Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)
1842-01-29 / 9. szám
szony 1 órakor meghalt s tíz órakor már eltemettetett, melly esetnek megvizsgálása végett az illető szolgabiró kiküldetek, különben pedig a temetések iránti rendeletek ujabb kihirdetése határoztaték.E tiszti tudósítások sorában előfordult különösen egy, melly mutatja, milly igazán szükség valahára a népoktatásról gondoskodni s a gyermekeket olly ismeretekre vezetni, miknek életük folytában valódi hasznát veszik. Perkáta helységben ugyanis mintegy 40—50 ember és 150 ló megkoszosodott. Mutatja ez többi között azt is, milly lábon áll faluinkban a bírák és esküdtek hivataloskodása. (Erdély országgyűlési közlemények.) A rendszeres biztosságok felett a január Il. 13 és 14-ei országos ülésekben a nézetek három fő ágra oszlottak, némi kisebb árnyéklatokkal. Egyik vélemény szerint a rendszeres biztosságok nem lennének törvényczikkbe írandók s ő felsége k. megerősítése aláterjesztendők,mert az 1791 beli idikt.cz. 7dik pontja szerint a rendszeres biztosságok kinevezése egyenesen a Kir és Ibi joga.--------------A szemben álló véleménynek a r. biztosságokat kir. megerősítés alá terjesztendő törvénybe irandóknak vélték, mert az idézett 1791. 11. t. ez. 7. pontja csak olly biztoságokról szól, mellyek azon gyülés folyta alatt munkálnak, honnan kibocsáttattak.----------Volt egy harmadik közlő nézet,mellynek pártolói elismerték ugyan, hogy allynek joguk van az 1791. 11. t. sz. nyomán a rendszeres biztosságot törvényezik,be nem írni, s megerősítés alá nem terjeszteni, mindazáltal a szükségesség szempontjából, hogy a haladás és anyagi javítások útjában álló akadályon áthatolhassanak , s különösen a köznép terhei könnyítésén munkálhassanak, csak ezúttal s minden további következés nélkül óvás mellett a rendszeres biztosságokat e felsége megerősítése alá terjesztendő t. czikkbe kívánták íratni, addig is a sürgetőbb tárgyakban kiszemelés utján még ezen országgyűlés alatt munkálván. — Határozattá — mint már közelebbről irók — ez utóbbi nézet vált — A jan.iSkai XXVIIIdik országos ülésben az elnök jelenté, hogy Krasznamegye ujonan választott követei gróf Kun Gergely és bagosi Kovács Sándor küldőik megbízó levelét bemutaták. A BB új tagtársaikat éljenezve fogadták. Gr. Kun Gergely órásképen jegyzőkönyvbe kiváná íratni, mikép küldőik megyéjüket az 1832foki XXI magyarhoni t. czikknél fogva Magyarországhoz visszacsatlottnak tekintik, minek következtében a közelebbi magyarhoni országgyűlésre meghivatván , ott meg is jelentek , s hogy közigazgatásilag még Erdély kormánya alá tartoznak, azt csak az idézett czikk sérelmes elégtételbe nem vételének tekintik; óvakodnak azért, nehogy ezen megjelenésük tettleges visszakapcsoltatásuknak akadályul szolgáljon, s kijelenték hogy mindent elkövetendők , mi által tettleges visszakapcsoltatásukat siettethetik, s magokat jelen nyomasztó kétes helyeztekből kivehetik. A BR nehogy ezen óvás elveiben hallgatva megegyezni láttassanak, szintén jegyzőkönyvbe íratni kívánták,miszerint eziránti nézeteiket a viszszacsatolás tárgyában érkezett leirat tárgya- lásakor fogják kifejezni. — Ezután befejeztettek a r.biztosságok tárgyában érkezett leirat feletti tanácskozások A BR észrevételeiket 3 részre osztották : 1. a feliratban felterjesztendőkre, 2. a törvényczikkbe foglalandókra, éskor csupán jegyzőkönyvükben említendőkre. Részleteit körülményeink parancsából jövő számunkra kell halasztanunk ; előleg csak annyit említünk, hogy a rendszeres biztosságok tagjait újra választandják , s eziránti szózataikat a jövő ülésre felhozzák. A biztosság 5 külön osztályból álland. Mindenikben az országos karok mindenikéből legalább egy személynek kell lenni. A kormányszék sem lesz elmellőzve. A kir. leirat kitételeire nézve egy alázatos feliratban felfejtetni határozták , hogy a köznép sorsa javítását soha sem akadályozták, mint ezt 1834ben felterjesztett első, úgy 1837beli felirataik mutatják, s ezután is versenyző készséggel nyujtandók kezet minden korszerű haladásra, s legszívesebben a köznép terhei künynyitésére. A felirat további tartalma iránt a BR előleges tanácskozásaikat kívánták folytatni. (Folytatás a XXIIlk országülés részleteiről.) A 13dikra, mellyben biztosítás adatik, hogy a vámok, harminczadok nem neveltethetnek, s eddig szokatlan adózások nem hozatnak be, fölterjesztendők a vámok és 30czadok iránti kérelmek. A 14re, mellyben ans székely nemzet szabadságai és kiváltságai szentül tartása biztosittatik,fejtessék föl, hogy azok közül ma egy sem áll; sőt nevezetesen törvényelleni sérelem létezik, jelesen az adózás és mostani katonáskodás módjára nézve. A 15-re, mellyben a szabad kereskedés biztosittatik , jelentessék ki, hogy kereskedésünk sok mértékben korlátoltatik, nevezetesen a harminczadok által, a lóvakkereskedéstől pedig a nemzet egészen el van zárva. A 17-re, mellyben kifejeztetik, hogy szer és szükségfeletti sergekkel, honi katonaságból állitandókkal és ő felsége királyi kincstárából tartandókkal a n. fejedelemség nem fog terheltetni, s a német főhadvezér beligazgatási ügyekbe elegyedni nem fog, fedeztessék föl, hogy a hadi sereg, a Comp. Const. NI. r. 1. czikk 16-dik pontja ellenére az ország hite nélkül neveltetett, s nem merőben a királyi kincstárból,hanem az adó emelt öszvegéből tartatik s a főhadvezérség ezen pont sérelmével nemcsak katonai, hanem különösen a székelyek polgári ügyeibe is beléelegyedik. Végre a 18-ikra, mellyben az ingyen élelmezés eltöröltetik, emlittessék meg, hogy az most is fenáll, amennyiben a katonaság élelmezésére kivántató termékek nem valódi, hanem szabályszerű igen csekély áron téríttetnek meg. E szerint a leopoldi hitlevél 18 pontjai közül csupán a 16 ik, melly szerint a földesurak dézmájukat királyi haszonbér mellett megtarthatják, ál Iván törvényes erejében, hivatkozva az 1791 óta fülterjesztett több föliratokra, hódoló tisztelettel s fiúi bizodalommal keressék meg ő felsége hogy azon hitlevelet, mint az ország és uralkodó ház közti alapegyezményt, törvényes erejébe visszaállítani, s mint ezen, úgy más azelőtt fölterjesztett sérelmeit hazánknak kegyelmesen orvosolni méltoztassék. Ausztriai Eszterházy Pál ha bár kissé gyöngélkedik, jan. 9én követi helyére, Londonba indult Bécsből a walesi herczeg keresztelőjén s fia egybekelésén jelenleendő. Ő egyszersmind a császári udvar üdvözletét vive magával válaszul a wralesi ág születéséről, ez udvarhoz küldött értesitvényre. A kitűzött statusvaspályák létesítését egy műértékből álló választmányra bízták. A tervezetet minden tekintetben dicsérettel halmozzák , a sok hasznon kivil, mit a vasutak a statusnak hozandnak, még azon körülményt is kiemelik, miszerint a kitűzött vonalak által a status főerősségei közvetlen összeköttetésbe hozatván védelem esetén a leggyorsabb szál lilát minden irányban biztosítva leend. Éjszakkelet felől Olmütz lesz a fővédfal, hová a fegyvertárhelyekről Prága s Bécsből egy nap alatt lehetem lőszereket, élelmet és sérget szál ütni. Innen tovább vezettetvén a vonal, Csehország nevezetesb várait mind egymáshoz csatolandja. A nyugoti vonalon fekszenek Linz, Salzburg és Branau várai; a velenczei vonal az olasz erősségeket fogja érni, de mindenek közt legnagyobb jelentőségű Trieszt kikötőjének messze terjedő összekapcsoltatása. Spanyolország:f Jan.zkén a cortesek értesítettek Salvandy gróf, franczia követ eltávoztáról. Landero úr a tanácsban ez ügyről felvilágosítást kért, mire Gonzales, belminister megfelelve a hozzáadó, mikép a kormány Salvandy úr kivánatát nem teljesíthető, minthogy az alkotmány 50. czikke értelmében a régensség egész királyi tekintélyt gyakorol. A tanács a kormány e lépését tökéletesen helyeslé. Szinte a követkamrában is a dolog előadása után teljes jóváhagyást nyert a ministérium tette. A kormány minden illetőségekhez egész a határokig parancsot adott ki, miszerint a franczia követ mindenütt rangjához illő tisztelkedéssel fogadtassák. Úgy látszik, mikép a spanyol kabinetnek azon kutatásjog megállapitásábani vonakodása , mellyenek a britt kormány az angol hadhajók általa spanyol hajókéni gyakoroltatását kiváná, Aberdeen lordnak teljességgel nem tetszett, minek tanúsításául szolgál a következő : azon hivatalos tudósítás, mellyel Aston ur, madridi angol követ, jan. 4. kormányától vett, oda utasitá őt. Franczhon igénye ellen a követi bizományiratot illetőleg épen nem dolgozni , sőt inkább s azt befolyásával a régensnél pártolni; holott előbbi utasításaiban azon meghagyást véve, minélfogva befogását a spanyol kormány jogszerű alapos követelése gyámolitására fordítsa. Beszélnek bizonyos főszemélynek St. Aulaire grófhoz intézett sajátkezű iratáról , mellyben neki meghagyatik: mindent megkísérteni Aberdeen lord pártolásának e kérdésben Franczhon részéről kieszközlésére.— nagybritanusa. Az angol egyház proselytaizgatásai a roniai szigeteken már egy idő óta különbféle egyenetlenséget okoztak a görögök közt. Mintegy 3 hónap előtt egy angol pap, a lord-főbiztos pártfogolása alatt, egy röpiratot adott ki, mellyben szent Spiridion, Korfu védnöke tüzeték ki gúny tárgyául. A korfuiak természetesen ezáltal magukat sértve, vallásukat kigúnyoltatva láták és az elkeseredés csak alkalomra látszik várni, hogy nyilványra törhessen. Dec.24 én, amikor sz. Spiridion napja ünnepeltetni szokott, látható elégületlenséggel tapasztalá a nép, hogy az angol katonaság, el- távozva az előbbi szokástól, a szent fárdalat mellett sort nem állott. A nép azonosban folytató ájtatoskodását és a díszsort a polgári katonaság képező. Ezalatt több angol katona, s köztök tisztek is jelentek meg, kik a vallási ünnepélyt gúnyolni kezdők olly félremagyarázhatlan módon, hogy a hamu alatt pislogó szikra lángra lobi bánt. Az első lépés megtéteték és az angolok leverve voltak. A várőrség kénytetek vezérével együtt az erősségbe visszavonulni. Mintegy 10 britt haveznak megöletett és 50 megsebesíttetett. Dec. 31 én a várőrség még zárva tarta magát az erősségben. A felelőség egész terhe a lord-főbiztoson fekszik. Minden oldalról kérelmek intéztetnek Victoria királynőhöz, az ellene emelt nehézségeket a trón elibe vivők és az ügy orvoslását igénylők. Azon fényes előkészületeket, mellyek a windsorvárban és sz. György egyházban történnek , a lapok nem szűnnek dicsőrtni. Albert herczeg, mint ismeretes zenész és zeneszerző, a keresztelési ünnepélyre ITaendel művét választó A keresztelés, Standard szerint.