Nemzeti Társalkodó, 1838. július-december (1-26. szám)
1838-07-31 / 5. szám
NEMZETI TÁRSALKODÓ Második félév. Kolozsvár, Julius’ 51 kén. 1838. 5. szám. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ . ___________ -■. TARTALOM: A’ szép tavasz’ beköszöntésével a’ gyergyói tutajozó székelynek 1) fáradtsága, II) jutalma, (Bocskor János) 33. „ Don Carlos, a spanyol korona követelő’, ( 000.) 37. 1. Miképpen országolhat a’ király legbiztosabban ? (Cs. F.) 38. 1. A’ SZÉP TAVASZ’ BÉKÖSZÖNTÉSÉVEL A’ GYERGYÓI TUTAJOZÓ SZÉKELYNEK I) FÁRADTSÁGA, II) JUTALMA. ( Végzet. ) A’ mondottak’ elésorolása után már azon pontra érkeztem, mellyről alkalmatosság nyílik nézetnem II) a’tutajt készítőknek fáradtságokhoz mérve nagyon csekély jutalmaztatásokat, és b) azon okot, mellyért méltólag nem jutalmaztatnak. Rendeltetésünk’ egyik nagy czéljában, a’ hasznos munkásságban gyönyörködhetni édes örömem lévén, a’ szép tavasz derültével lépéseim gyakran elvezettek a’ tutajt készítőknek természeti ártatlan együgyüség és őszinteség kellemesítette körébe, hol még most is foly a’ burkus, török és franczia háborukróli beszéd. Körökben mulatásom’ ideje alatt gyakran tudakoltam, mi legyen jutalmok legtöbb mértékben izzasztó fáradtságoknak? talán csekély jutalmaztatásokat szégyelvén, feltételemre engednek felvilágosítólag határozottan válaszolni egy ideig vonakodának; de bár hallgatott is nyelvek, eleget mondottak kebleikből emelkedő sűrű sóhajtásaik, és komoly képekből csak hamar kiolvasom, hogy vérzik szívek terhes munkájuk’ csekély jutalmán; végre ők is csak nem könnyes szemekkel nyilatkoztaták, hogy jobb, czélarányosabb volna szorgalmatosabban és többször az eke’ szarvát, mint sem az apacsinyt vagy is kormány fát fogni , mert a’ tutajgerendák’ szállítása’ következésében kipusztultak sok izmos jó ökreikből, a’ havasban sokaknak elvette a’ hideg a’ lábát ’s több e’féle ; mégis az idén legalább Remetén a’ legszebb, legnagyobb és egész faluban híres tutajért 25 német forintnál többet fertályonként nem adtak ; sőt résztvevőig láttam ollyanokat is, kik békötötték Marosba szállított, közepes tutajokért nyolcz, kilenez magyar forinttal jutalmaztattak. Úgy vélem , hogy ha a’ magyarországi kereskedők , a’ csintalan rácz urak,, ezek a’ ritkán jelenők egyébiránt a’ tutajkészítőkre nézi nagyon szükséges és hasznos üstökös csillagok gyakrabban tűnnének fel Gyergyónak borús egén , a’ legnagyobb tutajok’ árát 50, 60, 70 forintokrais egy más’ romlásával felszöktetendők , ezen esetben talán a’ szász urak is jobban megfizetnék verejtékező tutajozóink’ munkásságát, de a’ dolgok’ jelen állásában, hol a’ fáradozott ezer ’s megezernyi kezek’ jutalma ? Hej sok kellett abból a’ fejszét készítő, igazító és kimenő pörösöknek! ’s hát a’ marhákban vallott kárpótlás miből telik ki? az elpusztult, elhullott igások’ vékony bőréből ! És valljon b) Tutajt készítőink mi okból nem jutalmaztatnak méltólag a’hazni tatarozók által? Ennek kilenczven kilenez oka vagyon ; de a’ többit mind elmellőzve , csak egyet említek.