Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)
1840-04-08 / 29. szám
114 ház, hogy mind eddig, úgy ennekutánna is elszigetelve maradjon a’ közérdektől ! Ezen az ipar terein csendes, de mély elkeseredéssel folytatott harcznak, ezen elszigetelt állapotnak végetetén , a’ közállomány érdeke kivánja, kibékiteni a’ zsidó lakosságot azon hazával, mellyben él, az emberiség szava int, megadni nekik azon jogokat, mellyekkel minden polgárnak bírnia kell, ki a' köztelkekben részesül; az igazság parancsolja : nyittassék meg a' zsidóság előtt a' polgári szerzésnek minden forrása, nyittasség meg előtte az iparnak és szorgalomnak minden útja, és önkint egybeolvad közérdeke többi polgártársainak közérdekével, mert a’ törvénynek egyenlő védelmében részesül; terültessék ki a’törvénykönyvből a’ lealázó nevezet; szüntessenek meg a’ lealacsonyító közigazgatási rendeletek, mellyek a' többi polgárok közül a’ zsidót száműzve tartják, ne tekintessék úgy mint idegen és jövevény, mint ellenséges alkotó része a’ polgári állománynak, mellytől félni kell, és szeretni fogja azon törvényt, melly elhagyott állapotjáról meg emlékezett, szeretni azon közállományt, melly őtet előbbi szomorú sorsából kiragadva, többi fiaival egyenlően ápoló karjai közé fogadá; — adassanak neki jogok, nyittassék még előtte az út a’ tudománynak és vitézségnek külső megkülönböztetései elnyerésére, szüntessenek meg a’ rendkívüli adózások, és önként, nem kénytelenségből fog vérével is áldozni a hazának és azon törvénynek oltalmára, melly reá nézve nem lesz terhelő egyedül, hanem jótékony is, holott mostani állásában a’ többi polgárokéval, sem közérdeke egy, sem érzeménye a’ közhaza iránt egy, sem a’ törvény, mellyet véd,előtte egy,a’dolog természeténél fogva nem lehet.A’RK és RR az országban lakó és itt letelepedett zsidóságot idegen népnek nem, hanem külön vallásbeli és épen vallása miatt minden polgári jogokból kirekesztett felekezetnek tekintik, és azt hiszik, hogy a’ felvilágosodásnak az újabb időkben diadalmaskodó szelleme nagy részben kiegyenlité már, és lassan lassan végkép ki fogja egyengetni azon mély csorbákat a’ társas életben is, mellyek a’ múlt ezred hosszú során, a’ balitéletek által a’ zsidó és keresztény lakosság közötti jó érzeményeken ejtettek, de ennek elébb alapját, a’ kibékülés nagy szavát kimondani a’ törvényhozásnak kell, és ez a’ polgárosítás. A’RR és RR azon törvényben, mellyet e’tárgyra nézve alkottatni kívánnak, kettőt óhajtanak elrendelni: 1) A’ türelmi adó, az ország RRnek tudta és megegyezése nélkül vettetvén ki, és az ország törvényhatóságainak befolyása nélkül szedetvén be, az adózásnak ezen nemét sem az alkotmány fogalmával általán véve, sem pedig a’honi alkotmánnyal különösen megegyeztetni nem lehet; de ezenkívül a’ mellett, hogy az előbbi századokban a’ zsidók ellen gyakorlott üldözések emlékét hordja magával, az adóztatás józan elveivel is ellenkezik, mert ennek egyedüli alapja a’ polgári haszon . Ennélfogva a’ RK és RR azt óhajtanák, hogy ezen úgynevezett türelmi adó szüntessék meg. — 2) A’ polgárosítás eszméje már magában foglalja mindazon jogokat, mellyek nem kiváltságosok, — ezeknél kevesebbet adni annyi lenne, mint tágítani ugyan a’ türelem bilincsein, könnyíteni a’ zsidóság anyagi állapotján, de koránsem éretnék el azon czél, mellyet a’ KK és RR a’ törvény hozatalában kitűzve lenni vélnek, á.m. hogy a’ zsidóknak mint polgároknak érdeke minden tekintetben a’közállomány érdekével öszszeolvasztassék; a RK. és RR tehát kimondatni kívánják azt is, hogy a’ zsidók a’ nem-nemesek minden polgári jogaiban részesittessenek.“— II. Ugyanilly tartalmú felirási javaslat. — 111. Törvényezikk a’zsidókról: A’ zsidó valláson lévőkre rendeltetik. 1. §. A’ türelmi adó eltörültetik. 2. §. A’ zsidók az ország egyéb nem-nemes lakosai által gyakorlott minden polgári jogokban a’magyar szent korona alatt mindenütt egyaránt részesittetnek. Váltótörvénykönyvi javaslat. (Folytatás.) XI. Czikkely. A’ határozatok végrehajtásáról, (de executione sententiarum). 143. §. Váltótörvényszék előtti ügyekben a’ végrehajtás vagy biztosítási, midőn az elmarasztaltnak ingó javai a’ követelés biztosítására összeiratnak ’s bírói zár alá tétetnek, vagy kielégítési, midőn a’ zár alá vett javak árverés útján eladatnak, ’s a’ bejött sommából a’ megítélt tartozás kifizettetik. 144. §. A’ végrehajtás véghatározat következtében egyedül biztosításra intéztetik: a) Midőn sommás eljárásnál a’ végzés ellen a’ 70. §. értelmében kifogásokt tétettek. b) Midőn a’ rendes pörben hozott ítéletek törvényes idő alatt rendesen felebbvitettek. c) Váltótörvényszék előtt történt megegyezéseknél a’ fizetés napja előtt is, ha az egyességben az ellenkező kikötve nincsen. 145.§. Rendes pörfolyamban véghatározat előtt is birói biztosítást kell a’ félnek folyamodására rendelni: a) Midőn a’ fél megmutatja, hogy követelése azon idő alatt is, míg a’ véghatározat hozathatók, veszélyeztetve van. b) Midőn a’ panasztott kötelezését ugyan elismeri, de olly kifogásokat hoz elő, mellyeket a’ panaszló fél tagad, c) Midőn a’ panaszlott aláírását tagadja, de az iránt, hogy az aláírás tudtára’s meggyőződése szerint hamis, az ellenfele által neki ajánlott esküt letenni nem akarja, d) Olly kereseteknél, mellyek kereskedési könyvek által bebizonyitandók, ha mind a’ mellett, hogy a’ bizonyító könyvek vagy azoknak törvényesített kivonatai bemutattattak, ’s törvényszerűeknek találtattak, a’ kereset ellen mégis kifogás létetett. 146 §. Kielégítési végrehajtás pedig történik: a) Midőn a’ sommás eljárásnál hozott végzés ellen a’ törvényes idő alatt kifogás nem létetett, b) Midőn a’ rendes folyamatn pörben hozott végzés ellen a’ törvényes idő alatt felebbviteli folyamodás be nem adatott, vagy a’ feltörvényszék a’ végzést helybenhagyta, c) ítéleteknél, ha annak idejében felebb nem vitettek, vagy a’feltörvényszék által helybenhagyattak. d) Midőn a’ hétszemélyes tábla elmarasztólag ítélt, e) Midőn a’ végzést vagy ítéletet felebbvivő fél kijelenti, hogy a’ felebbviteltől eláll. f) Ha váltótörvényszékek előtt kötött egyezéseknél a’ feltételek meg nem tartattak. 147. §. A’ végrehajtást kívánó fél annak megrendelése végett, legyen az végzésnek, vagy Ítéletnek következésében, biztosításra vagy kielégítésre intézendő, az első bírósági váltótörvényszékhez köteles különösen folyamodni. Folyamodásában, az Ítélet IV. végzés hozzá mellékletével, előadandja azon törvényes okot, mellynél fogva végrehajtást kér, ’s megnevezendi azon személyt, kit maga helyett megbízott, hogy a végrehajtás teljesítésének érdekeire felügyeljen, ’s folyamodását három egyenlő példányban nyújtsa be. 148 §. Az itélőszék törvényesnek találván a’ kérelmet, a’ kívánt végrehajtást új végzés által megrendeli, végzésében megnevezi azt, kit a’ folyamodó a’ végrehajtáshoz maga helyett megbízott, ’s ha a’ foglalás alá veendő vagyon a’ törvényszék helyén létez, a’ végrehajtás teljesítését egyik törvényszéki törvénytudó tagra bízza; ha pedig a’ végrehajtási foglalás alá veendő érték más helyen vagyon, akkor a’ végrehajtás iránt a’ 43., 99. és 166. §§-ban kiteit illető hatóságot az ítélet közlésével átküldő levél mellett tüstént megkeresendi, s ezen végzését a’folyamodásnak mind három példányaira felírja. A’ folyamodás egyik példányát a’ törvényszéki jegyzőkönyv mellett megtartja, a’ másikat a’végrehajtást kérő félnek visszaadja, a’ harmadikat a’ kiküldött törvényszéki tagnak adja ki, vagy midőn a’ végrehajtás átküldő-levél mellett történik, a’ megkeresett törvényhatóságnak megküldi. 149. §. Váltótörvényszék előtti perekben a’ végrehajtási foglalás mindenek előtt az elmarasztaltnak ingó vagyonaira intéztetik, az ingatlanokra pedig csak akkor terjed ki, ha a’ követelés biztosítására vagy kielégítésére az ingó javak nem elegendők, ’s akkor is az ingatlanok birói foglalását nem a’ váltótörvényszék maga teljesíti, hanem az mindenkor átküldő levél mellett a’ fentemlitett illető bíróságok által véghez viendő. Ellentállásnak v. visszafoglalásnak semmi ollyan végrehajtásnál, melly váltótörvényszéki ítélet következésében történik, bármelly illető bíróság által teljesítessék, helye nem leend. 150. §. A’ biztosításra intézett végrehajtási foglalás, midőn az a’ váltótörvényszék helyén a’ fentebbiek szerint kiküldött törvényszéki tag által történik , következőképen teljesítendő : A’ végrehajtó félnek felszólítására az e’ végett kirendelt törvényszéki személy a’ helyszínére, minden előre tett bejelentés nélkül, rögtön kimenvén, a’ foglalás alá került félnek, vagy háza népének a’ végrehajtást megrendelő végzés egyik példányát adja, ’s azonnal, semmi ellenmondásra nem figyelmezve, az elmarasztalt fél ingó vagyonainak birói összeírásához fog,’s az összeírást mindaddig folytatja , mig a’ nyertes fél, vagy annak megbízott ügyviselője a’ már összeirt vagyont követelésének minden esetre lehető teljes biztosítására elegendőnek nem találja. Ugyanazért, ha a’ nyertes fél, vagy megbízottja kívánják, becsüsök is használtathatnak. 151. §. Az ekképen összeirt javakat azonnal birói zár alá vetteknek nyilatkoztatja, ’s ha azok között készpénzt, aranyat, ezüstöt, vagy egyéb drágaságokat talál, ezeket, nyugtatvány mellett, birói őrizet alá magához veszi, azon ingó javakat, mellyek zár ’s pecsét alá vehetők, azonnal elzárja ’s lepecsétli, végre azokat, mellyeknél ez nem történhetik, a’foglalás alá került adósnál hagyja. Ila azonban a’ végrehajtó fél az adósban épen meg nem bíznék, ’s más, a’ bírónak ítélete szerint is bizodalmat érdemlő személyt nevezne meg, kinek a’ fentebbiek szerint zár alá vett javak gondviselése alá adathatnak, ezt a’ biró megrendelendi. 152. §. Ilyen tárgyak mind a’ foglalás alá került adósnál, mind a’ megbízott személynél olly letételnek tekintetnek, mellynek szántszándékos rontása, vagy elidegenítése legsúlyosabb beszámítási tolvajság büntetésével megfenyítendő. — Minden a’ fentebbiek szerint összeirt ’s birói zár alá vett javakra a’ végrehajtó félnek váltótörvényi zálog és elsőbbségi joga vagyon. 153. §. Birói összeírás és zár alá soha nem vétethetnek; a) az ereklyék — foglalásuk azonban összeirathatik; b) a’ hivatalhoz tartozó tárgyak, a’ hivatalos pecsét, irományok, vagy jegyzőkönyvek ; c) a’ legszükségesebb öltözet ’s ágynemű; d) a’ nemesnél, kardja; e) mesterembereknek ’s napszámosoknak legszükségesebb eszközei és szerszáma ; f) nemzetségi arczképek, de nem foglalásaik; g) Ha egyedül a’ férj ellen történik a’ végrehajtás, vele lakó feleségére ’s gyermekeire szabott ruhák, annak vagy gyermekeinek nevével megjegyzett fejérnemű és házi bútorok, úgymint az ágy, és mi különben kizárólag általa ’s gyermekei által használtatik. h) Ila egyedül a’ feleség ellen történik a’ végrehajtás, kihagyandó mind az, a’ mi az asszony tulajdonának lenni be nem bizonyitatik. 154. §. Az összeírásnál a’ törvényszéki személy a’ végrehajtás alá került adós szobáinak, pinczéinek, boltjainak, tárainak, szekrényeinek, istállóinak fölnyittatását kívánhatja, sőt ezeket az adós benlévő vagyonának összeírása végett szükség esetében fel is töretheti. 155. §. Ha a’ végrehajtás alá került félnek összeírás alá veendő javai között olly vagyon találtatik, mellyre nézve ő maga, vagy más valaki azon észrevételt teszi, hogy az másnak tulajdona lévén, birói zár alá nem vétethetik, az illyen vagyon csak akkor lészen az összeírásba vezetendő, ha a’ nyertes fél vagy a’jelenlévő megbizottjai az elmarasztaltnak egyéb, helyben lévő vagyonaiba, mellyek