottja 59 esztendősen hunyt el 2002-ben, miután esztendőkön át harcolt az Alzheimer-kórral. Lánya biztos benne, hogy a betegségének köze volt a fejeléshez, ráadásul a hatvanas-hetvenes években még sokkal keményebb voltak a labdák, mint ma. Tekinthetjük egyedi esetnek Astle-ét, ám aligha vé­letlen, hogy az Egyesült Államokban a futballszövetség megtiltotta, hogy 11 éven aluli gyerekek fejeljenek az edzéseken és a meccseken, 11 és 13 esztendős korban pedig limitált ez a játékelem. Nemcsak a labda miatt, hanem az összefejelések elkerüléséért is. Ami viszont elég mindennapi a mai elitfutballban. Egy felmérés szerint a 2014. évi brazíliai világbajnok­ságon hét látványos fejsérülés volt a meccseken, a kárvallottak közül négyen visszatértek a pályára, nem feltétlenül beszámítható állapotban. Vagy ott a jegelés. Még fel sem üvöltött az áldozat, máris rohannak a jégsprayjel, elfogyasztják a sérült testrészt, a fájdalmat nem érzi a hős, rohan vissza a társai közé, miközben - erre is jócskán van adat - ez a beavatkozás gyakran inkább hátráltatja, mint segíti a gyepfű­k Személyes példával is szolgál­hatok, a hatvanas években gye­rekként Csepelen tanúja voltam annak, hogy a dunaújvárosi Aczél kapus a levegőben úszva a stoplijával felszakította a hazai Kalmár homlokát. A mentők vitték el a 20. percben, hogy a 18.-ban turbánnal a fején visszatérjen a csepeli kórházból (­ a sürgősségi ügyelet még tudta, mi a sürgős), s győztes gólt­­ fejeljen. Mert mindig a fejen múlik a legtöbb.­­ MALONYAI Péter

Next