Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-10-28 / 87. szám

Wimlen szerdán és szombaton egy egy ív nemzeti megtisztel­tetések , kinevezések, hazai és külföldi poli­­tikai tudósítások gy°r~­san közöltétnek lap­jainkban. hVJft. ára postán borítékkal 4 pengő Forint. FEST October 28-kán. 87. szám. Hasznos mulatságokban felvétetnek mindennemű tudós értekezések,a’nép­nevelési, alapítványi, mű­vészeti, mesterségi, lite­ratúrai , és más mulatva oktatói karból. A’ nemhivatalos levelek­nek hérmentex küldetése kéretik. 1840. E hite félév. NEMZETI ÚJSÁG, hazai s külföldi tudósításokból. Alapitá K­ultsár István táblabiró, feiadja özvegye. Szerkeszti Für­nagy Pál, táblabiró. (tinvtnincsibun­dik év.) TARTALOM. Magyarországi kinevezések,trencsényi tanoda hálája, szegszárdi szüret.Lei­­tovszky pécsi püspök az általa alapított tolnai iskola ünnepélyes megnyitásakor Szeg­­szárdon is új iskolát alakítana, fejérvári birkások ünnepe, Csanádmegyei tiszti újítás, mocsonoki uj épület, eperjesiek szelemi óhajtása, Mátyás király szobra iránti figyelmeztetés. Aranyos szék és kövárvidéke közgyűlése, előléptetések az ausztriai hadseregnél. Espartero ünnepélyes fogadása Valencziába, Franczia új ezredek szer­­keztetése, Franczia király megölésére tett új merény, republikánusi társaság mun­kálata, Napóleon hamvainak szállítása, Strassburgi polgárok felirata, Tyr­us és Sidon falainál nyert győzedelem Fridiik Austriai fő­lg­állal . Poroszországi uj mi­­nisterium, Porosz király beszéde a’ Berliniek ünnepélyes hódolat alkalmakor. Orszá­gos hirdetések: Magyarország és Erdély. Öcs. ’sáp. kir. felsége a’ rm. m­agy. kir. udv. kamara építészi számvivőség-osztályánál megürült számvivő-tanácsnokságra Berger József hajózási és próbált mérnököt méltóztatott legkegyelmeseb­ben kinevezni. Nádorunk ő cs. kir. főhűsége f. évi oct. 1 vikén Dókus László országbírói itélőmestert nádori itélőmesterré méltóztatott nevezni. Trencsényi kir. gymnasium nyilvános hálája. Szorgos köteles­ségének tartja a’ trencsény­i kir. gymnasium elöljárósága a’ haza színe előtt forró háláját nyilvánítani hazaltustüztől vezéreltetett gr.Bats­á­nyi Kázmér ő magának azon jótevőségeért, mell­nél fogva az em­lített gymnasiumot költséges földtekével kegyesen megajándékozni méltóztatott. A’ nagylelkű Mecoenásnak ezen hű kebel nyújtotta ado­mányát annál szívesben fogadja a’ trencsényi gymnasium elöljáró­sága mennél nagyobban meg vagyon győződve a’ tisztelt grófnak hazánk serdülő ifjúsága iránti szép hajlamai felől. Trencsény, oct. 22. 1840. Szkokán Vincze igazgató, Temesvár, oct. 13. Zsivkovics Pantaleimon g. n.e. püspök­nek, kir. biztos Hertelendy Ignácz torontalmegyei főispán által, érseki megbízott Rajacsics József verseczi püspök hozzájárultával, püspöki székbe lett ünnepélyes iktatása, f. hó 11 én ment véghez. A’beiktatandó egyházi férfiúnak köztudomású jeles érdemei,­s azon tisztelet, mivel iránta nemcsak püspökmegyéjéhez tartozó hívei, hanem valláskülönbség nélkül az egész környék lakosi viseltetnek, a’ beiktatási ünnepély fény­es teendősége felől mindenkit előre biz­­tosíta. Torontal, Temes’s Krassó vgyék, Temes vs. Csanádi káp­talan, és katonai hatóság fényes küldöttsége, valamint a’püspök­megyei papság, számos idegen ’s ezek közt Joannovics Ödön Ká­roly vári püspök diszesíték az ünnepélyt. A­ beiktatási szertartás, eddigi vallásos szokás ellenére, nem az úgy nevezett görög, hanem római modorban, Dániel festő mesteri keze által ujonan készült fest­­vényekkel, úgy ízletes faragványokkal fénylő püspöki egyházban, a’ városunkban tanyázó végvidéki és polgári katonaság üdvlövései közben, nagy szám­i közönség előtti, reggeli 9­/* órától, délutáni 2 óráig tartott. Beiktatott püspök ur, a’ kir. biztosnak magyar nyel­ven mondott ékes előadására velős tartalmú , az előhaladás ’s ha­­zafiság szellemében mondott jeles, noha latin beszéde által, a’jelen volt hallgatóságot hangos­t éljen** kiáltásokra ébresztette. — A’be­iktatási ünnepélyt, a’városi tánczteremben 300 személyre adott fé­nyes lakoma rekeszté, melly alatt fels. királyunk, nádor , fens., kanczellár,’s országbíró urak hosszas életcél­t áldomáspoharak ü­rit­­tettek. Nemzetiségi’s közügyi szempontból hozva a’beiktatás iránt ítéletet, azt, hogy az eddigi régi szokás ellenére, a’beiktatás nem katonai, hanem polgári biztos által sikeresittetett, következőleg az ünnepély főjelleme nemzeti volt, hogy Maschirovics Sámuel apát a’város határába érkező kir. biztost magyar beszéddel fogadta, hogy a’ beiktató biztosnak minden felszólalási,’s az ebéd feletti áldomá­sok magyar nyelven történtek, valamint azt, hogy az annyira kü­lönböző rendhez ’s felekezethez tartozó vendégek soraiban , Deák Ferencz egészségéért is emelkedett százat, mint a’ g. n. e. hitű la­kostársainknál is naponkint növekedő hazafius értelmesség jelét nem hallgathatni el. Temes vgye rendei által felállított 5. magyar tano­dában a’ lefolyt 18.,e dik iskolai év alatt szép előmenetellel tanuló ifjúság száma összesen 550re rúgott. E’ számból különösen a’ te­mesváriban 170, versecziben 93, lippaiban 176, csák­óváriban 67, uj­aradiban pedig 44 tanuló igyekezett a’ magyar nyelv ismeretére jutni.— Brunner József temesvári tanítónak sikerteljes fáradozási, a’ megye rendei által közjegyzőkönyvi megdicsérésre is méltóknak találtattak. Szegszár­d. Ez évi szüretünk a’hives sőt hideg idők miatt sokkal kevésbé volt víg és mulatságos mint más években. Olly ko­mor és felhős időben esőzéstől tartván a’ szőlősgazdák , siettek a’ nyár elején sokkal bővebb és gazdagabb szüretet ígérő tőkéket most csak középszerű terméseiktől megfosztani. A’ szőlőfejek azonban érettek lévén az idei bor a’ tavak­nál jobb, szeszessebb és szama­­tossabb. Akójáért 5—6 és 7 frtot kérnek. Pécsi püspök ő maga a’ Tolnán alapított iskola tanítójának beik­tatásától haza utaztában f. hó 18án városunkba is megérkezett.Más­nap kelve egyházunkban ájtatosságot végezvén meglátogató az is­kolákat, hol példás szelídséggel, nyájassággal és ritka leereszkedéssel több tanulókkal beszélgetett ’s azokat vett tanulmányaikból meg­hallgató, őket szerénységre, erény­ességre és foly­tonos szorgalomra intvén, miután ezeket már zsenge korukban lelkeikben mélyen gyökerezni engedvén, később időkben nem szünendenének meg folytonosan cselekvő hasznos emberek és hazapolgárok lenni; ezek nevelése körül fáradhatatlanul munkálódó Mutny­ánszky János, Lé­­ner János, Mártin Gy­örgye és Léner Ferencz tanító urakat, hiva­talokban pontos és serény eljárásokért megdicsérvén az Újvárosba ment. Melly városrészben eddig iskola hiány­a miatt, részint pedig a’ távolság miatt kivált téli időben sok szülők gy­ermekeiket az is­kolába be nem járathatták , sok erő fejletlen maradt. Ezt püspök ő maga atyailag buzgolkodó lelkére vévén, ’s mint törvényes kö­telezettségének és magas hivatásának megfelelni akaró, eltökélő a­ jövő iskola év nyiltával egy iskolát, Újvárosunkban nyitandót alapítani, melly­ért őszinte hálát mondunk és mondand az utókor is. Innen a’ városunkon kívüli remetelakba ment, onnan visszatérvén a’ betegek házát látogatta meg, ’s ebéd után utazását folytatandó elutazott.Óvóintézetünk megnézését másidőre halasztó. Sz.-Fej­érvár. Sz. Mihály napja azon nevezetes nap hazánk­ban, melly napon városunkba emberi emlékezetet felülmúló időtől fogvást a’ juhászok távolabb vidékekről is be szoktak járni; ezen évi sz.Mihály­ napja előtti napon is számosan összesereglének nem­zeti ünnepélyüket ősi szokás szerint ülendők, ’s egy­ egész év alatt magányban ütött napjaikat társaságban töltendők sz.Mihály­ napján reggel illendően a’felső-városi sz.Sebesty­én templomban megjelen­vén, hogy a’ természet urának buzgó fohászaikat benyújtsák, — a’ templom számára is bő kezekkel segedelmeztek. Úgy látszik, mintha ezen honosiak egy ezéhet képeznének, mert vagyon nekik egy czimzett zászlójok, melly közönségesen Fejérvárott tartatik.— Szép vala ezen embertársinkat látni, mennyire vetkeztek már ki a’ durvaság bilincseiből. Odt. elején szüretünk is végbe ment, melly noha az idő mostoha volt, még is igen víg vala, mert számos he­lyen zene ’s tánczmulatság örvendezteté a’ szüretelőket. Megjegy­zésre méltó, hogy az itteni szőlősgazda szüretkor a’vendégeket min­dig terített asztallal vár­ja ’s fogadja el, legyen ez bármi idegen is. Borunk közönségesen véve félannyi termett mint tavaly. Mak­ó. A’Csanádi tisztválasztás Kállay­ István főispánhelyettes elnöksége alatt f. évi oct. 15én tartatván lső alispánná, mielőtt a’ jelöltek neveit a’ főispánhelyettes felolvashatta volna, eddigi alis­pán Vásárhelyi János, aká, melly a hivatal e’ megy­ében most álli­tatott fel, Bánhidy Albert eddigi főszbiró, főjegyzővé Ny­éky Ant., főispáni kinevezés utján, főpénztárnokkál Tarnay­ Mihály , főügy­­véddé Biró Imre, főszbiróvá Návoyz László, nagy­laki szbiróvá Slof­­bauer Sánd., batonyaivá Kállay­ Ödön, számvevővé Hervay István, egyik fizetéses tbiróvá Sántha Sándor mind közfelkiáltással, másik fizetéses tbiróvá szavazati többséggel Szilvássy László, alü­gyvéddé Cseresny­és István ellenőr, alpénztárnokká Bánfyi József, makói es­­kü­­té Tarnay­ János , nagylakivá Lutzay­ János , batonyaivá Sánka Zsigmond, katonai biztossá Vargha Pál, batonyai csendbiztossá Kö­vér István szinte közfelkiáltással, makói csendbiztossá László Jen., szótöbbséggel választattak el; kineveztetett továbbá aljegyzővé Dá­niel Antal, levéltárnokká Blásy György, várnagygyá Vertics Kár., tiszteletbeli főjegyzővé Návay Tamás; tiszt. aljegyzőkké: Nyéky Ján., Baros Sánd., Dobsa Ferd. és Rózsa Ferd., tiszt, alügyvédekké Pák Mih., Beliczay­ Ant.; főmérnökségében megerősíttetett ifj. Má­­téffy Pál, főorvosi hivatalban Mesko János, seborvosiban Povolni Jós., Jezovics Jós., báromorvosiban Urbanics Mihály. Mo­csonok (Nyitramegyében). Fáradhatlan főpásztorunk magos palugyai ’s bodafalvi Palugyai Imre, ki a’ múlt országgyű­lésen a’ haza boldogságát tárgy­aló munkálatokban szembeötlő szor­galommal dolgozott, alig tért körünkbe, melly óhajtva várta főnö­két, atyai gondoskodását a’ megye ügyeinek elrendezésére ’s sza­bályozására fordítja, messzeterjedő tervei ezen egyházi megyét szép jövővel kecsegtetik,’s minden szív buzogva hosszú kormányát kívánja. Legközelebb mocsonoki jószágában uj csinos püspök lakot kezdett építeni, a’ mostani szoros épület, meg nem felelt sem a’ magyar vendégszerető püspök kívánságainak, sem a’ terjedelmes ny­itrai egyh­ázi megy­e díszének. Az uj residentia alapköve f. hó 13 án tétetett le. Az alap ásása alkalmakor egy gömbölyded cserép­edényt ástak ki, mellyel nehezen lehetett széttörni, benne szilár­dan egybegomolyult ezüst pénzeket találtak, nagyobb részint 1490— 1499. évből; nehezéke mintegy hat fontot nyomott.

Next