Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-03-21 / 24. szám

94 cognitio etiam­ inconfiniis provocatur. Praefecturae demum legio­­nariae hungaricae cum Jurisdictionibus hungaricis lingua cadem cor­­respondeant, Suam Majestatem Sacratissimam benigne provisuram esse. Neque renuere Bandem, lit rationes super manipulatione Cassarum regnicolarium, iungarica ducantur lingua, id tam­en ut rationes privatorius non alias, quam si hoc adornatae idiomate fuerint, in judiciariam summi pertractationem valeant, quia dis­­positionem­ cum securitate jurium privatorum, spirituque Articulo­­rum 13 . 1687. 53. 1723. aliarumque regni legiim conciliari ne­­querntem praeserert, admittere Alteratam Suam Majestatem Sa­­critissimam non posse, Eandemque etiam relate ad provisiones , quoad processus causarum projectatas disposition Articuli 3. 1836 tanto magis insistere, quod nulla dubitet, Dominos Status et Or­­dines ideomati patrio ita consulere volle, ut debitam simul cultu­­rae linguae latinae Regno huic multiplici sanc titulo utilis, et in iis quam maxime, quae ad Fora judiciaria attinent, ductu etiam Ar­ticuli 4-i §­i 4-i Maximilian! Decreti V-i. Articuli item 16. §• 3.De­­creti­al­i prorsus necessariae curam non dimittant. Inscriptiones sigillorum luvingaricas expetentibus via Articuli 25. 1600 Jurisdic­­tionibus, uti hactenus, ita dehinc quoque Alteratam Suam Majesta­tem Sacratissimam benigne delaturam. In respectu vero benignae Re­solutions sub postremis Comitiis elargitae, vigore cujus ex omni­­seus operibus in Hungaria impressis exemplar unum Eruditae So­­cietati hungaricae obtingit, annuere Eandem, ut h­aec tabulis Le­giim inferatur. Quo ad eam­ desiderii Dominorum Statuum et Or­­dinum partem, qua linguam Hungaricam pro vehiculari in traden­­dis Scientiis idiomate stabilus cupiunt, quum hoc ipsum salvis pro varietate scientiarum debitae institutionis rationibus, nec universim, nec secus, nisi re uberius deliberata decerni­tuto possit, Suam Ma­jestatem Sacratissimam hoc super merito Consilium Regium Lo­­cumtenentiale benigne auditura, et ad propius explendum , quoad ejus fieri potest, hoc Dominorum SS. et 00. desiderium congrua disposituram esse. De erigendis in Regno Praeparandiis propositum Dominorum SS. et 00 postulatum Alteratam Suam Majestatem Sacratissimam jam praevenisse, quippe ut hae in locis ad scopum accomodis quo odius consurgant, per eandem jam benigne disposi­tion haberi. Denique dubitami non posse, Partes etiam adnexas congruam Articuli 61. 1741. 58. 1790., et 18. 1792. rationem sua sponte habituras, quibus, ut modus addiscendae linguae hun­garicae amplior suppetat, per erectionem plurium cathedrarum lin­guae, hujus benigne providendum­, a proposita provide legis circa easdem ferendae dispositione abstranendiim­ venire. Atque haec­esse, quae Alterata Sua Majestas Sacratissima in nexu praepro­­vocatae Representationis Dominorum Statuum et Ordinum benigue resolvit, et ?in T­iki reliquorum Repraesentationis illius tenorum, ad Artie. 10.­ 1890 [­ ac in nexu editas benignas diplomaticas asse­­curationes legesque, et de 26­ a Aprilis 1836 aliasque semes at­que iterum benigne declaratam mentem Suam provocando, in con­­dendae legis redigi formam, altissimaeque subin Sanctioni Suae substerni benigne annuit. — In reliquo summerata Sua Majestas Caesareo-Regia et Apostolica­lisdem Dominis Statibus et Ordi­­nibus Regni Gratia Sua Caesareo­ Regia clementissime ac jugiter propensa manet. Per Sacram Caesareani Majestatem Viennae die 14. mensis Martii 1840. Georgius Bartal, m p. Váltó-törvénykönyvi javaslat. (Folyt) Ildik Czikkely. A’ visz­­keresetről (Regress.) 137. §. A’ viszkereset a’ váltó tulajdonosá­nak azon joga, mellynél fogva a’ forgatványozóktól és intézőtől a’ váltóbeli summának és járulékinak (accessoria) kifizetését vagy biztosítását váltójogilag kívánhatja 138. §. A’ viszkereset követ­kező feltételeken alapul: a) Ha a’ váltó elfogadása vagy kifizetése egészben vagy némelly részben megtagadtatik, vagy nem, a’ sze­rint ajánltatik, miképen azt a’ törvény rendeli, b) Hogy ezen te­kintetből óvás annak idejében létetett; és c) azon forgatványozók­­nak és intézőnek, kik ellen a­ váltótulajdonos viszkeresetet támasz­tani kiván, kellőképen tudtokra adatott. 139. §. Az óvás közlését az óvás-tevő postán is eszközölheti; nagyobb biztosság okáért azon­ban azt az illő törvényhatóság vagy váltó-törvényszék, vagy ren­dezett tanács útján is teheti; illy esetben köteles, folyamodólevele mellett az óvási oklevelet annyi eredeti párban bemutatni, a’hány személyt értesittetni kiván. A’ megkeresett törvényes testület mi­képen járjon el, az Ildik Rész Ildik Czikkelyében foglaltatik. 140. §. Ha a’ közlés posta által létetik, az óvási oklevél azon idő el­­forgása után, melly kivételére van rendelve, a’ helybeli, vagy ha ott postahivatal nincsen, a' legközelebbi első köz postával megin­­díttassék. Ha pedig a’ törvényhatósági út választatott, a’ folyamo­dás az illető helyen szinte a’fentebbi idő után legfelebb 48 óra alatt benyujtassék. 141. §. Annak bebizonyítása, hogy akár az egyik, akár a’ másik annak idejében valósággal megtörtént, a’ viszkere­set megindításának igazolására elég, habár a’kézhez-adás történe­tesen elkésett volna is. 142. §. A’ viszkereset az elfogadó kötele­zéseit fel nem bontja. 143. §. A’ forgatmányozók és váltónak ki­bocsátója egymásért és együtt véve köteleztetnek. Ugyanez áll mind­azokra, kik valamelly társasági bejegyzett kötést aláírnak, hat.i. a’ társaság czíme alatt forgatás vagy intézés történt; illy esetben elég az óvást a’ czimvezetőnek adni tudtára. 144. §. A’ váltótulaj­donos előzői közt a’ viszkeresetre nézve sort tartani nem köteles, hanem szabad választása szerint azt akármellyike ellen indíthatja, ha vele az óvást közöltette. 145. §. A" viszkereset vagy biztosítást (Sicherstellung) vagy készfizetést tárgyaz. 146. §. Biztosítási visz­­keresetnek akkor van helye, ha a’ váltó névbecsülő által fogadtatik el. Midőn azonban maga az intézvényezett kibocsátója névbecsü­­lésből fogadta el a’ váltót, vagy midőn a’névbecsülő már adott biz­tosítást, az előzők ellen viszkereset nem indíttathatik. 147. §. Ha a’ biztosítás módja iránt a’felek egymás között meg nem egyezhet­nének, a’ biztosítandó summa vagy kész­pénzben, vagy ingó zá­log által tökéletesen fedeztessék; ha pedig a’ gondviselés helyére nézve lenne közöttök különbözés, az adott fedezet (Deckung) bí­rói kézhez tétessék le, vagy ha a’ letételre alkalmas nem lenne, törvényesen rendeltessék annak gondviselő. 148. §. A’ biztosítás végett letett, vagy törvényesen lezárt értékre a’ hitelezőnek váltói zálogjoga vagyon, habár ez nekie nyilván kötelezve nem lenne is, éspedig a’ forgatványozó ellen a’ forgatványnak, az intéző ellen a’váltónak kettétől. 149. §- A’biztosítás végett megkeresett előző­nek szabadságában áll, a­' váltót járulékaival együtt vagy kifizetni 's magához váltani, vagy pedig a’ kívánt biztosításnak tenni ele­get. 150. §. Hly fizetés által a’ fizetőnek következői (Nachmänner) a’ kötelezéstől felmentetnek. 151. §. Azon előző, ki a’ váltót illy­­képen magához váltotta, köteles azt lejáratkor az elfogadónál fize­tés végett a' törvényes idő alatt bemutatni. 152. §. A’ fizetés vé­gett­ bemutatás törvényes kötelességétől a’ váltótulajdonost az adott biztosítás sem menti fel. 153. §. Ha a’ váltónak fizetés vé­­getti bemutatásában késedelem történt, mind a’ névbecsülő, ki a’ váltót elfogadta, mind pedig a’ bemutatónak valamennyi előzői a’ fizetés terhétől feloldoztatnak, még azon esetben is, ha valamelly előző a’váltósummára nézve biztosítást adott. 154. §. Készfizetésre indítandó viszkeresetnek következő esetekben van helye: a) Ha sem az intézvényezett sem az utalványozott a’ váltót el nem fogad­ta, névbecsülő pedig nem találkozott, b) Ha a’fizetés egészen vagy valamelly részben megtagadtatott. Ezen szabály alól azonban a­ 189. szakasz esete kivétetik, c) Ha a’váltó csak részben fogadtatott el; de ezen esetben a’ viszkereset csak az el nem fogadott részre ter­jed. 155. §• A’ váltó­ hitelezőnek szabadságában áll, a’ váltó kibo­csátóját, a’forgatványozókat és elfogadót, mindnyáját vagy közü­lök többeket ugyanazon egy kereset alá venni, vagy pedig kere­setét mindenik ellen különösen indítani. 156. §. A’ fizetési visz­kereset az ezen törvények alatt álló kötelezettek ellen a' következő szakaszban meghatározott idő alatt indíttassák meg, ellenkező eset­ben elenyészett. 157. §. Ezen idő a’ távolsághoz képest különbö­zik; a’ távolságot pedig a) a’ váltótulajdonosra nézve a’ki által, vagy a’ kinek nevében a’ váltó bemutatva volt, annak lakhelyétől azon előzőnek lakhelyéig, ki ellen viszkeresetet támaszt. b) Azon forgatványozókra nézve, kik a’ váltót előbb váltották be, hogysem a’ velők vagy képviselőikkel közlött határozat ítélt dologgá vált (in rem judicatam abiit), a’ beváltás helyétől azon előzőnek lakhelyé­ig, ki ellen viszkeresetet támasztani kívánnak. c) Azon forgatvá­nyozókra nézve, kik a’ váltót később váltották be, az eljáró első bíróság helyétől azon előző lakhelyéig, ki ellen a’ viszkeresetet folytatni kívánják, — kell számítani. 158. §. A’viszkereset-levél az illető törvényszéknek benyujtassék legfeljebb: a) hét nap alatt, ha a’ viszkereset ugyanazon egy helyben lakók közt támad; b) 15 nap alatt, ha az a’ megyének egyik helyéből ugyanazon megyének másik helyére; c) 30 nap alatt, ha egyik megyéből a’másik szom­széd megyébe intéztetik; d) 45 nap alatt, ha az országnak ’s hoz­zá csatolt Részeknek bármelly távolabb megyéjéből vagy törvény­­hatóságából, vagy Erdélyből származik. e) Hatvan nap alatt, ha Magyarország és a’ hozzá csatolt Részek határain kívül, de az ausztriai birodalom határain belől fekvő tartományokból származik, f) Három hónap alatt, ha Spanyol, Portugál, Svéd, Görög, eu­rópai Török és Orosz­országokból, vagy a’ közép és adriai tenger szigeteiből származik, g) Két hónap alatt, ha ezeken kívül az ausztriai birodalomhoz nem tartozó európai egyéb tartományokból származik, h) Hat hónap alatt, ha Ázsiának és Afrikának a’ közép és fekete tenger melléki vidékeiről és szigeteiből származik, i) Egy és fél év alatt, ha ezeken kívül a’ földnek egyéb részeiből származik. 159. §. Ha a’ váltótulajdonos, ki által, vagy kinek nevében a’ bemu­tatás történt, nem ugyanott laknék, hol az óvás tétetett, a’ visz­kereset-levél beadására kettős határidőt számíthat, úgymint azon helytől, hol az óvás tétetett, lakóhelyéig, és ismét lakóhelyétől azon előzőnek lakhelyéig, ki ellen viszkeresetet támasztani kiván. 160. §. A’ viszkereset megindítására nézve sen kitett határidők: a) Az óvást tevőre nézve, ha az óvást postán közlötte: az óvás tétel napjától; ha pedig a’ hivatalos utat választotta: az óvásnak valóságos kézhez-adásától. b) A’ forgatványozóra nézve, ki a’ vál­tót a' viszkereset! határidő alatt, a’ viszkereset-levél vétele előtt, vagy a’ viszkereset-levél vétele után ugyan, mielőtt azonban az ellene hozatott és vele vagy képviselőjével közlött határozat ítélt dologgá vált volna, váltotta magához, a’ kifizetés után következő első naptól. c) A’ forgatóra nézve, ki a’váltót későbben váltotta be, azon nap után, mellyen az ellene hozatott határozat ítélt do­loggá vált, következő első naptól kezdve számíttatnak. 161. §. Azon határidő, melly a’ fentebbi 159, 160 és 161. szakaszokban a’for­gatványozókra és kibocsátóra nézve kiszabatott, mindenikre, ki közülök kereset alá vétetik, megtartandó még akkor is, ha ugy­an­azon egy keresetben többen foglaltatnak. 162. §. Mindenik a’ ke-

Next