Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-01-29 / 9. szám

szony 1 órakor meghalt s tíz órakor már eltemettetett, melly esetnek megvizsgálá­sa végett az illető szolgabiró kiküldetek, különben pedig a temetések iránti rende­letek ujabb kihirdetése határoztaték.E tisz­ti tudósítások sorában előfordult különö­sen egy, melly mutatja, milly igazán szük­ség valahára a nép­oktatásról gondoskod­ni s a gyermekeket olly ismeretekre ve­zetni, miknek életük folytában valódi hasz­nát veszik. Perkáta helységben ugyanis mintegy 40—50 ember és 150 ló megko­­szosodott. Mutatja ez többi között azt is, milly lábon áll faluinkban a bírák és es­küdtek hivataloskodása. (Erdély országgyűlési közlemények.) A rendszeres biztosságok felett a január Il­. 13 és 14-ei országos ülésekben a né­zetek három fő ágra oszlottak, némi ki­sebb árnyéklatokkal. Egyik vélemény sze­rint a rendszeres biztosságok nem lenné­nek törvényczikkbe írandók s ő felsége k. megerősítése aláterjesztendők,mert az 1791 beli i­dikt.cz. 7dik pontja szerint a rend­szeres biztosságok kinevezése egyenesen a Kir és Ib­i joga.--------------A szemben álló véleménynek a r. biztosságokat kir. megerősítés alá terjesztendő törvénybe i­­randóknak vélték, mert az idézett 1791. 11. t. ez. 7. pontja csak olly biztoságokról szól, mellyek azon gyülés folyta alatt munkálnak, honnan kibocsáttattak.----------Volt egy harmadik közlő nézet,mellynek pártolói el­ismerték ugyan, hogy allynek joguk van az 1791. 11. t. sz. nyomán a rendszeres biztosságot törvényezik,be nem írni, s megerősítés alá nem terjeszteni, mindaz­­által a szükségesség szempontjából, hogy a haladás és anyagi javítások útjában álló akadályon áthatolhassanak , s különösen a köznép terhei könnyítésén munkálhas­sanak, csak ezúttal s minden további kö­vetkezés nélkül óvás mellett a rendszeres biztosságokat e felsége megerősítése alá ter­jesztendő t. czikkbe kívánták íratni, addig is a sü­rgetőbb tárgyakban kiszemelés utján még ezen országgyűlés alatt munkálván. — Határozattá — mint már közelebbről irók — ez utóbbi nézet vált — A jan.­iSkai XXVIIIdik országos ülésben az elnök je­lenté, hogy Krasznamegye ujonan választott követei gróf Kun Gergely és ba­­gosi Kovács Sándor küldőik megbízó le­velét bemutaták. A BB új tagtársaikat él­jenezve fogadták. Gr. Kun Gergely órás­képen jegyzőkönyvbe kiváná íratni, mikép küldőik megyéjüket az 1832foki XXI ma­gyarhoni t. czikknél fogva Magyarország­hoz visszacsatlottnak tekintik, minek kö­vetkeztében a közelebbi magyarhoni or­szággyűlésre meghivatván , ott meg is je­lentek , s hogy közigazgatásilag még Er­dély kormánya alá tartoznak, azt csak az idézett czikk sérelmes elégtételbe nem vé­telének tekintik; óvakodnak azért, nehogy ezen megjelenésük tettleges visszakapcsol­­tatásuknak akadályul szolgáljon, s kijelen­ték hogy mindent elkövetendők , mi által tettleges visszakapcsoltatásukat siettethe­tik, s magokat jelen nyomasztó kétes he­­lyeztekből kivehetik. A BR nehogy ezen óvás elveiben hallgatva megegyezni láttas­sanak, szintén jegyzőkönyvbe íratni kí­vánták,miszerint eziránti nézeteiket a visz­­szacsatolás tárgyában érkezett leirat tárgya- lásakor fogják kifejezni. — Ezután befejez­tettek a r.biztosságok tárgyában érkezett le­irat feletti tanácskozások A BR észrevételei­ket 3 részre osztották : 1. a feliratban fel­­terjesztendőkre, 2. a törvényczikkbe fog­­lal­an­dókra, és­kor csupán jegyzőkönyvük­ben említendőkre. Részleteit körülmény­e­­ink parancsából jövő számunkra kell ha­­lasztanunk ; előleg csak annyit említünk, hogy a rendszeres biztosságok tagjait újra választandják , s eziránti szózataikat a jö­vő ülésre felhozzák. A biztosság 5 külön osztályból ál­land. Mindenikben az orszá­gos karok mindenikéből legalább egy sze­mélynek kell lenni. A kormány­szék sem lesz elmellőzve. A kir. leirat kitételeire nézve egy a­­lázatos feliratban felfejtetni határozták , hogy a köznép sorsa javítását soha sem a­­kadályozták, mint ezt 1834ben felterjesz­tett első, úgy 1837beli felirataik mutat­ják, s ezután is versenyző készséggel ny­uj­­tandók kezet minden korszerű haladásra, s legszívesebben a köznép terhei küny­­nyitésére. A felirat további tartalma iránt a BR előleges tanácskozásaikat kívánták folytatni. (Folytatás a XXIIl­k országülés rész­leteiről.) A 13dikra, melly­ben biztosítás adatik, hogy a vámok, harminczadok nem neveltethetnek, s eddig szokatlan adózá­sok nem hozatnak be, fölterjesztendők a vámok és 30czadok iránti kérelmek. A 14re, melly­ben ans székely nemzet szabadságai és kiváltságai szentül tartása biztosittatik,fej­tessék föl, hogy azok közül ma egy sem áll; sőt nevezetesen törvényelleni sérelem léte­zik, jelesen az adózás és mostani katonásko­dás módjára nézve. A 15-re, mellyben a sza­bad kereskedés biztosittatik , jelentessék ki, hogy kereskedésünk sok mértékben korlátoltatik, nevezetesen a harminczadok által, a lóvak­kereskedéstől pedig a nem­zet egészen el van zárva. A 17-re, melly­ben kifejeztetik, hogy szer és szükségfelet­ti sergekkel, honi katonaságból állitan­­dókkal és ő felsége királyi kincstárából tartandókkal a n. fejedelemség nem fog terheltetni, s a német főhadvezér beligaz­­gatási ügyekbe elegyedni nem fog, fedez­tessék föl, hogy a hadi sereg, a Comp. Const. NI. r. 1. czikk 16-dik pontja elle­nére az ország hite nélkül neveltetett, s nem merőben a királyi kincstárból,hanem az adó emelt öszvegéből tartatik s a főhad­­vezérség ezen pont sérelmével nemcsak ka­tonai, hanem különösen a székelyek pol­gári ügyeibe is beléelegyedik. Végre a 18-ikra, mellyben az ingyen élelmezés el­töröltetik, emlittessék meg, hogy az most is fenáll, a­mennyiben a katonaság élel­mezésére kivántató termékek nem valódi, hanem szabályszerű igen csekély áron té­ríttetnek meg. E szerint a leopoldi hitle­vél 18 pontjai közül csupán a 16 ik, melly szerint a földesurak dézmájukat királyi ha­szonbér mellett megtarthatják, ál Iván tör­vényes erejében, hivatkozva az 1791 óta fülterjesztett több föliratokra, hódoló tisz­telettel s fiúi bizodalommal keressék meg ő felsége hogy azon hitlevelet, mint az or­szág és uralkodó ház közti alapegyezményt, törvényes erejébe visszaállítani, s mint ezen, úgy más azelőtt fölterjesztett sérel­meit hazánknak kegyelmesen orvosolni méltoztassék. Ausztriai Eszterházy Pál ha bár kissé gyöngél­­kedik, jan. 9én követi helyére, London­ba indult Bécsből a walesi herczeg keresz­telőjén s fia egybekelésén jelenleendő. Ő egyszersmind a császári udvar üdvözletét vive magával válaszul a wralesi ág szüle­téséről, ez udvarhoz küldött értesitvény­­re.­­ A kitűzött statusvaspályák létesí­tését egy műértékből álló választmányra bízták. A tervezetet minden tekintetben dicsérettel halmozzák , a sok hasznon ki­vil, mit a vasutak a statusnak hozandnak, még azon körülményt is kiemelik, misze­rint a kitűzött vonalak által a status főe­rősségei közvetlen összeköttetésbe hozat­ván védelem esetén a leggyorsabb szál li­lát minden irányban biztosítva leend. Éj­­szakkelet felől Olmütz lesz a fővédfal, ho­vá a fegyvertárhelyekről Prága s Bécsből egy nap alatt lehetem­ lőszereket, élelmet és sérget szál ütni. Innen tovább vezettet­vén a vonal, Csehország nevezetesb vá­rait mind egymáshoz csatolandja. A nyu­­goti vonalon fekszenek Linz, Salzburg és Branau várai; a velenczei vonal az olasz erősségeket fogja érni, de mindenek közt legnagyobb jelentőségű Trieszt kikötőjé­nek messze terjedő összekapcsoltatása. Spanyolország:f Jan.­zkén a cortesek értesítettek Sal­­vandy gróf, franczia követ eltávoztáról. Landero úr a tanácsban ez ügyről felvilá­gosítást kért, mire Gonzales, belminister megfelelve a hozzáadó, mikép a kormány Salvandy úr kivánatát nem teljesíthető, minthogy az alkotmány 50. czikke értel­mében a régensség egész királyi tekintélyt gyakorol. A tanács a kormány e lépését tökéletesen helyeslé. Szinte a követkam­rában is a dolog előadása után teljes jóvá­hagyást nyert a ministérium tette. A kor­mány minden illetőségekhez egész a hatá­rokig parancsot adott ki, miszerint a fran­czia követ mindenütt rangjához illő tisz­­telkedéssel fogadtassák. Úgy látszik, mi­kép a spanyol kabinetnek azon kutatásjog megállapitásábani vonakodása , mellyenek a britt kormány az angol hadhajók általa spanyol hajókéni gyakoroltatását kiváná, Aberdeen lordnak teljességgel nem tet­szett, minek tanúsításául szolgál a követ­kező : azon hivatalos tudósítás, mellyel Aston ur, madridi angol követ, jan. 4. kormányától vett, oda utasitá őt. Francz­­hon igénye ellen a követi bizományiratot illetőleg épen nem dolgozni , sőt inkább s azt befolyásával a régensnél pártolni; ho­lott előbbi utasításaiban azon meghagyást véve, minélfogva befog­ását a spanyol kor­mány jogszerű alapos követelése gyámoli­­tására fordítsa. Beszélnek bizonyos fősze­mélynek St. Aulaire grófhoz intézett sa­játkezű iratáról , mellyben neki megha­­gyatik: mindent megkísérteni Aberdeen lord pártolásának e kérdésben Franczhon részéről kieszközlésére.— nagyb­ritanusa. Az angol egyház proselytaizgatásai a roniai szigeteken már egy idő óta kü­lönb­­féle egyenetlenséget okoztak a görögök közt. Mintegy 3 hónap előtt egy angol pap, a lord-főbiztos pártfogolása alatt, egy röp­­iratot adott ki, mellyben szent Spiridion, Korfu védnöke tüzeték ki gúny tárgyául. A korfuiak természetesen ezáltal magukat sértve, vallásukat kigúnyoltatva láták és az elkeseredés csak alkalomra látszik vár­­ni, hogy nyilványra törhessen. Dec.24 én, a­mikor sz. Spiridion napja ünnepeltetni­­ szokott, látható elégü­letlenséggel tapasz­­­­talá a nép, hogy az angol katonaság, el-­­ távozva az előbbi szokástól, a szent fár­­dalat mellett sort nem állott. A nép azono­s­ban folytató ájtatoskodását és a díszsort a­­ polgári katonaság képező. Ezalatt több an­gol katona, s köztök tisztek is jelentek meg, kik a vallási ünnepélyt gúnyolni kezdők olly félremagyarázhatlan módon, hogy a hamu alatt pislogó szikra lángra lob­­i bánt. Az első lépés megtéteték és az angolok leverve voltak. A várőrség kénytetek ve­zérével együtt az erősségbe visszavonulni. Mintegy 10 britt haveznak megöletett és 50 megsebesíttetett. Dec. 31 én a várőrség még zárva tarta magát az erősségben. A felelőség egész terhe a lord-főbiztoson fek­szik. Minden oldalról kérelmek intéztet­nek Victoria királynőhöz, az ellene emelt nehézségeket a trón elibe vivők és az ügy orvoslását igény­lők.­­ Azon fényes elő­készületeket, mellyek a windsorvárban és sz. György egyházban történnek , a la­pok nem szűnnek dicsőrtni. Albert her­czeg, mint ismeretes zenész és zeneszerző, a keresztelési ünnepélyre ITaendel művét választó A keresztelés, Standard szerint.

Next