Nemzeti Társalkodó, 1838. július-december (1-26. szám)
1838-11-29 / 22. szám
Nyomatott az Erdélyi Híradó intézet’ betűivel, nah (lásd I. kir. x. — 4. v.) annyit teszen mint épület, alkotmány; hasonló eredetű az érez szó, melly a’ zsidó áretz — fald, szótól jön. —Hámor első tekintettel úgy látszik, hogy a’ német Hammer-től — kalapács ütő, venné származatát; de talám közelebbi eredete a* Hamoroth, (lásd Zsolt, 140 v. 11) melly teszen tüz-vermel. Hasonló származatokra mutatnak a’ Temes nevet viselő vidékek , Bánátban a’ Tentes folyó mellett, mellyen hajdan a’ vas és érez bányászat gyakoroltatott. Taetna es, annyit teszen mint olvasztás, vagy olvasztó hely;—honnan sok hason nevű helységek’ származatához állítólag hozzá vethetni. Térjünk vissza a’ toroczkói, roppant kő- Sziklakközi völgybe. — Ottan az Enyed felé vivő kőszikla közti út nyilainak nevét így halljuk ejtetni Kákova. — Klagova, (lásd Ének, 11. 14) annyit tészen mint kőszikla hasadás. — Ezen kőszikla hasadékon foly ki egyszersmind a’ thoroczkói völgyből egy folyamira. A’mindjárt idézett Kákova szó thoroczkói szóejtésben, melly az erdélyi, magyar beszédtől sok esetekben különbözik, részszerént különös hangjára , részszerént pedig táj szavaira és kitételeire nézve — egy még eddig honi nyelvészeink előtt is ismeretlen, de figyelemre méltatható táj-szóval és kitétellel gazdagító nyelvünket; ezen táj - szóejtés szerént, e’ helyett: tátsd fel szádat, ez mondatik : kakd fel szádat. — Ennyi észrevétel legyen elég most Thoroczkóról, mellynek egyéb ritkasági is megérdemlik nyelvészek’, történetírók’, füvészek’ és utazók’ figyelmét.— nagyobbat ez eddiginél. — A’ mit Thoroczkóról felhozánk , azt állítottatjuk Vajda Hunyadiól, Abrudbányáról is, atol nem csak római, hanem zsidó bánya mí- Veletnek is nyilvános nyomait találhatni. Legyen elég most állításom’ alapítására azon zsidó bémetszett betűkkel irt négy fatáblákból,. .vagy levelekből álló könyv, melly egy abrud-bányai érezbányában találtatott 1785 körűl. — Sokáig állott ez, mint maga nemében egyetlen ritkaság Kolozsvárt, az unitáriusok’főoskolája’ régiségtárában , honnan bizonytalan úton kikerülvén, ma Pesten a’ magyar nemzeti Muzéum számlálja azt jeles ritkasági közé. — A’ fennebbi állítást alkalmazhatni minden más régi bányákra Erdélyben. — Ma is bányászati magyar szavaink közti átaljában több zsidó szókat és nevezeteket találunk , mint sem vélnők ,— amellyekre eddig kevés figyelmet fordítottunk , jelenleg pedig midőn a’ magyarföldi táj szavakra nézi egész Magyarhonban lelkes vizsgalatok (ételnek, illőnek vélem azon kiterjedt vizsgálatot, ezen kis munkácskával is gyarapítói. A’ bányászati nyelv, a’ sóbányákból kivetett só üledéket, sóval’s egyéb részekkel elegy vizet gerának nevezi, a’ zsidó Ghaera, vagy kiürítés szótól. —A’ nagy boredényt, mellyel a’ mélységből a’ só felemeltetik , mag hlának vagy málhának, az emelést igazgató sólisztet mag hlásnak, ezen zsidó nevezettől: mág hla, grádics, lépcső, lajtorja; a mázsát, kétség ki vűl a’tisztán zsidó ejtésü mása, lei úszótól veszi. Innen mondatik terem : XXIII. 33. mah mása Je hó va ? Micsoda az úr’ terhe?A’sópajtát, hihetőleg a’ Bájthtól, melly annyit teszen, mint lak hely. Innen nem lehet hibáztatni Húsz tihoni történet írónkat, ki a’ Torda, Toroczkó, Torjah nevekben nem csak zsidó hangot gyanított; hanem úgy is véle, hogy az illy' nevezetű helyeken hajdon bányászi törvényszékek állottak, mivel Thor vagy Thora törvényt jelent. Ezen rövid észrevételek a’ régiséget, ’s egyszersmind az új nyelvészetet kedvellők előtt remélhetőleg nem lesznek ér’dektelenek;szolgáljanak egyszersmind serkentésül honunk’ felette sok , de kevés figyelemre méltatott régiségei és ritkaságaik nyomozására. Székely Sándor.