Nemzeti Társalkodó, 1838. január-június (1-26. szám)
1838-05-08 / 19. szám
NEMZETI TÁRSALKODÓ. Első félév. * Kolozsvár, majus’ 8kán. 1838. 19. szám. TARTALOM : A’ Maroson, mint Erdély’ legnagyobb folyó vize a mostan divatozó kereskedésről, ’s ezt nagyon hátráltató okokról, (D. F. A. ) 145. 1. A’ krítt keletindiai kereskedő társaság’ elő haladásai Keletindiában. ( 1 (I. ) 150. 1. A’ MAROSON MINT ERDÉLY’ LEGNAGYOBB FOLYÓ TIZEN MOSTAN DIVATOZÓ KERESKEDÉSRŐL ’S EZT NAGYON HÁTRÁLTATÓ OKOKRÓL. ( Végzet.) Az eddig előadottakból látni lehetett, hányféleképpen károsítathatnak meg és mennyi veszedelmeknek vagynak kitéve tutajjosok és tutajok , a’ nélkül mindazáltal hogy tudnék : mi haszon kerekedik a’ tutajjal kereskedésből? — Hogy valaki haszonnal kereskedhessék , és fáradtságának méltó jutalmát vehesse, mindeneknek előtte szükséges tudnia azon kereskedésnek , mellyel folytatni kiván, minden ágait, fortélyait; nevezetesen pedig az időt ’s helyet, mikor ée hol vásárolhat olcsón, hogy a’ vásárlottat ha nem is haszonnal , de legalább kára nélkül adhassa el. Tutajokra nézve szükséges tudni, hogy azoknak arok több környülállásokon kivül helytávolságától, és időjárástól függ; mert másként kel el a’ tutaj , ha egész nyáron elegendő víz vagyon , ’s tutajokat félben szakadás nélkül hozhatni; másként ismét ha a’ víz szárazság miatt apadásban vagyon ; függ továbbá a’ tutajok’ m i n é m ti s é g é től. Minek okáért egy kereskedés sem bizonytalanabb mint a’ tutajokkal, melly legszegényebből is hamar gazdagot, ’s gazdagból szegényt csinálhat. A’ tulajoknak első eladó helyök Gyergyó, hol készítetnek, ’s Torda vármegyének Gyergyó’ havasaival egybe rugó némelly helységei , mint például Toplicza ; Gyergyóban pedig , mellynek határán Tarkó’ hegyéből ered a’ Maros, Vasláb , melly falunak lakosai mind oláhok lévén oláh öltözetben járnak, de jobban beszélnek magyarul mint oláhul; ezt követi Tekerőpataka, Csomafalva ’s Újfalu; e’ négy helység’ határain a’ Maros még kicsin 's csak tavaszszal hó’ olvadásával és sok esőzéssel növekszik annyira, hogy terhelt tulajt megbírjon ; mindezen okból tehát, mind pedig azért, mivel tarthatni attól, hogy hirtelen beálló szárazság miatt az ott megvett tutajok más évig is oda rekednek — mi gyakran megtörténik — az ottani tutajok sokkal csekélyebbek mint az alfalusiak , ditróiak és remeteiek. Remete legnagyobb egybegyűlő helye a’Gyergyóbíra megvásárlótt tutajoknak, honnan azokat az országba ki szokták indítani, ’s hova csak 4, 5 fáradtságos és veszedelmes napok alatt lehet megérkezni. A’ 4 első helységbeli 62 öles tutajokat — 100 szál deszkákkal megterhelve— helyben meglehet venni 20, a’ 7 öleseket 25 forinton; az ezeken alól lévő helységekben pedig, mivel mind a’ tulajok erősebbek, mind kivitethetések, nagyobb lévén a’ víz, bizonyosb , drágábbak ugyan, mindazáltal ritkán adatnak el 30 forinton féljük ,ae1 szerint hogy annyi ökrös és gyalog vagy kézi munkák mi csekélyül fizettetnek meg, ezekből meg lehet ítélni. Vagynak ugyan esetek, midőn sótszállítók és magyarországi kereskedők