Nemzeti Társalkodó, 1834. január-június (1-26. szám)
1834-04-08 / 15. szám
gyereket viszen északi Amerikába. Ezen ifju tisztnek , attyának Gibraltárból e. e. februarius tőkén írt leveléből a’ következőket közölni kívántuk. ( 1. Érd. Híradó ezen évi 26 száma ). Gibraltárról édes atyámnak a’ következendőkkel kedveskedhetem. Én egy néhányszor a’ hajónkból kimentem volt a’ szárazra , némely szükségeseknek vásárlásáért, egy vagy kétszer ki is lovagoltam a’ környéknek megesmérése végett — a’’ város magában kitsi, és egy nagy kősziklás hegynek déli oldalán fekszik mely egy keskeny , lapos földnyakkal ( Landzunge) vagyon Spanyolországhoz ragadva. Ezen kőszikla napkeleti oldala mintha egyenesen le volna vágva , oly meredek, és 2000 lábnál magasabb , a’ melyen amaz híres nevezetes erősség fekszik. — Ezen erősséghez csak a’ déli részről lehet fel jutni, mely jól meg is vagyon mivelve. Hanem erre felé is ezen erősség a’sok Battériák által, melyek még föld alatti utakon is a’ kősziklába bévágattak , bévehetetlenné tétetett. Azonban minden felől szép vas padokon nyugvó ágyukkal vagyon sűrűn megrakva.. Ezen erősségnek fenntartása az Anglusoknak felette sokba kerül, hanem ők ez által urai lettek a’ közép tengerre való menetelnek. A’ várostól egy fertály óra távolságra vagyon az úgy nevezett S. Roccoi spanyol Cordon huzva, hanem ily békességnek idején ez is minden ember előtt nyitva áll. Az Óceán tengernek befolyása a’ közép