Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-01-29 / 9. szám

változhatlanul jan.26ikára van kitűzve. A státuskocsi a porosz király és Victoria ki­rálynő részére a legjelesb világos geszte­­nyeszn­yi hannoveri lovakkal leend ellátva. A keresztelendő az előleges szertartások egész folyama alatt a főoltár megötti te­remben fog tartatni a gyengébb levegő vé­gett is. Az egyházban különös hely készít­ve a legfőbb személyek számára. A porosz király, minthogy a királynőnek különö­sen meghív­ott vendége, Angelhonbani tar­­tózkodandása alatt a buckingham palota Londonban, és a windsorvár leend szál­lása. A laktermek az ő és kísérői számára a lehető legnagyobb fényben már készen állanak. A többi 160 fővendég kíséretének pedig az első vendégházakban rendelték szállások. A keresztelésen a meghivotta­­kon kül senki jelen nem lehet.­­ Az e­­gy­esült álladalmakból legifjabb tudósítások a cityben igen rosz benyomást tettek, és a remény, miszerint a washingtoni kormány a nyomozásjogot illetőleg engedni fog, e­­gészen elenyészett.­­ A Conway gőzös által hozott váltságdíj harmada, melly nem spanyol tallérokból, hanem chinai sy­­cee-ezü­stből áll és 62 tonnába volt rakva, összesen angol pénzben 550,000 font szer. (16,600,000 for.) tesz. A becse ezen , a mennyei birodalomban legkedveltebb pénz­­nek ott sokkal nagyobb, mint a britt ezüs­té. A vasúton az ezüsttel töltött mintegy 100 hordót 13 kocsi szállitá Londonba, melly látvány mindenütt nagy figyelmet gerjesztett. A Times szerint a királynő e váltságpénzt a Canton városa elfoglalásá­ban fáradozó katonaságnak ajándékul adá. Egy ezredes 1000, alezv. 720, őrnagy 540, kapitány 216 ft sz. sa­t. kap. — A szeren­csétlen Diego Leon kardját egykori fegy­vertársának Evans táborfőnek hagyta. — O’ Connell repealizgatását fáradhatlanul foly­tatja és nemcsak Dublinban. Legköze­lebb Dundalk­ban egy az unió elleni pár­tosok körülbelül 8000 személyből álló gyű­lésén volt jelen, hol mintegy 40 kath.pap is találkozik, noha a kath. püspök a re­­pealkérdésnek nem barátja. O’Connell ün­­nepies beszédben adá elő, m­ikép az IS42. év nem folyand le a nélkül, hogy Irhon­­ra nézve valami fontos nem történnék „Angolhon — úgymond — borzasztó ínség martalékja, és jöhetnek idők, a mikor az­­ irnép a trón és alkotvány legerősb tárna-­­ sza leend. 1612től egész ISO-ig Irhonnak saját parliamentje volt, Irhonnak joga van azt újonan kívánni.44 Francziaország, A porosz király ő felségéhez Lajos Fü­löptől intézett meghívásra Berlinből ta­gadó válasz érkezett: nyomós foglalatos­ságok a walesi herczeg kereszteltetése u­­tán azonnal jelenlétét igénylik a királynak Berlinben.­­ A párisi és orosz kabinet közti feszültség megszűnt volna. Hogy Boutenieff ur különös megbízással külde­­ték Parisba, az kétségbe nem vonható, de­­ ő mindenekelőtt azt kiváná, hogy Perier Kázmér ur, ki első sértő az illedelmet ( Miklós császár ellenében , első lépést is­­ tegyen engesztelésre, s e végből az orosz­­ újévnapon a dipl. testület tisztelkedésekor s a czár palotájában jelen legyen. A tuilerie- i kabinet e követelés jogszerűségét elismer-­­­te és Guizot úr azonnal Perier úrhoz sürgönyt bocsátott út­nak ez értelemben miheztartási parancscsal; mialatt Boutenier­ ur annak tanúsításául, mennyire óhajt az orosz kor­mány ez egyenetlenségeknek véget vetni, Kisseleff urat felhatalmazá a hozzá inté­zett udv. tánczvigalomrai meghívás elfoga­dására; minek következtében Kisseleff ut­­án 1dén este a tuileriaknál több orosszal csakugyan megjelent, és a legkitűnőbb módon fogadtatott. Boutenieff úr azonban a meghívást visszautaló, elvárandó, ha Pe­rier Kázmér az újév napján Miklós császár­nál valóban tisztelkedett­­, mi ha így történt, viszonyait a Guilerie-kabinettel haladék nélkül kapcsolatba hozza. Ezek folyama alatt Boutenieff m ur a kormány fér­fiakkal minden érintkezést szorgalmasan kerül. Legközelebb Rothschild James báró nagy dipl.­lakomát adott, mellyre Guizot és Boutenieff urakat személyesen hivá meg, ez utóbbi azonban észrevévén, mi­kép a lakoma bizonyos összejövet ürügye, betegnek jelenteté magát olly hozzáadás­sal : ő mindaddig beteg maradand, mig Perier Kázmér ur Nesselrode gróffal ba­rátságos viszonyba nem jő. — A Chari­vari ügyvivője jan. 15én az esküttszék ál­tal, Hebert főprocurator ellen adott sértő nyilatkozatai következtében, 4000 frank birság és 2 évi fogságra, Levi ur, a Cha­rivari kiadója pedig 6 hónapi börtönre és 2000 fr. birságra ítéltettek. — Salvandy ur azon jegyzékben , mellyel Madridbéli eljövete előtt a kormányhoz adott, kije­lenté, ha 24 óra alatt kívánaténak megfe­lelő választ nem nyerend, útleveleit kel­lend kivennie A kormány erre az alkot­mány által kijelölt uttáni maradandását ny­ilatkoztatva, útleveleit kiadá, Salvandy or Pageot és egyéb a követséghez tartozó személyekkel azonnal elhagyó a fővárost s jan. 13 án már Bayonnebe érkezett, mi­alatt Madridban 3 követségi egyén ügynö­kül hátramaradt. Salvandy ar e lépését kormánya szellemével egyezőnek hivő, Parisban azonban nem nagy köszönetet veend értte; most, midőn e kérdésben a cortesek egyhangú szava hallható, látszik hirtelenkedése; szorosabban kellendett ma­gát utasításaihoz alkalmaztatni, mellyek idézést rendelenek. Parisban sokkal egy­szerűbb fogadtatás vár reá, mint millyet remél; sőt hallhatni, miszerint Pageotur parancsot kapott volna, Madridba vissza­térni.—Jan.15én a párisi érsek a királynál ebédelt. A lakoma papi volt, mellyre a st. denisi kanonokok és a fővárosi deríts kitünőbb jagai mind hivatalosak valónak. Poroszország: Az egy­házi béke helyreállítására v­o­natkozó nyilatkozat a kormány által kia­datok. Részletei már érintve valónak, áta­­lányos tartalma oda megy ki. Ő szentsé­ge, XVI. Gergely pápa által a porosz ka­­binetteli egyezkedés következtében ez ü­­gyet illetőleg kiadott breve szerint Kele­men Auguszt kölni érsek ur gyengélkedé­se tekintetéből a kölni érseki megye igaz­gatójává Geissel János ur, spe­­éri püspök cum jure suecedendi nevezteték, ki is a királyi udvarhoz hivatván, ott a szokott esküt ő felsége a király kezeibe letevő.A múlt évi oct. Igén kelt és az érsek úrhoz intézett királyi irat kivonatban hasonlag közölteték. Ő felsége ebben minden az érsek ur ellen emelt vádakra vonatkozó­­lag nyilvánítja, miszerint sehol legkisebb ok nem mutatkozik azon gyanúra, mintha a főpap helyzete méltóságával polit.­forra­dalmi tervezetek előmozdítására visszaélt volna.­­ Az útonkinevezett coadjutor e­­lőbb , királyi helybenhagyással, Spe­­er­be visszautazand, ott eddig viselt püspök­ségében a kánoni igazgatóságra szüksége­seket rendezendő, honnan a legközelebbi február hó folyta alatt jövend ismét Köln­be , ez érsekmegye kormányát átveendő. Az intézkedések után bizton remélhetni, hogy ő felsége kivonata szerint az ismét helyreállított egyesség, mindeneknek,kik a haza javát óhajtják, öszmunkálatával mindig szilárdabb leend.­­ A székesegy­­házépítési egylet igazgatósági választmá­nya következő kabinetiratot tesz közzé: „A kölni székesegyházépítési egyesület részére felterjesztett végzetben semmi v­isszautalandót nem találtam s ennélfogva megerősítem azt egyszersmind a kijelen­tett kérelemhez képest az egyesület párt­­fogolását elfogadván. Charlottvár , dec.8. 1841. Fridiik Vilmos:44 Aargau. Az aargaui kormánynak a ka­­tholikusok elleni gy­űlölete abbeli eredmé­nyéről, miszerint az ezek ájtatos szoká­sai és szertartásai ellen olly rendelettel lépett fel, hogy „minden búcsújáró a bir­tokában levő búcsú-utiköltséget kimutat­ni tartozzék”” — következő alapos fejtege­tést ad az Filsassi újság: „A búcsújárók megismertetési ürügye alatt, minden, ki az aargaui földre lép, feltartóztattatik, és nem csak útja czéljáról hanem a vele levő pénzmennyiségről is kikérdeztetik, mit előmutatnia kell és — jaj annak, ki­nél olvasó, imakönyv vagy képes egyébb illy­és, miről őt katholikusnak ismerhetni, találtatik. Mert igy gyanús, és vizsgaszem­­mel kisértetik, ha valahol alamizsnát nem kér-e. — Oh! ha a felsőrajna-v­idékiek az ellenjogot gyakorlata akarnák, — száza­kat foghatnának el és űzhetnének át a ha­tárokon a schweiczi koldusok közül, kik se­gedelmükért esden­ jőnek.De az elsassi nem kérdi a sintőt, ha katholikus vagy prote­­stáns-é, segíti őt, mert szegény, mialatt az aargaui protest kutatás ájtatos zarán­dokainkat a leggyalázatosb módon meg­fosztja és sanyargatja. — Szégyen a pro­testáns Aargau e despot, üldözésszellemé­re ! Ha ez ott igy folytattatik , rövid idő alatt meg fog történni, hogy a sundgauiak, kiknek nejei és lányai a rajnatájakon ki­­kutattatnak, a schweiczi koldusoknak, kik honunkat elárasztják, a határokon átutal mutatandnak “ —A tessini státustanács jan. 4. javaslatot ten a nagytanácsnak , az ed­digi szerkezet változtatására vonatkozót. Másnap két jegyzék terjeszteték elő a nun­­tiustól , mellyekben ez a kormány lépése ellen néhány zárdát illetőleg óvást tesz, mellyek javairól mutatvány létetik. Függelék. Göröghonban a legújabb összeírás kö­vetkeztében a római katholikusok száma következőleg áll: 1 érsek(széke Naxosban), 3 püspök (székeik Syra, Tinos és Santo­­rinoban), 78 áldozópap (a szerzeteseket is betudva), 7 zárda (jesuita-, lazarita-, sz. Ferencz- és Orsolarendbeli), 43 egyház, 13 kápolna, 2 papnevelő-intézet 25 papa­­jonczczal, 2 iskola és 22.900 mindkét ne­mű katholikus.-----­ Schweicz. 30 — N­­ómat­ik Trattner- K­á­r­o.V * betűivel, uriutcza 453. szám. Pesten, Jan Baján, „ Mosonyban, Pozsonyban, Miskolczon, Pécsett, f) Cs­a­t­­o­n­­a­á­v­­­á 11 ó Tisztabúza Kétszeres 28.(pesti mérő)230—200 ------ 146 22.(pozs. ,, 113 — 130 93—100 24. „ „ 130—176 106—120 25. „ „ 138 — 159 ---21. „ „ 123 — 130 112 — 118 22. „ „ 120—122 95—100 g a r a ^ o It l­ a n. Rozs Árpa 132—130 105 80—74 ------ 88 53 40 86— 92 86— 75 47 — 54 90— 94 73— 7­7 50—54 96—100 70— 75 40—43 74— 80 60 50 # Bécsi pén­zkelet. Kukoricza 28 — 124 ------70 88— 95 00—102 ------90 7­5— SO Köles ^Jan. 26. I$f2. ----------# 6 petes stát. kötél. ----------^ 4 fetes stát. kötél. ______& 3 petes st­át. kötél. 1834ki stát. köles. 1839ki stát. köles. p.pénzb. 1067%fr. 99%-75%-Zolya­------------v- 2./2 pct.bécsvár. bankók. 65% _______^ bankrészvény. — —1

Next