Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)
1842-02-02 / 10. szám
is idézteti, hol Jankó számára a 15 v.frt elengedésén kívül a 10 p.fr. is elitéltetik, sőt a zsidó vagy 40 botra, hogy Jankót lopásra kényszerítő, vagy 100 fr. fizetésre ítéltetett, ki a szégyent kiakarván kerülni, Jankó számára a 100 frtot letévé. — Tudom baráskor lopatni akar, clausulába teszi, hogy az övét ne bántsák. S. B. A pestmegyei közgyűlésen előlegesen felolvastatottanméltóságú királyi helytartó tanács f. k. fiáról kelt körlevele, melly szerint ő csász. kir. ap. felsége, a folyó hórkán saját keze aláírásával kiadott kegyelmes királyi leirata által ezen nm. kir. ittó tanácsnak kegyelmesen nyilvánítani méltóztatott, a mikép halhatatlan emlékezetű nagyatyjának és atyjának , kiknek helybenhagyásával az 1790ik évi Czik, úgy 1827iki Sik és kik t. czikkely alkatiak, gondoskodásától figyelmeztetve, nemcsak soha nem titkolta, hanem mind legfelsőbb kir. leiratában, mindországgyűlési előadásaiban is nyíltan elismerte, hogy szeretett Magyarországa , és a hozzákapcsolt részek közigazgatásában nem kevés számmal vannak ollyanok, mik bölcs törvényekkel pótlást, némellyek mik javítást kívánnak; s valamint ebbeli gondoskodásának, úgy szeretett Magyarországa, és hozzácsatolt részek közboldogságának minden módokkali gyarapítására irányzott igyekezetének, a 1836dik és metödik évi törvényekben a késő maradékra kiterjedendő csalhatatlan emlékeit emelte ; ezen, hiv népei boldogitására eddig eljárt ösvényt, ezentúl is a mindenható isten kegyelméből határozandó élete fogytáig állandóul követendő, a melly erősen feltett szándéka mellett, nem vehette ő fels. legkomolyabb visszatetszés nélkül némelly megyék abbeli törekvését, mellynélfogva a megyéknek engedett hatóság és a törvényhozói testületet illető hatalom határainak figyelembe-vétele nélkül, — sőt azok szántszándékos öszszezavarásával számos ollyakat, mellyek az idézett és az 1790: 12. t.czikk nyilvános rendelete szerint a törvényhozó hatalomnak fentartva,maguk önkénye alá vonni és a törvényhozást illető rendelkezéseket önhatározataikkal vakmerőn megelőzni mit sem kételkednek, ezt nem teendők, ha ebbeli hatóságukat a Hármaskönyv cik r.cik czime értelmében azon főleges feltétellel korlátolva lenni megfontolnák, hogy általa az ország általános törvényei, vagyis: — az alkotmányos rendszer, és a törvényesen megkoronázott fejedelemmel, úgy az országgyűlésekre törvény szerint egy besereglett ország rendeivel közös,é s a közállomány fejetlenségig fajult felforgatásának nyilvános veszedelme nélkül fel nem bontható törvényhozói hatalom legkisebb csorbulást se szenvedjen. Hogy tehát ezek példája tovább ne terjedjen sőt inkább ők magok is megértsék, hogy a haza boldogságának épsége épen azoknak legszentebb fentartását kívánja, mellyeknek szétdúlására ama merényeikkel önmagok leginkább rohannak. Ő cs. s kir. felsége kötelességévé tette a kir. ittó tanácsnak a megye Reit ebbeli k. kir. szándékáról, és azon elhatározott akaratjáról, melly szerint soha meg nem engedi,hogy bármelly törvényhatóság lehetőségét inkább a törvények megsértésére, mint azok megtartására használja azon hozzáadással , körlevél által értesíteni, hogy királyi hatalmánál fogva mindazokat, mellyek az idézett törvények értelmében a törvényhozói hatalom kisebbségére vezetnek , alapuljanak háláz azokat merészkedő akármilly sokaságok egyetértésén, — kárhoztatja, érvényteleneknek, s minden kötelező erő nélkülieknek nyilatkoztatja, — és akarja, — mikép arról megemlékezni soha ne szűnjenek, hogy a köztörvényhatóságok gondjai és kötelességei lobbiké, a törvények iránti engedelmesség.—Ezen kegyes intézvényt hosszú vitatásra alkalmid nem szolgálván, olly megjegyzéssel tudomásul vétetett, hogy az ő felségének törvényes érzelmeit magyarázza, s minden megyéhez van intézve, de Pest megyét azon okból nem érdekli, mert Pest megye semmi törvénytelenséget el nem követett. — Mire gr. n. A. emlékezetbe hozott egy kir. helytartósági k. intézvényt, melly Pestmegyét a honoratiorok tárgyában érdekli s mellyre még felelet adva nincs, erre válaszoltatok, hogy az választmányhoz van kiadva, s felelet adatni fog. Győrmegye decemberi közgyűlésében nemzeti őrségnek fölállítása indítványoztatok, és a többi megyéket e szándék pártolására felszólítani, kéretett. Az indítványozó oda utasittatott, hogy, mivel bizonyosan fontolóra vette a dolgot s a körül magának bővebb ismereteket is szerzett, adná be tervét s nézeteit írásban, hogy így azokat bővebb tanácskozás alá venni lehessen. A tan tökén és folytatva tartott közgyűlésen előadta az indítványozó a nemzeti őrségről nézeteit, leginkább kiemelvén, hogy az éjszaki hatalom elleni védelem miatt védintézetekről gondoskodni szükséges. E tárgy fölötti vitatkozásban emlittetett, hogy 1715 ben az állandó katonaság behozatván , s ennek fentartása a Sik czikk szerint (?) a nemtelen adózókat illetvén, a nemesség kötelessége, hazája védelméért fegyvert fogni, fenmaradt; az állandó katonaság szabályozva van, s annak szabályozása ő felségétől függ , tehát csak az utóbbit t. i. a nemesi katonaságot, az insurrectiót, illetheti az újabb tervezett elrendezés, s ezt mintegy szabályozó elvül kellene kitűzni az e dologban tanácskozandó küldöttségnek. Erre válaszoltatott, hogy a szokásban volt insurrectio itt nem lehet korlátozó szabály, mert ez különféle vala, és tudjuk, hogy insurrectio rendeltetett cum universis gentibus is , az egész népességnek fölkelése tehát nem ellenkezik az insurrectio természetével, a nemzeti őrség szerkezetét most is az egészre kiterjeszteni. Ha nemzeti őrséget az egész népre, nem populus értelmében, Werbőczy szerint, kiterjesztettet akarunk, szükség mindenek előtt, hogy a jog előtti kiváltság megszűnjék, a terhek viselésében, a szabadságban egyenlőség hozassák be, mert csak így lehet sikeres és üdvös ez intézet, máskép nem Hogy valaki magy földön született és abból kapja táplálékát, még nem elég a haza iránt buzgalmat gerjeszteni, mert az első csupán az esettől függött, a második minden földön elnyerhető ; csak akkor remélhetni,hazaszeretetet,a hazáért vére , élete kényszerűten föláldozását, ha a haza részesít jogokban , szabadságban , és nem akadályoz a földi legnagyobb boldogság elnyerésében. Ha tehát nemzeti őrséget akarunk, mindenek előtt a haza iránt szeretetet gerjeszszünk , s ekkor az adott fegyver bizonyára csak a haza védelmére fog használtatni, mit még ma alig remélhetni , s azért a behozandó nemzeti őrséget más intézeteknek kell megelőzniük. Felhozatott például Poroszország, hol 1806. előtt csak nemes lehetett a katonaságnál tiszt, és mi lett a következés? mutatja a jénai csata ; ez után az érdem vétetett tekintetbe, a katonai rendszer javítatott, s az által Poroszország, ámbár földterülete csekélyebb, mégis olly befolyást és tekintetet szerzett magának, hogy minden világérdekű tárgyban ő is határoz. De itt a katonaság a kormánytól függ, mit az indítványozó a behozandó nemzeti őrségre nézve nem akar; ez függjön a nemzettől. Mondatott az is : legyen-e nemzeti őrség vagy sem, egy e kérdéssel: legyen e nemesség vagy sem ? azért óvakodva kell e fontos kérdésbe ereszkedni. E kérdés lényeges változásokkal van összekötve , úgy hogy ezek szükségkép megváltoztatják a mostani viszonyokat; már pedig a szóló soha jobb állapotot nem kíván, mint a minőben most van Általában igen sok indítvány létetik, meg nem gondolván, mire vezetnek azok; igy például: a papoknak jószágait el akarjuk azoktól venni, de majd talán nem akadályozhatjuk, hogy olly kezekbe ne jőjenek, millyekbe azokat juttatni nem akarjuk; adó elfogadása ajánltatik , csak majd késő ne legyen bánni az ebbeli első lépést, járom alá vetni magát könnyű, de abból szabadulni vajmi nehéz. Egyenlőség említetik, de ezt kétfélekép lehet eszközölni, vagy úgy, hogy a nemes szálljon alá a nem-nemeshez vagy ez emeltessék amahhoz,az előbbit; bizonyosan senki sem akarja; ha az utóbbi történik, ki fogja viselni a terheket ? A nemzeti őrség kérdése az országgyűlési tárgyakkal foglalkozandó választmányhoz utasíttatott a végre, hogy az elveket e tárgy körül dolgozná ki, mellyeket aztán a többi megyékkel is lehetne közölni a fölszólítás mellett. Ekkor kérdeztetett: van- e már országgyűlési tárgyakkal foglalkozandó választmány kinevezve ? felelet vala: nincs, holott már több tárgyak ahhoz utasíttattak Nem is vélték többen azt kinevezni még szükségesnek, mert az országgyűlés még messze, a nézetek változnak (igen , mert sokszor csak a gyűlés alatt hévenyében támadnak) tehát megtörténhetik, hogy mit egyszer végeznek , az másszor eldöntetik, mint pélpéldául Szathmár megyében. De mint hiány említetett az is, hogy az országgyűlési utasítások egy két nap alatt készülnek, mint a múlt országgyűlés alkalmával. Kétségtelen a nézeteknek minden változékonysága mellett, hogy több ideig ismételt tanácskozás által jobban ki lehet a tárgyat fejteni, mint előkészület nélkül, nem tudván az előadandó tárgyakat, és hevenyében, kivált ott, hol, mint általában hazánkban, olly kevés az alaposan politikai művelt fő , ha valamit határozni szükség, jobb ezt tenni megfontolva, mint rögtön s az okokat mintegy kapkodva. Némellyek a nemzeti őrséget illető indítványra a végzés kimondásakor mintegy jóslólag keresztet vetőnek. (Folyt. köv.) Győrmegyei közgyűlésen van. Idén a több érdekes tárgyak közt a népnevelés ügyében már több évek előtt kirendelt választmány ez alkalommal beadott jelentésében szükségesnek látja a jelen és jövő közt egy elválasztó vonalt felállítni, s azt, mi e vonalon túl mutatkozik, még most az óhajtások, a vonalon innenieket pedig most már a teendők sorába helyezni. Illy előzmények nyomán óhajtja ugyan, hogy a legkisebb községben is alkalmatos iskolai épület, elegendő ismeretekkel felruházott s állandó fizetéssel ellátott tanító legyen; hogy a mesteri hivatal a jegyzőitől külön választassák; továbbá általában óhajtja, hogy a legszegényebb sorsú gyermek is istene , világi felsőbbsége és embertársai iránti kötelességeire, ön polgári jogaira s életmódjához szükséges ismeretekre taníttassák , s ez által földi létének kellemesbbé változtatására kiképeztessék, — de ezen óhajtásoknak egykori valósithatására szabályszerüleg e következő pontoknak már most eszközlésbe-vételét tartja szükségesnek : 1) Minden község iskolájában vallás, olvasás, irás és számvetés taníttassák. 2) Az iskolai év kezdődjék od.ivel s végződjék június utódjával, a gyermekek azonban iskolábajárásra Mindszentnaptól sz.György napig köteleztessenek.3) Minden tanító illető községében az iskolai