Nemzeti Társalkodó, 1831. január-június (1-26. szám)
1831-02-05 / 6. szám
06- ig meghatározott világosság melegség és mozgás által. Аdfundamentum, centrum, indifferenspont, az örökkévaló vagy határtalan élet, melynek eggyik Pólussá a’ változhatatlan lélek, és a’másik Pólussá a’változó természet. — Minden határtalan az életből indúl ki ; minden határozva a’ lélekben kezdődik ; minden meghatározva a* természetben vagyon. — Ezen koltsal, mely az egyben három sugárokra oszlik, a’ határtalanságra, határozottságra, és a’ meghatározottságra , bé nyithat az orvos, az Orvositudomány Theoreájának változhatatlan fundamentumában, tsalhatattlan princípiumában, és igaz básissában. — Más fundamentumát az Orvositudománynak nem is találhatunk, hanem tsak azt a’ ki a’ mindenben Minden. Éppen ezen pontból, fundamentumból vagy centrumból, vala a’böltseknek a’ leg terhesebb és leg nevezetesebb dolog, a’ tudománynak Theoreájára nézve, a’Pólusokra ki lépni; a’ midőn azok mind eddig elő inkább tsak a’ Peripheriáróligyekeztek a’ centrumra hatolni ; mely meg tettzik a’ nem régiben VolIF vagy más Phylosophustól kezdett Transcendentialis vagy Metaphysicának Disciplinájából, mely fel oszlott: az Ontológiára, vagy a’ valóságról való beszédre; Cosmologiára, vagy a’ világról való beszédre ; Psychologiára, vagy a’ lélekről való beszédre; és a’ természetes theologiára, vagy az Istenről való beszédre ; és igen elmésen szép rendben és módban kezdették, a’ valóságot a’ dologban a’tárgytól külömböztettni; de mind azon által, még is abban az időben , a’ tulajdonságot a’ munkássággal, és a’ munkásságot a’ kimutatással, igen gyakran megtserélték; és igy princípiumok változó és bizonytalan vala. Könnyebb lészen immár nekünk, a’ változhatatlan fundamentumból kiindulva, az Orvositudomány Theoreájának, tsalhatatlan princípiumát vagy kezdőpontját megmutatni, mint a’ régieknek; a’ midőn már mi az életvalóságának határtalan tulajdonságait megállítottuk, határozott munkásságait megmutattuk, és meg határozott kimutatásait meghatároztuk. Azt is határtalan tudjuk , hogy a’ lélek az életvalóságának határtalan alkotása, és a’ test meghatározott teremtése, melylyet határozva megesmerünk , és okosságunkat meghatározzuk. Az embernek eredete a’ fundamentumban vagy az életben vagyon ; kezdete vagy princípiuma a lélekben lészen ; és allapja vagy básissa a’ test elegyítésében és formájában a’ természetben végződik ; szóval a’ test kezdete vagy princípiuma a’lélekben lészen. Az életben, mint fundamentumból, a’ Triarismusnak úttján kiindúlva , az Orvositudomány Theoreájának princípiumát vagy kezdőlaontját is, hogy a’tsalhatatlan légyen, Triarismusnak útijain kell meg mutatni; a midőn már láttuk, hogy sem a’ Solitariusoknak princípiumok ; a’ kik azt majd a’ világosságban, majd a’ melegségben , majd a’ mozgásban , majd az erőben majd a’ hatalomban , majd a’ véghetetlenségben , majd a’ tehettségben , majd az electrizálásban, majd a’ magnetismusban , ’s több efélékben mutatták meg; sem a’ Duálistáknak princípiumok , a’ kik a’ vonszó és visszataszitó erőben , életerőben , érzőmerőben , állitották meg; meg nem áthatnak az igasságnak definitioja szerént, mert az elsők tudják, hogy az igasságot az egyben soha meg nem esmerdtetik; és a’ másodikok látván , hogy a’ kettőben egy harmadikat hozzá nem gondolva, igaz nem lehet; azaz , hogy két ideát a’ harmadikban minden tekintetekben meg kell eggyeztetni ; és a’ lészen az igasság; de hogy a’ Pólusoktól a’ centrumnak valóságát el találták volna, az még kéktség