Nemzeti Társalkodó, 1841. január-június (1-26. szám)

1841-06-11 / 24. szám

Elne félév. Kolozsvár , junius' llkén, ISII, 1. szám. T­art­alom : Szózat erdélyi miként -írásunk ügyében, ( H­á­d­á­r) 185.1. C h­i­n a, (N­. b. I­n­c­z­e Mihály) 189. 1. Szózat erdélyi ii­iként-irásun­k ügyében. — — nyelvjavitás tárgyában, mely egyik legd­ereka­­sabb nemzeti ügy, szerényen javasló, sőt próbálgató is, lehet minden , ki arra hivatását érzi , törvényhozó senki sem egyes. Szász Károly: Tekintetes Szerkesztő úr! Ismerve kegyed szép nyelvünk csinosbitása iránti buzgalmát s meggyőződve, hogy jószán­­déku észrevételét, nézeteit vagy barátságos ta­nácsát bármelyik olvasójának is szívesen kihall­gatja, egész bizalommal merénylem — avallsan bár — egy kis szemle alá venni kegyed közbe­eső s naponta szebb körű lapjainak jelen mi­­kéntírását * és főleg enyémmel — alanyi véle­ményem szerint nyelvészeti elmélet-gyakorlaton alapoldal — öszvehasonlítni........... Igénytelen szemlészgetés­ és legjobb akaratú hasonlítgatá­­ssal némely nem éppen lényegtelen különbsé­geket tüntetének ki, melyek, távol minden hiú önbecsléstől, nekem úgy tetszik enyéim felé bil­lentik az ok- és adatsúlyok mérőszilkéjét (Wag­­schale). E körülmény s gyönyörű nyelvünk for­ró szeretete batrita fel a valdanul is ama különb­ségeket egy levélkébe öszveírva kegyednek meg­küldeni azon őszinte kérésem mellett, méltóz­. Az Erdélyi Híradó s Nemzeti Társalkodó’ jelen mikentitása ugyanaz, mellyet a’ magy­ar tudós társa­ság is javasol és követ. Szerkeszt, tassék tisztelt olvasójával is közölni — s mint­hogy már ez iratban jettleg alkalmazvák érintett megkülönzéseim egyszersmind legyen szíves en­nek miként írását szigorúan megtartatni a szedő és javilnok urakkal,­­ hogy gyakorlatban is lát­hassák s a célszerűt belőle megkedvelve betag­nulhassák a két testvérben gondolkozó íróji és olvasóji. Én­­. Szerkesztő úr! bíztathatni vélem ma­­gam, hogy jegyzetkeim által Erdély szabato­sabban beszélősi nyelvét a két hazai / e­­lesb nyelvtudósok tanulmányival i) sokban * író úr’­ ezen kívánsága teljesítve van es lesz. S z e г t e s i i. 1) Mert Si­evenies Ffororte (Értekezés es kitérések, Debrecen 1836 XVI és 597 I.) és Szász I­árolynak (Parthenon, Nagy Enyed 1839 I 13__574 I.) az emberi beszédm­űszerek természetén a-l­apuló hangcsere, öszveolvadtás , pótlékozás és lágyulást illető talpra esett nézeteik s ezekre gonddal épített mi­kéntírási javaslataink máig is illő tárgyalás alá nem vé­tettek. Sőt, mi bámulandó, a különben méltányos Fi­­gyelmező (1839 32 — 33 szám és 1840 43 sz.)is mind­két classicus és anyagi nyelvészeti kincset magában rej­tő munkát jószándéku­l ugyan, de e mezőn az általam ősitelt révai­ iskolák túl kellő ismerettel nem bíró ref által mulattató bé a közönségnek­ A Parthenonra nézi! olvassa ugyan, menynyire­ e lapok köre engedő, né­melyeket II.Iruthay Miklós fiatal hazánkfia (1840­* A Szászéról egy fekete epéjűi , ki bár elméje butasá­gára sohasem panaszolt cactisi kínok köztt olvashatá át a tisz­ta logicaju művet, humanitással teljes egész könyvet írt. (Magy. nyelvészeti s nyelvphilosophiai észrevételek. Nagy-Enyed 1840)

Next