Nemzeti Társalkodó, 1840. január-június (1-26. szám)
1840-04-16 / 16. szám
Ehü félév. Kolozsvár, Április, Sikán , 16. szám NEMZETI TÁRSALKODÓ. Tartalom: Tokai szüret 1839, (Hunnfi) 121. 1. A’ történet’ országa, (Ко г о n-k « József) 124. 1. Fак im é 1öl emencze, ( -- e - - f.) 127. 1. Literatúrai Jelentés, (Szerkesztőség) 128. 1. Tokai szűret 1839. Kedves Barátom! Néked mint erdélyinek, ’s különösen mint ősi alkotmány védnek a’ tokai szüretről egy pár sort írni eltökéltem magamban. Utazásiratok úgy is napirenden vannak, mi jele annak, hogy a’ magyar is a’ kandalló, puczik, ’s pest alól már valahára kiindult ’s látni akar. — Mindenek előtt őszintén meg kell vallnom, hogy ezen levélírásra nem anynyira barátság, mint a’ Gyergyói Utazás’ olvasása ösztönzött. Rakva gátakkal Erdély látom ,’s te is hiszem tudod , dej de itt Magyarországon is sok gát van ám! Engedj meg barátom, az ősi alkotmány’ folyadékának tartom azon számtalan illy színű következményeket, mi szerint 1000-nek fogyatkoznia kell, hogy egy gazdagulhasson, meg is, istenem! minden halotti beszéd tömve az elhunyt hazafi’ köz jó szerelmével ; ezért nagyon is helyeslem a’ deák szertartásé temetést. —Vizeitek ezer helyt áblánczolvák, mi mai időben annyit tesz, hogy rakott ólaitokat is minden mértföldre egy nyaktörő gáttal kössétek át, hisz azon domb’ oldalára egy két földbirtokos szőlőt építhetne magának ! De szóljunk már Tokajról, a’ világhírű Tokajról. Tokaj felé rakatlan úton indúltam, mert itt ritkábbak a’ rakott utak , mint hazátokban ; de hála a’ végtelen homoknak , azon esős időben haladhatni jobban; csak ugyan bőven találkoznak közbe közbe olly lapályos helyek , hol a’ feneketlen sár nyugodalmas szállással kínálja azt utazót. Útközben legérdekesebb hely Nyíregyháza, legszebben épült városa Szabolcs vármegyének. Mióta ez magát a’ földes úri szolgálat alól megváltotta, sebes léptekkel halad eléfelé, szép épületek emelkednek , jó rend van a’ városban, még jobb a’ mezőn, melly számtalan tanyákra van osztva, egy tagban leven minden lakosnak földilletősége kiosztva. —• Télben, a’ nyárban népes tanyák megürülnek, mert Sz. Márton napon túl egy házőrzőn kívül a’ tanyákon többnek laknia nem szabad. — A’ ki a’tagos osztályt károsnak hirdeti, itt szerezhet magának tapasztalási bizonyítványokat. Nyíregyházán nevezetes még az egész Magyarországon drágaságáról híres nagy vendéglő; különös az, hogy most midőn a’ járáskelés’ akadályai elhárításáról gondolkozik a’ világ;vasutak készülnek; a’ trájánhíd épülőben, a’ vendéglők’ czélszerűbb elrendeléséről hazánkban nem akarnak gondolkozni. A’ legelkerűlhetlenebb életczikelyek még egyedáruság alatt nyögnek. A’ bor-, pálinka-, húsmérés’ jogát a’ nemeség kizárólag még magának, vagy jobban szólva a’ zsidóságnak megtartotta. E’ Szemfül nemzet ezen szabadítékából is kinyomta a’ magyart, az egész’ tetemes kárára; mert mig a’ földes úr, emelkedett borhúsmérési zsidóhaszonbérének örvend, más felől kétszeresen visszafizeti, ugyan annak, kitől azt nyerni gondolja. A’ zsidóság ennél fogva a’ legkényelmesb birtoklásba tette magát.