Nemzeti Társalkodó, 1830 (1-52. szám)
1830-05-08 / 19. szám
w\' w°' 19 Nemzeti Társalkodó Szombaton,58s. Május 58-dikán 1850 A ’ Társalkodó Kiadójához Ha Idegenek, kik Kedves Hazánknak polgári alkotása’ valódi állásával, és abból föl jó törvényeink’ lelkével, és szerző okaival nem eléggé esméretesek, azokat rágalmazzák, és, eltsárólják, edgy jól gondolkodó Hazafinak nem eshetik oly’ kedvetlenül, mint mikor egy hazafitól, a’ kinek kötelessége a’ törvények’ szerző okait is tudni, kivált ha hazáját tanátsokkal éltetni bátorkodik, a’ hazai gyökeres törvényeket megtámadtatni látja; így fájdalmas érzéssel telik el boldogító törvényeinket betsűlle hazánkfiainak szíve a’ midőn a’ “Társalkodó hatodik darabjába figyelemmel megolvassa; ,,a’ birtokbeli Jus kereshetés örökös volnának káros következései“ tzimje alatt Honnyi Bálint, képzelhetőképpen költött név alatt ki adatott tzikkeit. Az alább írt, nem kívánván társalkodni ily’ módon eztet annak is venné, a’ minek maga részéről tartya; de mivel a’ Társalkodót Ifjak is olvassák ezeknek szíveket kívánván, az ily’ törvényeinket oltsároló’ mérgétől megoltalmazni, jónak tanálta az Ifjúságra nézve maga, és sok más hazafi társainak nevébe következendőket megjegyezni. Ősi polgári alkotványunknak eredete, a’ magyar nemzetnek azon eggyezésén gyökereztetik főképpen , a’ mellyet a’ ki jött magyarok, a’ magoknak vezérül, és azután Uralkodóvá szabadon választott Árpád nemzetiségével kötöttek , szabad nemzethez illő szabadsággal esett ez az eggyezés, és tsak a’ szabad választással, választott királyi házak bírták, mind e’ mai napig is a magyar királyi koronát, ’s már a’ midőn a’ nemzet vitézséggel elfoglalta a’ gazdag Pannóniát, és Dacia’ egy részét, meg volt a’ külömbség, ’s a’ hajdani gyökeres nemzetiségeknek tör’sökei voltak a’ nemzetnek elsői, ezen törb ’sökös nemzetiségeket nevelték a’ magyar királyok’ elsőbb idejébe a’be jött idegen nemzetiségek fejei, a’ kik (advenae Generationes ) jöttek német, frantz, spanyol , olosz, országokból, kik nem valami vándorlók, hanem hazájokban is előkelő urak lévén királyainktól örömmel fogadtattak, vérek bontásával, ’s valódi nagy szolgálatokkal nyertek egyenlősíttést a’ törsoki nemzetiségekhez; ’s így a’ két rendbéli nemzetiségek az első osztálykór, vagy az azután következett elsőbb esztendőkben nyertek fekvő jókat nem Faeudumokat, hanem örökséget, és tulajdont (Haereditatem et Proprietatem ) a’ mint eztet a’ Tudós Horváth Istvánnak Pesten 1820-ba a’ magyarországi gyökeres régi nemzetségekről írt értekeződéséből meg olvasni mél-