Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-02-02 / 10. szám

is idézteti, hol Jankó számára a 15 v.frt elengedésén kívül a 10 p.fr. is elitéltetik, sőt a zsidó vagy 40 botra, hogy Jankót lopásra kényszerítő, vagy 100 fr. fizetésre ítéltetett, ki a szégyent kiakarván kerül­ni, Jankó számára a 100 frtot letévé. — Tudom bar­áskor lopatni akar, clausulába teszi, hogy az övét ne bántsák. S. B. A pestmegyei közgyűlésen előlegesen felolvastatott­a­nméltóságú királyi helytar­tó tanács f. k­. fiáról kelt körlevele, melly szerint ő csász. kir. ap. felsége, a folyó hó­rkán saját keze aláírásával kiadott ke­gyelmes királyi leirata által ezen nm. kir. ittó tanácsnak kegyelmesen nyilvánítani méltóztatott, a mikép halhatatlan emlé­kezetű nagyatyjának és atyjának , kiknek helybenhagyásával az 1790ik évi­ Czik, úgy 1827iki Sik és kik t. czikkely alkat­iak, gondoskodásától figyelmeztetve, nem­csak soha nem titkolta, hanem mind leg­felsőbb kir. leiratában, mind­­országgyűlé­­si előadásaiban is nyíltan elismerte, hogy szeretett Magyarországa , és a hozzákap­csolt részek közigazgatásában nem kevés számmal vannak olly­anok, mik bölcs tör­vényekkel­ pótlást, némellyek mik javí­tást kívánnak; s valamint ebbeli gondos­kodásának, úgy szeretett Magy­arországa, és hozzácsatolt részek közboldogságának min­den módokkali gyarapítására irányzott igyekezetének, a 1836dik és metödik évi törvényekben a késő maradékra kiterje­dendő csalhatatlan emlékeit emelte ; ezen, hiv népei boldogitására eddig eljárt ös­­vényt, ezentúl is a mindenható isten kegyelméből határozandó élete fogytáig ál­landóul követendő, a melly erősen fel­tett szándéka mellett, nem vehette ő fels. legkomolyabb v­isszatetszés nélkül némelly megyék abbeli törekvését, melly­nélfog­­va a megyéknek engedett hatóság és a törvényhozói testületet il­lető hatalom határainak figyelembe-vétele nélkül, — sőt azok szántszándékos ösz­­szezavarásával számos ollyakat, mellyek az idézett és az 1790: 12. t.czikk nyilvános rendelete szerint a törvény­hozó hatalomnak fentartva,maguk önkénye alá vonni és a tör­vényhozást illető rendelkezéseket önhatá­rozataikkal vakmerőn megelőzni mit sem kételkednek, ezt nem teendők, ha ebbeli hatóságukat a Hármaskönyv cik r.cik czime értelmében azon főleges feltétellel kor­látolva lenni megfontolnák, hogy általa az ország általános törvényei, vagyis: — az alkotmányos rendszer, és a törvénye­sen megkoronázott fejedelemmel, úgy az országgyűlésekre törvény szerint egy be­­sereglett ország rendeivel közös,é s a köz­állomány fejetlenségig fajult felforgatásá­nak nyilván­os veszedelme nélkül fel nem bontható törvény­hozói­ hatalom legkisebb csorbulást se szenvedjen. Hogy tehát ezek példája tovább ne terjedjen sőt inkább ők magok is megértsék, hogy a haza bol­dogságának épsége épen azoknak leg­szentebb fentartását kívánja, mellyeknek szétdúlására ama m­erényeikkel önmagok leginkább rohannak. Ő cs. s kir. felsége kötelességévé tette a kir. ittó tanácsnak a megye R­eit ebbeli k. kir. szándékáról, és azon elhatározott akaratjáról, melly sze­rint soha meg nem engedi,hogy bármelly tör­vényhatóság lehetőségét inkább a törvé­nyek megsértésére, mint azok megtartásá­ra használja azon hozzáadással , körlevél által értesíteni, hogy királyi hatalmánál fogva mindazokat, melly­ek az idézett tör­vények értelmében a törvény­hozói­ hatalom kisebbségére vezetnek , alapuljanak hál­áz azokat merészkedő akármilly sokaság­ok egyetértésén, — kárhoztatja, érvény­teleneknek, s minden kötelező­ erő nélküli­eknek nyilatkoztatja, — és akarja, — mi­kép arról megemlékezni soha ne szűnje­nek, hogy a köz­törvény­hatóságok gond­jai és kötelességei lobbiké, a törvények iránti engedelmesség.—Ezen kegyes intéz­vényt hosszú vitatásra alkalmid nem szol­gálván, olly megjegy­zéssel tudomásul vé­tetett, hogy az ő felségének törvényes ér­zelmeit magyarázza, s minden megyéhez van intézve, de Pest megyét azon okból nem érdekli, mert Pest megye semmi tör­vénytelenséget el nem követett. — Mire gr. n. A. emlékezetbe hozott egy kir. hely­tartósági k. intézvényt, melly Pestmegyét a honoratiorok tárgyában érdekli s melly­­re még felelet adva nincs, erre válaszol­tatok, hogy az választmányhoz van kiad­va, s felelet adatni fog. Győrmegye decemberi közgyűlésében nemzeti őrségnek fölállítása indítványoz­tatok, és a többi megyéket e szándék párto­lására felszólítani, kéretett. Az indítványo­zó oda utasittatott, hogy, mivel bizonyo­san fontolóra vette a dolgot s a körül ma­gának bővebb ismereteket is szerzett, ad­ná be tervét s nézeteit írásban, hogy így azokat bővebb tanácskozás alá venni lehes­sen. A tan tökén és folytatva tartott köz­gyűlésen előadta az indítványozó a nemzeti őrségről nézeteit, leginkább kiemelvén, hogy az éjszaki hatalom elleni védelem mi­att védintézetekről gondoskodni szükséges. E tárgy fölötti vitatkozásban emlittetett, hogy 1715 ben az állandó katonaság beho­zatván , s ennek fentartása a Sik czikk sze­rint (?) a nemtelen adózókat illetvén, a nemesség kötelessége, hazája védelméért fegyvert fogni, fenmaradt; az állandó ka­tonaság szabályozva van, s annak szabá­lyozása ő felségétől függ , tehát csak az u­­tóbbit t. i. a nemesi katonaságot, az insur­­rectiót, illetheti az újabb tervezett elren­dezés, s ezt mintegy szabályozó elvül kel­lene kitűzni az e­ dologban tanácskozandó küldöttségnek. Erre válaszoltatott, hogy a szokásban volt insurrectio itt nem lehet korlátozó szabály, mert ez különféle vala, és tudjuk, hogy insurrectio rendeltetett cum universis gentibus is , az egész né­pességnek fölkelése tehát nem ellenkezik az insurrectio természetév­el, a nemzeti őr­ség szerkezetét most is az egészre kiter­jeszteni. Ha nemzeti őrséget az egész nép­re, nem populus értelmében, Werbőczy szerint, kiterjesztettet akarunk, szükség mindenek előtt, hogy a jog előtti kivált­ság megszűnjék, a terhek viselésében, a szabadságban egyenlőség hozassák be, mert csak így lehet sikeres és üdvös ez intézet, máskép nem Hogy v­alaki magy­ földön szü­letett és abból kapja táplálékát, még nem e­­lég a haza iránt buzgalmat gerjeszteni, mert az első csupán az esettől függött, a máso­dik minden földön elnyerhető ; csak ak­kor remélhetni,hazaszeretetet,a hazáért vé­re , élete kényszerűten föláldozását, ha a haza részesít jogokban , szabadságban , és nem akadályoz a földi legnagyobb boldog­ság elnyerésében. Ha tehát nemzeti őrsé­get akarunk, mindenek előtt a haza iránt szeretetet gerjeszszünk , s ekkor az adott fegyver bizonyára csak a haza védelmére fog használtatni, mit még ma alig remél­hetni , s azért a behozandó nemzeti őrsé­get más intézeteknek kell megelőzniük. Felhozatott például Poroszország, hol 1806. előtt csak nemes lehetett a katonaságnál tiszt, és mi lett a következés? mutatja a jénai csata ; ez után az érdem vétetett te­kintetbe, a katonai rendszer javítatott, s az által Poroszország, ámbár földterülete csekélyebb, mégis olly befolyást és tekin­tetet szerzett magának, hogy minden vi­lágér­dekű tárgyban ő is határoz. De itt a katonaság a kormánytól függ, mit az indít­ványozó a behozandó nemzeti őrségre néz­ve nem akar; ez függjön a nemzettől. Mon­datott az is : legyen-e nemzeti őrség vagy sem, egy e kérdéssel: legyen e nemesség vagy sem ? azért óv­akodva kell e fontos kérdésbe ereszkedni. E kérdés lényeges változásokkal van összekötve , úgy hogy ezek szükségkép megváltoztatják a mosta­ni viszonyokat; már pedig a szóló soha jobb állapotot nem kíván, mint a minő­ben most van Általában igen sok indítvány létetik, meg nem gondolván, mire vezet­nek azok; igy például: a papoknak jószá­gait el akarjuk azoktól venni, de majd ta­lán nem akadályozhatjuk, hogy olly ke­zekbe ne jőjenek, millyekbe azokat jut­tatni nem akarjuk; adó elfogadása ajánl­­tatik , csak majd késő ne legyen bánni az ebbeli első lépést, járom alá vetni magát könnyű, de abból szabadulni vajmi nehéz. Egyenlőség említetik, de ezt kétfélekép lehet eszközölni, vagy úgy, hogy a nemes szálljon alá a nem-nemeshez vagy ez emel­tessék amahhoz,az előbbit; bizonyosan sen­ki sem akarja; ha az utóbbi történik, ki fogja viselni a terheket ? A nemzeti őrség kérdése az országgyűlési tárgyakkal fog­lalkozandó választmányhoz utasíttatott a végre, hogy az elveket e tárgy körül dol­gozná ki, melly­eket aztán a többi megy­ék­kel is lehetne közölni a fölszólítás mellett. Ekkor kérdeztetett: van- e már országgyű­lési tárgyakkal foglalkozandó választmány kinevezve ? felelet vala: nincs, holott már több tárgyak ahhoz utasíttattak Nem is vélték többen azt kinevezni még szüksé­gesnek, mert az országgyűlés még messze, a nézetek változnak (igen , mert sokszor csak a gyűlés alatt héveny­ében támadnak) tehát megtörténhetik, hogy mit egyszer vé­geznek , az másszor eldöntetik, mint pél­­például Szathmár megyében.­­ De mint hiány említetett az is, hogy az országgyű­lési utasítások egy két nap alatt készülnek, mint a múlt országgyűlés alkalmával. Két­ségtelen a nézeteknek minden változékony­sága mellett, hogy több ideig ismételt ta­nácskozás által jobban ki lehet a tárgyat fejteni, mint előkészület nélkül, nem tud­ván az előadandó tárgyakat, és hevenyé­ben, kivált ott, hol, mint általában hazánk­ban, olly kevés az alaposan politikai mű­velt fő , ha valamit határozni szükség, jobb ezt tenni megfontolva, mint rögtön s az okokat mintegy kapkodva. Némellyek a nemzeti őrséget illető indítványra a vég­zés kimondásakor mintegy jóslólag keresz­tet vetőnek. (Folyt. köv.) Győrmegyei közgyűlésen van. Idén a több érdekes tárgyak közt a népnevelés ü­­gyében már több évek előtt kirendelt vá­lasztmány ez alkalommal beadott jelenté­sében szükségesnek látja a jelen és jövő közt egy elválasztó vonalt felállítni, s azt, mi e vonalon túl mutatkozik, még most az óhajtások,­ a vonalon innenieket pe­dig most már a teendők sorába helyezni. Illy előzmények nyomán óhajtja ugyan, hogy a legkisebb községben is alkalmatos iskolai épület, elegendő ismeretekkel fel­ruházott s állandó fizetéssel ellátott tanító legyen; hogy a mesteri hivatal a jegyzői­től külön választassák; továbbá általában óhajtja, hogy a legszegényebb sorsú gyer­mek is istene , világi felsőbbsége és em­bertársai iránti kötelességeire, ön polgári jogaira s életmódjához szükséges ismere­tekre taníttassák , s ez által földi létének kellemesbbé változtatására kiképeztessék, — de ezen óhajtásoknak egykori valósitha­­tására szabályszerüleg e következő pon­toknak már most eszközlésbe-vételét tart­ja szükségesnek : 1) Minden község isko­lájában vallás, olvasás, irás és számvetés taníttassák. 2) Az iskolai év kezdődjék od­.­ivel s végződjék június utó­djával, a gyer­mekek azonban iskolábajárásra Mindszent­­naptól sz.György napig köteleztessenek.3) Minden tanító illető községében az iskolai

Next