Nemzeti Sport, 2021. március (119. évfolyam, 73-88. szám)
2021-03-22 / 79. szám
Népsport 2021. március 22., hétfő • A Nemzeti Sport retrómelléklete • BBS 1941 • Belgrádi döntetlen két héttel a német megszállás előtt Csodálatos a sport Jugoszlávia körül épp összecsaptak a világpolitika hullámai, amikor 1941. március 23-án még Belgrádban barátságos meccset játszott labdarúgó-válogatottja a mieinkkel Két hét múlva Németország megszállta az országot... Jugoszláviában 1941 tavaszán felgyorsultak az események. A Horthy Magyarországával 1940 decemberében kötött örökbaráti egyezményt február 27-én ratifikálta a magyar országgyűlés, március 26-án viszont egy angolbarát katonai puccs megdöntötte a tengelyhatalmakhoz húzó addigi Cvetkovics-kormányt, amire Hitler Jugoszlávia megszállásáról határozott. Ám mielőtt április 6-án erre sor került volna, idehaza a nyomás alatt összeroppanó Teleki Pál magyar miniszterelnök öngyilkosságba menekült. Egy héttel később kikiáltották a Független Horvát Államot, Jugoszlávia szétesett, és 11-én a magyar hadsereg is elérkezettnek látta az időt, hogy bevonuljon, ha a Trianonban elcsatolt területekből viszont akar látni valamennyit. Röviden ennyi történt. Március 23-án azonban még „örök barátságos" labdarúgómeccset rendeztek a bajnok BSK (a mai OFK) stadionjában, Belgrádban. Az elsőt a magyar válogatott 1941-es három fellépése közül. (Egy németek elleni súlyos 0:7 és egy Svájc elleni idegenbeli 2:1 fért még bele ennek a zilált esztendőnek a programjába.) Nem sok hiányzott ahhoz, hogy az összecsapást Zágrábban játsszák le, de „az MLSZ azt kérte, hogy a mérkőzés füves pályán kerüljön sorra..." Az pedig Belgrádban volt. A kor hagyományainak megfelelően a két B-válogatott mindeközben Újpesten (2:0), a két ifi pedig ugyancsak Belgrádban csapott össze (1:3). Tegyük hozzá, hogy a magyar, a román és a jugoszláv válogatott részvételével 1939 ősze óta csordogáló úgynevezett Duna-kupába is beleszámított ez a találkozó, a sorozat befejezését aztán elfújta a történelem. Az ellenfélnek volt épp elég baja, ahogyan Szvetoszlav Grisovics, a korábbi nagyszerű csatár és későbbi edző írt a Politika című lapban: „Mi biztos és mi nem biztos? Biztos az, hogy ma csütörtök, holnap péntek és holnapután szombat van. De nem biztos, hogy vasárnap csapatunk lesz..." A jugók szomorúan sorolták a gondjaikat: „Dubac katona, harminc napja nem edzett. Lechner, Cimermancsics, Szaracs beteg, Valjovics katonatiszt. Vujadinovics nem akar játszani. Szépen állunk!" Cimermancsicsról utóbb kiderült, hogy kutya baja, de Szvetozar „Kika" Popovics szövetségi kapitány ezzel együtt jókedvűen sorolta azoknak a nevét, akikre számíthatott, igaz, azt is megjegyezte, hogy „Nem nekem való munka ez. Maradok a főtitkárságnál. .." Felettünk sem volt felhőtlen az ég, hiszen nemcsak válogatott csapatunknak volt ez az első 1941-es meccse, hanem a kapitány, Fábián József is új volt, és a Berecz, Zsengellér, Bodola belső hármas sem játszott még együtt soha. „Siker lenne már az is, ha nagyválogatottunk döntetlenül végezne Belgrádban" - írta a Nemzeti Sport, hozzátéve, hogy „ha tapasztaltunk is némi fellendülést a magyar labdarúgásban körülbelül egy esztendő óta, ez nem volt olyan nagy, hogy egyszeriben azt képzeljük: megint mi állunk az európai labdarúgás élén, mi vagyunk a verhetetlenek, a nagyok, az utolérhetetlenek”. Ominózus belső hármasunkból (amelyben például Sárosi György doktor ezúttal szóba sem jött) meglepő módon egyedül a nagyváradi Bodola Gyulát tartotta volna a hazai sajtó fix pontnak, ha nem kellett volna heteket kihagynia sérülés miatt. A nagyszerű Zsengellér Gyulát már féltették a jugoszláv kullancsoktól, azaz a követő emberfogást alkalmazó fedezetektől, mert az ilyenekkel rendre meggyűlt a baja (és tényleg: meg sem tudott mozdulni a zágrábi Ivan Jazbinsek mellett...), a 28 évesen debütáló diósgyőri Berecz István pedig „be is válhat, nem is" első válogatott mérkőzésén. Inkább nem válhatott be, mert soha többé nem húzhatta fel a meggypiros mezt. A Nemzeti Sport mindenesetre kifogástalan jósnak bizonyult, hiszen a beharangozója végén ezt írta: „Ha a magyar csapat lelkesen küzd, belső hármasa és új közvetlen védelme beválik, akkor kiverekedheti a döntetlent. Mi ezt az eredményt tartjuk valószínűnek. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy győzünk, de ennél már inkább elképzelhető a jugoszlávok győzelme. Belgrádban azonban már a döntetlen is határozott siker lenne! Jóslatunk: 1:1." Ezek után természetes, hogy 16 800 néző előtt (463 ezer dinár volt a bevétel, amitől hihetetlenül boldogok voltak a rendezők) a ferencvárosi Gyetvai László 8. percben szerzett góljára a szünet előtt Szvetiszlav Valjarevics felelt, és 1:1 lett a vége. Ráadásul a 88. percben az első félidő közepe óta sérülten játszó kispesti Kincses Mihály teljesen szabályos gólját les címén nem adta meg az olasz Raffaele Scorzoni játékvezető, holott az esetnél Erészt Dubac a kapufánál, a gólvonalon állt... Ma, amikor a játékvezetőket szabályosan eltüntetik a széles nyilvánosság elől, egyenesen szürreális olvasni, amint Mattanovich Béla, a Nemzeti Sport kiküldött tudósítója konkrétan felelősségre vonja az olasz bírót a lefújás után: „A magyarok második góljáról kérdezem, és mondom, hogy nem volt les, mire azt válaszolja, hogy Bodola állt lesen. Arra a válaszomra, hogy Dubac a kapuba állott, tiltakozik..." Szrdjan Mrkusics, a Beogradszki SK kapusa pedig előzetesen a legjobban Zsengellértől tartott, aki másfél évvel korábban a Közép-európai Kupában egy laza ötöst rúgott neki a Megyeri úton az Újpest 7:1-es diadala alkalmából. Pluhár István, a BEAC egykori kétszeres válogatott fedezete, a Magyar Rádió népszerű kommentátora amiatt kesergett, hogy csak az egyik pótlelátó alatt találtak neki munkahelyet a derék szerbek, nem pedig a megszokott salakon, Fábián kapitány pedig szűkszavúan értékelte első mérkőzését a nemzeti tizenegy élén: „A magyar csapatban Bíró, Lázár, Csikós és Kincses játszott elsőrangúan, Sárosi Bélának voltak ragyogó negyedórái és ötperces visszaesései. Szűcs óriási lámpalázzal játszott, nincs ahhoz hozzászokva, hogy idegenben a vendégjátékost annyit lökdösik, ezért jött többször zavarba. " A még nem egészen húszéves szolnoki Szűcs Sándornak a belgrádi volt az első válogatott mérkőzése a 19- ből. Még a háború vége előtt Újpestre szerződött, kora egyik legnagyobb középső védője lett belőle, majd amikor 1951 márciusában szerelmével, Kovács Erzsi énekesnővel tiltott határátlépés kísérlete miatt letartóztatták, a példastatuálás szándékával egy sötét kor egyik legsötétebb pillanatában kivégezték. De vissza a nem kevésbé sötét 1941-be! Április 6-án tehát a német hadsereg egy pillanat alatt elfoglalta Jugoszláviát (lezárva ezzel a Balkánt a szövetségesek lehetséges offenzívája elől), és hasonló sikereket ért el a labdarúgópályán is: aznap Kölnben 7:0-ra mosta le a magyar válogatottat. A második gólt az ifjú Fritz Walter, az ötödiket és a hetediket bizonyos Helmut Schön szerezte... És ezzel egyszersmind az 1942-ben aztán két meccsre még visszatérő Fábián József első kapitányságának is gyorsan vége lett. A Pap István örökbarátságos Zsengellér Gyula (balra) elöl ment Szrdjan Mrkusics, a kapus a tudósítás szerint igazi klasszis, aki remekül játszotta a negyedik hátvéd szerepét Fotók: Képes Sport Vojin Bozsoviccsal (balra) volt elég gondja Polgár Gyulának, de ő lett a győztes Emlékeztető Jugoszlávia-Magyarország 1:1 (1:1) 1941. március 23., Belgrád, barátságos mérkőzés BSK-stadion, 16 800 néző, vezette: Scorzoni (olasz) Jugoszlávia: Mrkusics - Brozovics, Dubac - Manola, Jazbinsek, Djanics - Cimermancsics, Valjarevics, Bozsovics, Velfl, Nikolics Szövetségi kapitány: Szvetozar Popovics Magyarország: Csikós - Szűcs, Polgár - Bíró, Sárosi III, Lázár - Kincses, Berecz, Zsengellér, Bodola, Gyetvai Szövetségi kapitány: Fábián József Gólok Valjarevics (43.), illetve Gyetvai (8.) Engedetlen ,1941. március. Az MLSz értesülést kapott, hogy az MTK alapszabályellenes magatartást tanúsít, s a vizsgálat eredményeképpen László András dr. egyesbíró az MTK játékjogát és működési jogát a jogerős határozat meghozataláig felfüggesztette. A határozat megállapítja, hogy az MTK-nak az NB II-ben, valamint a budapesti kerületi szereplő csapatait a bajnokságból kizárta. Ugyanakkor javasolja, hogy hogy az MTK-t a szövetség tagjai sorából zárja ki, és a belügyminisztertől kérje az MTK feloszlatásának elrendelését. A határozat indokolása szerint az MTK a március 9-én Szombathelyen lejátszott bajnoki mérkőzéssel kapcsolatban a vasúti kedvezmény iránt előterjesztett kérelmében Boronkay Gábort mint egyesületi képviselőt és vezetőt tüntette fel, annak ellenére, hogy az MLSz korábban Boronkay Gábort nem fogadta el egyesületi képviselőnek. Az egyesbíró az MTK- nak ebben a cselekedetében a szövetséggel szemben tanúsított engedetlenséget lát, és egyben a szövetség félrevezetését állapította meg. A másik panasz tárgya az volt, hogy az MTK nem magyar állampolgár játékosokat igazoltatott le és szerepeltetett csapatában. Az egyesbíró megállapítása szerint a vizsgálat adatai igazolták, hogy Burkó Jenő MTK-játékos lengyel állampolgár, miközben az egyesületi alapszabály szerint csak feddhetetlen előéletű magyar állampolgár lehet az MTK tagja. Az MTK sorsát megpecsételő határozat lényegében már most megvonja a működési jogot az egyesülettől.