Nemzeti Társalkodó, 1835. január-június (1-26. szám)

1835-03-24 / 12. szám

ш 178 földünknek csak azon pontja körül jöhet rez­gő mozgásba, mely fordulása közben , a’ nap­pal , általellenes helykezethe jő, a’rezgés pe­dig , — és igy : az éthernek világositó és me­legítő ereje is, annál nagyobb, minél egye­nesebb vonalban áll földünknek valamely pont­ja, nap felé fordulva , vagy tudalmilag szóll­­va , midőn a’ nap sugarai derék szegelet a­­latt, vagy ehhez közelítőleg érdeklik földünk­nek valamely pontját. Végre pedig a’ hold és csillagok, az étben’ rezgését terjeszteni se­gítik a’ föld felé. Feburier­ár , továbbá : a’ világositó a­­nyagot, a’ vilángai —* materia electrica — ugyanazonnak vészi, és különböző jeleneteit ’s munkálatait a’ föld durvább anyagfala által létesedő módosításnak tartja. Newtonnak is ily nemű értelme vam, ki a’ maga természeti filosofiájában , igy jsflen­­téki magát: ,,Van egy vékony és r­agos fo­lyam , mely a’ világos testek közepéből — centrum — egyenes vonalban sugározik­ ki , és a’ mely az egész világ űrét bétölti , min­den testeken a’ legnagyobb sebességgel által foly, magát az elemekkel összeköti, azokat modósitja , ’s általok viszont modósitatik ; az üvegek­ közösületben vilanyos jeleneteket — a’ vasal mágnesseket hoz létre, azon módo­sításokkal pedig, melyekbe az agy velővel va­ló összeköttetés által hozatik , az állati lét kö­rben minden élénkségnek főeszköze leend.­ A’ még régibb természettudósok pedig, beszéljenek, a’ világnak egy lelkéről, mely

Next