Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)
1834-09-16 / 11-12. szám
elrontó szokás törvény alapitlathalik. Értekező F. úr ezen állítása ellenében a’ következendőket jegyzi meg : 1.) Értekező valamint egész Értekezését, úgy abban azon állítását is, hogy az ítélő Bírónak írott törvénnyel ellenkezőleg ítélni nem szabad, bonni törvényeink szaván és lelkén építette, kötelessége lesz vala ennélfogva F. úrnak is feleletében ellenkező állítását, ugyancsak honni positiv törvényeken alepiltani. Megtörténhetett volna ez az által hogy F. úr az Értekező erősségeit honni positiv törvényekből merített erősségekkel czáfolta volna meg ; vagy ha ezt nem tehette, amit valóban bajos is lett volna tennie, meg kellett volna tehetetlenségét őszintén vallani , ki kellett volna nyilatkoztatni hogy azon okoskodás melyes idolumát a’ törvényt rontó szokás törvényt minden módon oltalmazni akarja , nem honni törvényekből , hanem subjectiv meggyőződéséből vagyon meritve. Ezt pedig azért is szükség lett volna tennie, mivel lehetnek ’s vágynak is olyanok a’ kik törvényeinkben nem jártasok annyira , hogy azt a’ mi törvényes szín alatt jelenik meg, a’ valóban törvényestől megkülönböztessék , az ilyenek könnyen vehetnék F. úr puszta okoskodásait törvény rendszabásai gyanánt, a’ mi pedig nem lenne sem a’ koz jó tekintetében tanácsos, sema F. úr czélzataival talán megegyező. 2. Ha már F. úrnak csupa subjectiv okai lehettek arra, hogy a’felhozott esetek