Nemzeti Társalkodó, 1840. január-június (1-26. szám)
1840-04-16 / 16. szám
Nyomatott az erdélyi Híradó-intézet’ betűivel rakhatni. Magassága ЗУ2, hossza 3, szélessége 1 lábnyi. Két fal közé tétetve a’ szobában külön helyet nem foglal. Alsó része főzni, felső sütni használtaik. Mindenik résznek két felé nyiló ajtaja van. Egy illy kemencze hat font fával két, sőt három szobát is jól megmelegít, ha úgy van helyezve; e mellett benne rövid idő alatt egy egész családnak 4—5 tál ételt készíthetni. Vágynak hozzá öntött vas fazakak tűzhelylyel, mellyet úgy hozzája alkalmazhatni, hogy azon egy tűzzel 30 kupa vizet 15 minuta alatt felforral; ajtaját és szerelőit bezárva azt minden további tűz nélkül fél nap is jó forrón tartja. Ezen kemenczében azon jó is van, hogy a’ fapusztító cseléd, bár mint akarná, egyszerre 3—4 darabocska, arasznyi fánál többet fel nem rakhat. Ennek igazságáról már eddig élő több kételkedők meggyőződtek ön látásuk után. Ha öntetése Ruszkbergen létesül, az első szállítvány’ alkalmával az e’félék’ kedvellőjit iránta tudósítani fogom. Literatúrai Jelentés: Szebenben Hochmeister Márton’ örökösei’ betűivel és költségén megjelent, ’s kolozsvári könyvárusainknál is megszereztethetik Ambrosii Simigiani notarii comit. Szolnok interior. H i s t о ri a rerum ungaricarum et transsil vanicarum ab anno MCCCCXC usque MDCVI. Quatuor libris comprehensa. Nunc primum typis edita. Liber II. III. IV. Accuravit Josephus Benigni de Mildenberg, civis cibiniensis. Cibinii typis suratibusque haeredum Mart, de Hochmeister. MDCCCXXXX. 4r. 434 1. Ara 2 ft. 48 kr. pengőben. Somogyi Ambrus 1490 től 1606ig terjedő históriáját négy Liberre, ezeket több Caputokra osztotta. Az I. Liber hasonlólag Szebenben és Bed rétben még 1800ban kiadatott volt, Eder által készítetvén el sajtó alá; minél fogva most, midőn már a’ II. III. és IVik Liber is kikerült az alól, kinyomatva látjuk Somogyi’ egész históriáját-de különbséggel, mert Eder az eredeti textus után caputonként crilicai jegyzeteket tett, ezekbe egész okleveleket iktatott ’s néhol olly számosokat, hogy azokkal jegyzetei’sora itt ott többre lelt, mint maga a’ textus; Benigni úr ellenben jegyzetek nélkül adá nyomtatás alá a’ három utósó Libert; azért, mondja előszavaiban, mivel Eder’ jegyzeteit a’ második Liberhez a magyar nemzeti Muzéumból nem szerezhette meg, ’s e’miatt saját, jegyzeteit is, mellyeket a harmadik és negyedik Liberhez készített, félre tette ; egykor csakugyan mind Ederéit mind magáért kiadandó,— miután tudniillik a’ Muzéum épülete felemelve, az ott jelenleg ládákba bérakott kéziratok új rendbe szedve, ’s közülük Eder jegyzetei meg hajthatók lesznek! Megérj tk-e mi azon kort ? nem tudjuk ; azonban megvalljuk, részünkről az e’ féle jegyzeteket több okokból nem a’ legczélszerűebbeknek találjuk, s ugyanazért nélkülözhetőknek véljük. Eder azok’ hásására maga idejében kétségkivűl a’ legalkalmasabbnak mutatkozott, ’s még sem kielégítők az övéi is, részint igen egyoldalúak, részint hiányosok és hibások is lévén, hihetőleg elegendő adat’ fogyatkozása miatt; és Benigni úr e tekintetben, úgy hiszszük, még olly kedvező állapotba sincs helyezve, miilyenbe vala Eder. Egyébiránt Somogyi’ munkája’ kinyomatásával tettleg meg van kisértve nálunk nemcsak a’ magyar és német, hanem a’latin históriai kútfők’ kiadatása is; minő siikerrel ? az idő megmutatandja. Történeti adatokat sajtó által napfényre hozni, jelenleg Európa szerte divatban van, de azért, mert más országokban azok’ kiadatását szükségesnek érzik, ismerik és hathatósan elősegítik. Szívünkből óhajtjuk, hogy hazánkban is úgy legyen. Szerkesztőség’.