Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-02-12 / 13. szám

helységbiráknak a kötelességükbeni hanyagság s engedetlenség miatt rögtöni botoztatások eltörittetése s megszüntetése, _a mellyek miatt eddig falusi bíráknak jobbadán az erkölcstelenebbek alkalmaztathatván, az erkölcsösebb jobbágyok osztálya a gyakori sz.bírói pálczák illetésétől irtózván kizáratott, — s a botoztatás helyett: az engedetlenség s tunyaságok esetében a helységek bírái, vétségük minémüségéhez képest 8 napig a sz.bírák által, azontúl a t.szék által meghatározandó időre elzáratni — rendeltettek; b)ugy szinte a némély helységekben még divatozó kalodázás (cippus) melly mint emberi jobb érzéseket megtompitó s becsület-érzésből kivetköztető nemtelen büntető eszköz — alkalmatlan büntetésmódnak nyilvánitatván , eltörültetett, — s jövendőre nézve, a bírák s helységek házához kisértetni szokott, gonosztevők tánczratétele határoztatott el.— Ezek után a küldöttségek és sz. bírák jelentései jövének tárgyaltatás alá; s bárha ezeknek, s a folyamodásoknak özöne naponkint elég élénkül kezeltettek — a folyamodók mindazáltal utolsó napig, melly egyedül a folyamodásokra tett határozások meghitelesitésére vala kitűzve — folyamodásaikkal megyénk béketürését ostromolni meg nem szűntek. — Vajda e részben üdvös határozat által kielégítő eszköz nyittathatnék már egyszer megyénknek , a nyugtalanító panaszok megszüntetésére. — V. Pesti gyűlés febr. 1. A n. m. h tanács gróf Keglevich Gábor ő excellentiájának királyi főtárnokmesterré lett kineveztetéséről értesítvén a vármegyét, a megye rendei különös örömmel fogadták e nagy te-kintetű országnagyi hivatalra olly férfiúnak kineveztetését, kinek a fels. fejedelem s hazája iránti hit ragaszkodásától s jeles erényeitől biztosan várhatni, hogy magas hivatalának minden idejét a haza boldogságának s a közjó előmozdításának gyarapítására forditandja. Minélfogva a jelen alkalommal sokszoros éljenkiáltásokkal nyilvánított övendezéseknek önmaga előtti kifejezésére küldöttséget is neveztek. E gyűlés folytában újra előkerült a szóbeli perek ügyében azon kérdés: van e bírói taksának helye, midőn az 1840: 40dik törv.czikkely 2-dikása következtében 200 pengő forintnál nagyobb öszveg forog elitélés alatt? — E kérdést Pestmegyének múlt júniusi közgyűlése tagadólag döntötte el, azt határozván , hogy a bírói taksának megítélését olly törvényentul hágásnak kell tekinteni , melly okot ad arra, hogy a végrehajtásra hatalomkar ne adassék. — Most e határozat ereje, csupán a 200 ftot nem haladó keresetekre szorittatott, s a szóbeli per útjára kötelezett nagyobb summák iránti eljárás compromissionalis természetűnek vétetett, mellyben a bírói taksának szóbeli per utján is helye van. (Az Augsb. Allg. Zeitungban honunkról közlött czikknek folytatása.) Ezek után a dolgok állásáról jól értesült, de ügyének kedvező közlő Pestmegye legközelebbi közgyűlése tárgyalatait következőkben hozza fel: „Mialatt a többi törvényhatóságok illy törekvések által, hol gyakran magányérdekek is vannak a játékban, erejüket fogyasztják, Pest megye, melly helyzetéről és terjedelméről valamint morális befolyásáról is Magyarhon szivének nevezhető, rendületlenüligyekszik előre a törvényszerű haladás és szabadelmű reform utján; és akár mennyire dolgozik az itt is elég erős aristocratiai párt, bármilly fenyegetőzésekkel lép fel, mindig kisebbségben marad. Ez legvilágosban kitűnt az utóbbi közgyűlésen. Javaslat téteték , miszerint a bűnvádi törvényszékeken (megyei) nyilvánosság, a vádlottak szóbeli védelme, a bírák felesketése, és így a törvénykezésbe bizonyos nemű jótékony rendelkezések hozassanak be, az árnyoldalak eltávolitatván. A conservativ párt és jelesen Dessewffy Aurel és Széchényi István grófok hatalmasan vívtak egy illy mélyenvágó újítás ellen, és az első ritka ékesszólással akará megmutatni, mikép illy nemű reform a megyei praerogativák határin túl hág és mikép ezen törvényhatóságok (megyék) főleg ez újabb időkben rendkívül törekszennek jogaikat a kormány ellenében terjeszteni; de a szabadelmű párt szónokai által, kik közt különösen Szentkirályi Móricz (a megye másodalispánja) és Kossuth Lajos (a Pesti Híklap szerkesztője) tüntetők ki magukat, tökéletesen elnyomattak . — Hogy állnak azonban mindezek a valódiságban ? Pest megye két restauráns által meghódítva, a közelebbi időkben egészen elvesztő alkotmányos állását. De legyen! csak jóra vezettetett volna; mert az önkény, a zsarnokság is szülhet jót, de ez itt nem úgy történt ; mert az utóbbi magyar országgyűlés (1840) óta Pest megyében a szabadelmű párt annyi alkotmányellenes újítást indítványozott, sőt de facto életbe is lépetett, hogy vége természetes, ha férfiak, a kormányé, mint Dessewffy grófés függetlenek, mint Széchényi István gróf ugyanazon módon illy törvénytelen törekvésnek ellene nem állnak. — A politicai pályánn becsületesség gyakran eszközlött illynemű megközelítéseket. A beküldő állítja: mindazon fenyegetések daczára, mellyekkel az aristocratia Pestmegye közelebbi közgyűlésén lépett fel, mindazon hatály daczára , mellyel Dessewffy és Széchényi gr. küzdenek, az a csatatérről egészen elűizetett. A magyar dolgokkal ismeretlen olvasó e rajz után hihetné, mikép a hatalom, a pénz, a szám, az aristocratia törekvése az egyszerű republ. talentumon, egy Szentkirályi, egy Kossuth úr polgárerényén hajótörést szenvedett. De mi kívánnék őt a színfalak közé vezetni, hogy onnan az olly egyszerűnek tetsző színjáték szövevényébe tekintsen s ítéljen. Ennek foganasitására kívánnék őt azon titokba avatni, milly módon hóditaték meg, mint fölebb érintőnk, Pest megye két restaurans által , és mi tulajdonképen egy magyar restaurans. Minden három évben a megyéknél új tisztikar változtatik. A most gyakorlatba jött, úgy nevezett „javításoknál fogva e választás jelenleg többnyire szavazattal történik. Szavazattal bir minden nemes, a koldus úgy mint például Eszterházy herczeg, teljesen hasonlóval. Több megyében az illy szavazók száma öt hat ezerre megy, melly legnagyobb részének betű szerint még falat kenyere sincs, következőleg áruhoz hasonló, mellyet pénzért, vagy más módon vehetni. így történik, hogy a megyei tisztviselők választása kizárólag azoktól függ, kik a nagyobb csoportot akármi módon magokhoz hódíthatják. Pestmegyében ada tisztelt R.*) gróf és nem kevésbé tisztelt P. úr, kik a szavazók nagyobb száma feletti, valamint a karzat gyakori tapsa birtokában vagynak, honnan természetesen következik, hogy, amennyiben a kormány egyenesen nem ellenzi, az történik, mire ők szavaznak. „Hogyan vívhatták ki maguknak azonban e befolyást — kérdhetni — ha nem erény, tudomány és valódi hazafiúság emeli őket arra?“ A válasz erre könnyebb mint sem gondolhatni. Pest megyében mindkettő igen vagyonos, már ennél fogva tehát tetemes befolyást gyakorlanak a mód nélküli szavazókra; mindketten evangélikusok és a pesti szavazók nagyobb része szinte evangélikus, vallási ellenszenv uralkodik köztök , sokat élnek a szavazók társaságában és nem kevésbéigyekszenek azokat jó hangulatban tartani. Szabadelműek a legszélesebb értelemben, és minden kormányrendelet ellen a legfőbb oppositionalisták, mi nekik természetesen, mint jelenleg divatban van, az ifjúság, az elégedetlenek s a t. minden alkalommal zajos tetszését biztosítja. (Vége következik.) A januárius 24én tartott harminczadik erdélyi országos ülésben az előbbi jegyzőkönyv megállítása után , nemes Felső- Fejér vármegye főispánja gr. Nemes János jelenté, hogy a bíráló biztosság múlt üléseik száma alatti megbízatása következéséül maga kötelességét bevégezvén, a rendszeres biztosságok tagjaivá szózatok többségével megválasztott egyének neveit külön példányokba leírva és meghitelesitve bekivánja adni, mellyeket elnök ő nagymaga által vévén s felolvastatván, azok szerint szózatok többségével rendszeres biztosságok tagjaivá választattak.......(Ezeknek neveit mik számunkban 56 lapon közöltük.)— Melly rendszeres biztosságoknak köteleségekké tétetett, hogy a KK és RR által (per excerpta) előlegesen tanácskozás alá veendő és kidolgozandó tárgyakat kiszemelvén, azok iránt a rendeket értesítsék ; egyszersmind pedig az itélőmesterre bízatott, hogy mitnl az ezen rendszeres biztosság iránt törvényezikk, mindpedig az e mellett ő felségéhez küldendő felirat terveit készitse meg. Olvastatott Szamosujvár városa kérelem levele, melly mellett ezen városnak a szabad kir. magyar városok sorába lett emeltetése iránti váltságlevelét benyújtván, ennek szokási módoni kihirdettetését kéri; —olvastattak továbbá brennerbergi Brenner Sámuelnek, Hűvé József és Ferencznek, Czák Károlynak, Stoch Fridriknek, Venczel Józsefnek, Kraeutner Dávidnak és Dániel Mihálynak könyörgő leveleik, mellyek mellet nemesitő leveleiket bemutatván, kérik azoknak kihirdettetését. —Határozat: általadatnak ezen kérelmek az érdeklett kiváltság és nemesitő levelekkel együtt bíráló biztos atyánkfiainak megvizsgálás és véleményadás végett. Mivel pedig ez alkalommal közügy igazgató Horváth Ferencz azokat, hivatalánál fogva magával lehető észrevételei megtehetése végett közöltetni kérte, utasittatott azokkal együtt, kiknek ezen kiváltságos és nemesítő levelekhez még valami megtenni való észrevételeik lehetnének , az említett bíráló biztosokhoz. M. és J. (Erdélyi országgyűlés ) A magyar nyelv ügyébeni tanácskozás négy ülésen folyt keresztül , jan. 27, 28, 29 és 31 kén. Mind az országgyűlési padok, mind a karzatok tömve voltak s ez mutatá a részvét nagyságát, különösen az első és utolsó ülésben. A tárgyalás részleteire visszatérendünk, most helyszűkéből csak a határozat főpontjait érintjük. A BR egyes akarattal meghatározták, hogy ámbár az 1791. 31. t.cz. által nincsenek megkötve, mikép a magyar nyelv használatára törvényczikkbe irás nélkül is visszatérhessenek, úgy, mint eltértek a magyar nyelv használatától a latinra, de mivel az idézett czikk csakugyan tesz némelly megkötéseket, p.o.az udvari, kamarai expeditiókban, főkormányi jegyzőkönyvek vitelében, a főhadvezérséggel s a hazán kividítendő levelezésekben, mind ezen okból, mind azért, mivel épen ezen meg nem kötésnél fogva joguk van tetszésük szerint rendelkezni, mind végre azért, hogy a magyar nyelv iránti kivonataikat az 1791: 31 t. czikken túl is, hová t. i. a nemzetiség érdeke ki *) A nem eléggé olvasható kézirat mellett kétkedünk, ha H. vagy K. belít-e. Alig. Zeit. Szerk.