Nemzeti Társalkodó, 1840. január-június (1-26. szám)
1840-03-05 / 10. szám
méltó merész iparkodásai figyelmemet felterjesztették. Minek következésében az dolognak miben léte felől hozzá intézett tudakoló kérdésemre nem csak a’ terveknek elkészítéséről nyomban tudósított, hanem azokat egyetsmind Bécsbe hozzám fel is hozta , és ott egy nevezetes számos jeles tagokból állott társaság előtt terveit, földabroszait és minden e’ nagy munkához tartozó föld- és mérnöki munkálatait, adatait előmutogatta és azokat részletesen megmagyarázta. A társaságban jelen volt Francesconi Nobili jeles építményi udvari tanácsnokok pedig azon terveket hydraulicai tekintetben jóknak , helyeseknek és tökéleteseknek találták. Azonban bárha ez ügynek meleg pártfogói a tervek jósága felől, a’szerzőnek hasonló nagy tervek’ kivitelében szerencsés sikere által szerzett hitele és az említett két udvari épitményi tanácsnokoknak helyeslő ítélete által meggyőződve, a nagyszerű vállalatot mindjárt egy alakítandó csatorna-társaság által létesíteni óhajtották volna is, akkoron óhajtásuk nem sikerülhetett, mert egy nagy hitelű pénzváltó-házat, melly az alkotandó társaságnak élére álljon ’s az ügynek vezérletét magára vállalja, a’ nemzet’ pártoló vagy ellenző érzelmeinek előre való tudása nélkül Bécsben kapni nem lehetett, ’s az ügynek pártolása boldogabb időre halasztatott. Minekelőtte a’ történtekről való tudósításomban tovább haladnék , szükségesnek tartottam, az érdeklelt csatorna’ terveit, mennyire a’ hely’ szűke engedi, részletesen technicai és kereskedési tekintetekben a’ nagyérdemű közönséggel megismertetni. A’ csatornának torka Pesten leend az úgynevezett molnártan alól, mellyben egy nagy vizosztó épület készülend, Arad vármegyében a’ fehér-körösi csatorna-társaság által épített vizosztó’ mintájára. A’ soroksári duna-ág Harasztiig csatornának maradand; — innen Némedi , ” Ocsa, Saari, Dabas, Gyón helyiségek alatt, Tatár-Szent-György , Pőszér, Adacs, Kerekegyháza, Ágosegyháza, Nagy-Orgovány, Bugacz Móriczgátja határokon által egy ágával Szent— László , Galambos, Félegyháza felé menvén, Csongrádnál a’ Tiszába tövellik; — más ágával pedig Móriczgátja’ határától kezdve egyenesen Szegedre tart. Ezenkivül okvetetlen szükséges ezen csatorna’ tökéletes voltára még egy vonal, melly Bölcsénél kezdődvén, a’ csatornával, az izsáki és nagyorgoványi határokat átmetszve, egyesül. Ezen csatorna úgy nevezett „naviglio“ vagy is olly ásott vizágy leend, melly mindenkor elegendő ’s mérsékelt sebességű folyó vízzel leend ellátva, és még is nem úgy, mint az álló vizű csatornáknál szokás, több, hanem csak egy vizosztóval és a’ torkolatnál építendő egy vizszekrénynyel fog birni. Folyó vizű lévén, könnyen meg nem iszajlodhatik, maga magát tisztítand ‘ ja, és mind első ásása, mind jó karban való tartása kevesebb költségbe kerülend, mint az álló vizű csatornának. Szélessége és mélysége akkora, hogy rajta a’ legnagyobb dunai, sőt gőzhajók is bátran úszhatnak. — Ha Magyarországnak földabroszát tekintjük , szemünkbe tűnik azonnal ezen csatornának fontossága és hasznos volta kereskedési tekintetben is; mert nem csak Pest’ és Bécs’városait, a’magyar kereskedésnek középpontjait köti össze az országnak különféle termesztményekkel bővölködő legtávolabb részeivel, hanem egyszersmind általa mindenféle kereskedési czikkelyek a’ legjutalmasabb áron és biztosan szállíttathatnak. És ha a’ már most is hajókázható Tiszát a’csatorna’ torkolatjától Csongrádtól kezdve felfelé szemléljük, látni fogjuk, hogy Debreczent, melly öt mértföld távolságra fekszik a Tiszától, Miskólczot a’ Sajó, Kassát a’ Hernád, Ugvárt, melly két órányi távolságra esik a’ Tiszától, Sáros- Patakot, Ujhelyt és Munkácsot a’ Tiszába folyó Bodrog és Latorcza, Szigetet, Szőllőst és Tisza-Ujlakot, mellyek a’ Tisza’ partján feküsz