Nemzeti Társalkodó, 1840. január-június (1-26. szám)

1840-03-05 / 10. szám

méltó merész iparkodásai figyelmemet felter­jesztették. Minek következésében az dolognak mi­ben léte felől hozzá intézett tudakoló kérdésem­re nem csak a’ terveknek elkészítéséről nyom­ban tudósított, hanem azokat egyetsmind Bécs­­be hozzám fel is hozta , és ott egy nevezetes szá­mos jeles tagokból állott társaság előtt terveit, földabroszait és minden e’ nagy munkához tar­tozó föld- és mérnöki munkálatait, adatait elő­mutogatta és azokat részletesen megmagyarázta.­­ A társaságban jelen volt Francesconi No­­bili jeles építményi udvari tanácsnokok pedig a­­zon terveket hydraulicai tekintetben jóknak , he­lyeseknek és tökéleteseknek találták.­­ Azonban bárha ez ügynek meleg pártfogói a tervek jósága felől, a’szerzőnek hasonló nagy tervek’ kivitelében szerencsés sikere által szer­zett hitele és az említett két udvari épitményi tanácsnokoknak helyeslő ítélete által meggyőződ­ve, a nagyszerű vállalatot mindjárt egy alakítan­dó csatorna-társaság által létesíteni óhajtották volna is, akkoron óhajtásuk nem sikerülhetett, mert egy nagy hitelű pénzváltó-házat, melly az alkotandó társaságnak élére álljon ’s az ügynek vezérletét magára vállalja, a’ nemzet’ pártoló vagy ellenző érzelmeinek előre való tudása nél­kül Bécsben kapni nem lehetett, ’s az ügynek pártolása boldogabb időre halasztatott. Minekelőtte a’ történtekről való tudósításom­ban tovább haladnék , szükségesnek tartottam, az érdeklelt csatorna’ terveit, mennyire a’ hely’ szűke engedi, részletesen technicai és kereske­dési tekintetekben a’ nagyérdemű közönséggel megismertetni. A’ csatornának torka Pesten leend az úgy­nevezett molnártan alól, mellyben egy nagy viz­­osztó épület készülend, Arad vármegyében a’ fehér-körösi csatorna-társaság által épített viz­­osztó’ mintájára. A’ soroksári duna-ág Harasz­tiig csatornának maradand; — innen Némedi , ”­­ Ocsa, Saari, Dabas, Gyón helyiségek alatt, Ta­tár-Szent-György , Pőszér, Adacs, Kerekegy­háza, Ágosegyháza, Nagy-Orgovány, Bugacz Móriczgátja határokon által egy ágával Szent— László , Galambos, Félegyháza felé men­vén, Cson­­grádnál a’ Tiszába tövellik; — más ágával pedig­ Mó­riczgátja’ határától kezdve egyenesen Szeged­re tart. Ezenkivül okvetetlen szükséges ezen csa­torna’ tökéletes voltára még egy vonal, melly Bölcsénél kezdődvén, a’ csatornával, az izsáki és nagyorgoványi határokat átmetszve, egyesül. Ezen csatorna úgy nevezett „naviglio“ vagy is olly ásott vizágy leend, melly mindenkor e­­legendő ’s mérsékelt sebességű folyó vízzel leend ellátva, és még is nem úgy, mint az álló vizű csatornáknál szokás, több, hanem csak egy­ viz­­osztóval és a’ torkolatnál építendő egy vizszek­­rénynyel fog birni. Folyó vizű lévén, könnyen meg nem iszajlodhatik, maga magát tisztítand­ ‘ ja, és mind első ásása, mind jó karban való tartása kevesebb költségbe kerülend, mint az ál­ló vizű csatornának. Szélessége és mélysége ak­kora, hogy rajta a’ legnagyobb dunai, sőt gőz­hajók is bátran úszhatnak. — Ha Magyarországnak földabroszát tekintjük , szemünkbe tűnik azonnal ezen csatornának fon­tossága és hasznos volta kereskedési tekintetben is; mert nem csak Pest’ és Bécs’városait, a’ma­gyar kereskedésnek középpontjait köti össze az országnak különféle termesztményekkel bővölkö­­dő legtávolabb részeivel, hanem egyszersmind általa mindenféle kereskedési czikkelyek a’ leg­­jutalmasabb áron és biztosan szállíttathatnak. És ha a’ már most is hajókázható Tiszát a’csator­na’ torkolatjától Csongrádtól kezdve felfelé szem­léljük, látni fogjuk, hogy Debreczent, melly öt mértföld távolságra fekszik a Tiszától, Miskól­­czot a’ Sajó, Kassát a’ Hernád, Ugvárt, melly két órányi távolságra esik a’ Tiszától, Sáros- Patakot, Ujhelyt és Munkácsot a’ Tiszába fo­lyó Bodrog és Latorcza, Szigetet, Szőllőst és Tisza-Ujlakot, mellyek a’ Tisza’ partján feküsz­

Next