Nemzeti Társalkodó, 1835. január-június (1-26. szám)
1835-03-24 / 12. szám
ш 178 földünknek csak azon pontja körül jöhet rezgő mozgásba, mely fordulása közben , a’ nappal , általellenes helykezethe jő, a’rezgés pedig , — és igy : az éthernek világositó és melegítő ereje is, annál nagyobb, minél egyenesebb vonalban áll földünknek valamely pontja, nap felé fordulva , vagy tudalmilag szóllva , midőn a’ nap sugarai derék szegelet alatt, vagy ehhez közelítőleg érdeklik földünknek valamely pontját. Végre pedig a’ hold és csillagok, az étben’ rezgését terjeszteni segítik a’ föld felé. Feburierár , továbbá : a’ világositó anyagot, a’ vilángai —* materia electrica — ugyanazonnak vészi, és különböző jeleneteit ’s munkálatait a’ föld durvább anyagfala által létesedő módosításnak tartja. Newtonnak is ily nemű értelme vam, ki a’ maga természeti filosofiájában , igy jsflentéki magát: ,,Van egy vékony és ragos folyam , mely a’ világos testek közepéből — centrum — egyenes vonalban sugározik ki , és a’ mely az egész világ űrét bétölti , minden testeken a’ legnagyobb sebességgel által foly, magát az elemekkel összeköti, azokat modósitja , ’s általok viszont modósitatik ; az üvegek közösületben vilanyos jeleneteket — a’ vasal mágnesseket hoz létre, azon módosításokkal pedig, melyekbe az agy velővel való összeköttetés által hozatik , az állati lét körben minden élénkségnek főeszköze leend. A’ még régibb természettudósok pedig, beszéljenek, a’ világnak egy lelkéről, mely