Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-04-08 / 29. szám

114 ház, hogy mind eddig, úgy ennekutánna is elszigetelve maradjon a’­ közérdektől ! Ezen az ipar terein csendes, de mély elkeseredés­sel folytatott harcznak, ezen elszigetelt állapotnak véget­­­et­­én , a’ közállomány érdeke kivánja, kibékiteni a’ zsidó lakosságot azon hazával, melly­ben él, az emberiség szava int, megadni nekik azon jogokat, mellyekkel minden polgárnak bírnia kell, ki a' köztel­kekben részesül; az igazság parancsolja : nyittassék meg a' zsidó­ság előtt a' polgári szerzésnek minden forrása, nyittasség meg előtte az iparnak és szorgalomnak minden útja, és önkint egybeolvad közérdeke többi polgártársainak közérdekével, mert a’ törvénynek egyenlő védelmében részesül; terültessék ki a’törvénykönyvből a’ lealázó nevezet; szüntessenek meg a’ lealacsonyító közigazgatási rendeletek, mellyek a' többi polgárok közül a’ zsidót száműzve tartják, ne tekintessék úgy mint idegen és jövevény, mint ellen­séges alkotó része a’ polgári állománynak, mellytől félni kell, és szeretni fogja azon törvényt, melly elhagyott állapotjáról meg emlékezett, szeretni azon közállományt, melly őtet előbbi szomo­rú sorsából kiragadva, többi fiaival egyenlően ápoló karjai közé fogadá; — adassanak neki jogok, nyittassék még előtte az út a’ tudománynak és vitézségnek külső megkülönböztetései elnyerésé­re, szüntessenek meg a’ rendkívüli adózások, és önként, nem kénytelenségből fog vérével is áldozni a­ hazának és azon tör­vénynek oltalmára, melly reá nézve nem lesz terhelő egyedül, ha­nem jótékony is, holott mostani állásában a’ többi polgárokéval, sem közérdeke egy, sem érzeménye a’ közhaza iránt egy, sem a’ törvény, mellyet véd,előtte egy,a’dolog természeténél fogva nem lehet.A’RK és RR az országban lakó és itt letelepedett zsidóságot idegen népnek nem, hanem külön vallásbeli és épen vallása miatt minden polgári jogokból kirekesztett felekezetnek tekintik, és azt hiszik, hogy a’ felvi­lágosodásnak az újabb időkben diadalmaskodó szelleme nagy rész­ben kiegyenlité már, és lassan lassan végkép ki fogja egyengetni azon mély csorbákat a’ társas életben is, mellyek a’ múlt ezred hosszú során, a’ balitéletek által a’ zsidó­ és keresztény lakosság közötti jó érzeményeken ejtettek, de ennek elébb alapját, a’ ki­békülés nagy szavát kimondani a’ törvényhozásnak kell, és ez a’ polgárosítás. A’RR és RR azon törvényben, mellyet e’tárgyra nézve alkottatni kívánnak, kettőt óhajtanak elrendelni: 1) A’ türelmi adó, az ország RRnek tudta és megegyezése nélkül vettetvén ki, és az ország törvényhatóságainak befolyása nélkül szedetvén be, az adó­zásnak ezen nemét sem az alkotmány fogalmával általán véve, sem pedig a’honi alkotmánnyal különösen megegyeztetni nem lehet; de ezenkívül a’ mellett, hogy az előbbi századokban a’ zsidók ellen gya­korlott üldözések emlékét hordja magával, az adóztatás józan el­veivel is ellenkezik, mert ennek egyedüli alapja a’ polgári haszon . Ennélfogva a’ RK és RR azt óhajtanák, hogy ezen úgynevezett türelmi adó szüntessék meg. — 2) A’ polgárosítás eszméje már magában foglalja mindazon jogokat, mellyek nem kiváltságosok, — ezeknél kevesebbet adni annyi lenne, mint tágítani ugyan a’ türe­lem bilincsein, könnyíteni a’ zsidóság anyagi állapotján, de korán­­sem éretnék el azon czél, mellyet a’ KK és RR a’ törvény hoza­talában kitűzve lenni vélnek, á.­m. hogy a’ zsidóknak mint pol­gároknak érdeke minden tekintetben a’közállomány érdekével ösz­­szeolvasztassék; a­ RK. és RR tehát kimondatni kívánják azt is, hogy a’ zsidók a’ nem-nemesek minden polgári jogaiban részesit­­tessenek.“— II. Ugyanilly tartalmú felirási javaslat. — 111. Tör­­vényezikk a’zsidókról: A’ zsidó valláson lévőkre rendeltetik. 1. §. A’ türelmi adó eltörültetik. 2. §. A’ zsidók az ország egyéb nem-nemes lakosai által gyakorlott minden polgári jogokban a’ma­gyar szent korona alatt mindenütt egyaránt részesittetnek. Váltótörvénykönyvi javaslat. (Folytatás.) XI. Czikkely. A’ ha­tározatok végrehajtásáról, (de executione sententiarum). 143. §. Váltótörvényszék előtti ügyekben a’ végrehajtás vagy biztosítási, midőn az elmarasztaltnak ingó javai a’ követelés biztosítására összeiratnak ’s bírói zár alá tétetnek, vagy kielégítési, midőn a’ zár alá vett javak árverés útján eladatnak, ’s a’ bejött sommából a’ megítélt tartozás kifizettetik. 144. §. A’ végrehajtás véghatáro­zat következtében egyedül biztosításra intéztetik: a) Midőn som­más eljárásnál a’ végzés ellen a’ 70. §. értelmében kifogásokt té­tettek. b) Midőn a’ rendes pörben hozott ítéletek törvényes idő alatt rendesen felebbvitettek. c) Váltótörvényszék előtt történt meg­egyezéseknél a’ fizetés napja előtt is, ha az egyességben az ellen­kező kikötve nincsen. 145.§. Rendes pörfolyamban véghatározat előtt is birói biztosítást kell a’ félnek folyamodására rendelni: a) Mi­dőn a’ fél megmutatja, hogy követelése azon idő alatt is, míg a’ véghatározat hozathatók, veszélyeztetve van. b) Midőn a’ panasztott kötelezését ugyan elismeri, de olly kifogásokat hoz elő, mellye­­ket a’ panaszló fél tagad, c) Midőn a’ panaszlott aláírását tagadja, de az iránt, hogy az aláírás tudtára’s meggyőződése szerint hamis, az ellenfele által neki ajánlott esküt letenni nem akarja, d) Olly kereseteknél, mellyek kereskedési könyvek által bebizonyitandók, ha mind a’ mellett, hogy a’ bizonyító könyvek vagy azoknak tör­vényesített kivonatai bemutattattak, ’s törvényszerűeknek találtat­tak, a’ kereset ellen mégis kifogás létetett. 146 §. Kielégítési vég­rehajtás pedig történik: a) Midőn a’ sommás eljárásnál hozott vég­zés ellen a’ törvényes idő alatt kifogás nem létetett, b) Midőn a’ rendes folyamatn pörben hozott végzés ellen a’ törvényes idő alatt felebbviteli folyamodás be nem adatott, vagy a’ feltörvényszék a’ végzést helybenhagyta, c) ítéleteknél, ha annak idejében felebb nem vitettek, vagy a’feltörvényszék által helybenhagyattak. d) Midőn a’ hétszemélyes tábla elmarasztólag ítélt, e) Midőn a’ végzést vagy ítéletet felebbvivő fél kijelenti, hogy a’ felebbviteltől eláll. f) Ha váltótörvényszékek előtt kötött egyezéseknél a’ feltételek meg nem tartattak. 147. §. A’ végrehajtást kívánó fél annak megrendelése végett, legyen az végzésnek, vagy Ítéletnek következésében, biz­tosításra vagy kielégítésre intézendő, az első bírósági­ váltótörvény­székhez köteles különösen folyamodni. Folyamodásában, az Ítélet I­V. végzés hozzá mellékletével, előadandja azon törvényes okot, melly­­nél fogva végrehajtást kér, ’s megnevezendi azon személyt, kit­­ maga helyett megbízott, hogy a végrehajtás teljesítésének érdekei­­­­re felügyeljen, ’s folyamodását három egyenlő példányban nyújtsa be. 148­ §. Az itélőszék törvényesnek találván a’ kérelmet, a’ kí­vánt végrehajtást új végzés által megrendeli, végzésében megnevezi azt, kit a’ folyamodó a’ végrehajtáshoz maga helyett megbízott, ’s ha a’ foglalás alá veendő vagyon a’ törvényszék helyén létez, a’ végrehajtás teljesítését egyik törvényszéki törvénytudó tagra bíz­za; ha pedig a’ végrehajtási foglalás alá veendő érték más helyen vagyon, akkor a’ végrehajtás iránt a’ 43., 99. és 166. §§-ban ki­teit illető hatóságot az ítélet közlésével átküldő­ levél mellett tüs­tént megkeresendi, s ezen végzését a’folyamodásnak mind három példányaira felírja. A’ folyamodás egyik példányát a’ törvényszéki jegyzőkönyv mellett megtartja, a’ másikat a’végrehajtást kérő félnek visszaadja, a’ harmadikat a’ kiküldött törvényszéki tagnak adja ki, vagy midőn a’ végrehajtás átküldő-levél mellett történik, a’ megkeresett törvényhatóságnak megküldi. 149. §. Váltótörvény­szék előtti perekben a’ végrehajtási foglalás mindenek előtt az el­marasztaltnak ingó vagyonaira intéztetik, az ingatlanokra pedig csak akkor terjed ki, ha a’ követelés biztosítására vagy kielégíté­sére az ingó javak nem elegendők, ’s akkor is az ingatlanok bi­rói foglalását nem a’ váltótörvényszék maga teljesíti, hanem az mindenkor átküldő levél mellett a’ fentemlitett illető bíróságok által véghez viendő. Ellentállásnak v. visszafoglalásnak semmi ollyan végrehajtásnál, melly váltótörvényszéki ítélet következésében tör­ténik, bármelly illető bíróság által teljesítessék, helye nem leend. 150. §. A’ biztosításra intézett végrehajtási foglalás, midőn az a’ vál­tótörvényszék helyén a’ fentebbiek szerint kiküldött törvényszéki tag által történik , következőképen teljesítendő : A’ végrehajtó félnek felszólítására az e’ végett kirendelt törvényszéki sze­mély a’ hely­színére, minden előre tett bejelentés nélkül, rög­tön kimenvén, a’ foglalás alá került félnek, vagy háza népének a’ végrehajtást megrendelő végzés egyik példányát adja, ’s azon­nal, semmi ellenmondásra nem figyelmezve, az elmarasztalt fél ingó vagyonainak birói összeírásához fog,’s az összeírást mindad­dig folytatja , mig a’ nyertes fél, vagy annak megbízott ügy­viselője a’ már összeirt vagyont követelésének minden esetre le­hető teljes biztosítására elegendőnek nem találja. Ugyanazért, ha a’ nyertes fél, vagy megbízottja kívánják, becsüsök is használtathat­nak. 151. §. Az ekképen összeirt javakat azonnal birói zár alá vetteknek nyilatkoztatja, ’s ha azok között kész­pénzt, aranyat, ezüstöt, vagy egyéb drágaságokat talál, ezeket, nyugtatvány mel­lett, birói őrizet alá magához veszi, azon ingó javakat, mellyek zár ’s pecsét alá vehetők, azonnal elzárja ’s lepecsétli, végre azokat, mellyeknél ez nem történhetik, a’foglalás alá került adósnál hagyja. Ila azonban a’ végrehajtó fél az adósban épen meg nem bíz­nék, ’s más, a’ bírónak ítélete szerint is bizodalmat érdemlő sze­mélyt nevezne meg, kinek a’ fentebbiek szerint zár alá vett javak gondviselése alá adathatnak, ezt a’ biró megrendelendi. 152. §. Ilyen tárgyak mind a’ foglalás alá került adósnál, mind a’ meg­bízott személynél olly letételnek tekintetnek, mellynek szántszán­dékos rontása, vagy elidegenítése legsúlyosabb beszámítási­ tol­vaj­­­ság büntetésével megfenyítendő. — Minden a’ fentebbiek szerint összeirt ’s birói zár alá vett javakra a’ végrehajtó félnek váltó­törvényi zálog és elsőbbségi joga vagyon. 153. §. Birói összeírás és zár alá soha nem vétethetnek; a) az ereklyék — foglalásuk azonban összeirathatik; b) a’ hivatalhoz tartozó tárgyak, a’ hiva­talos pecsét, irományok, vagy jegyzőkönyvek ; c) a’ legszüksége­sebb öltözet ’s ágynemű; d) a’ nemesnél, kardja; e) mesterem­bereknek ’s napszámosoknak legszükségesebb eszközei és szerszá­ma ; f) nemzetségi arczképek, de nem foglalásaik; g) Ha egye­dül a’ férj ellen történik a’ végrehajtás, vele lakó feleségére ’s gyermekeire szabott ruhák, annak vagy gyermekeinek nevével meg­­jegyzett fejérnemű és házi bútorok, úgymint az ágy, és mi kü­lönben kizárólag általa ’s gyermekei által használtatik. h) Ila egye­dül a’ feleség ellen történik a’ végrehajtás, kihagyandó mind az, a’ mi az asszony tulajdonának lenni be nem bizonyitatik. 154. §. Az összeírásnál a’ törvényszéki személy a’ végrehajtás alá került adós szobáinak, pinczéinek, boltjainak, tárainak, szekrényeinek, istállói­nak fölnyittatását kívánhatja, sőt ezeket az adós benlévő vagyo­nának összeírása végett szükség esetében fel is töretheti. 155. §. Ha a’ végrehajtás alá került félnek összeírás alá veendő ja­vai között olly vagyon találtatik, mellyre nézve ő maga, vagy más valaki azon észrevételt teszi, hogy az másnak tulajdona lévén, bi­rói zár alá nem vétethetik, az illyen vagyon csak akkor lészen az összeírásba vezetendő, ha a’ nyertes fél vagy a’jelenlévő meg­­bizottjai az elmarasztaltnak egyéb, helyben lévő vagyonaiba, mellyek

Next