Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)
1842-12-10 / 99. szám
394 — címűleg a tamlásban történt, emliteni nem szándékom ,mert senki sem szereli vétkének tanuját, és kik !(Az«ggal»fák behegedő sebeinket, aiogy azokat orvosolják , úgy vélem , több mint egy felöl hallanák : Civi rando fieri quaedam majora iidemus Vulnera , quae melius non religisse fuit. (Vége kővel.) ♦Jófébonyságoki Főtiszt. Beckei János esztergomi kanonok ur 800 p. f. álló alapítványt kegyeskedett tenni a szegényebb iskola- tanítók számára. — ugyane czélra n. t. Hegedűs László tolna-regöli plébános 400 paosot alapitványozott. — Hála a nagylelkű egyházi férfiaknak a haza nevében ! Kisfaflludy-társa«áí£« A Kisfaludy-társaság által 1843ra kitűzött kör. aestheticai kérdésre: „Mutattassék meg, miben áll Sophocles mindegyik színművének cselekvénye, úgymint eleje, fordulata s föloldása, és vonassék ki abból a színműi cselekvény elmélete 44. — nov. 20aig, mint a beküldés határnapjáig, két pályamunka érkezett, következő jeligékkel: 1) A nemzeti költésnek, a nemzet kebelében lehet, s kell szárnyára kelnie. [Kölcsey.] 2) Mikint a természetnek, ugy a művészeinek is vannak örök törvényei. [B.] __ Ugyanaz lS43ra kitűzött költői föladatra . Kívántatik egy, a nemesb társaságok hangján nemesb örömöket s magasb polgári és emberi irányokat kifejező körének,44 nov. 20kaig, mint határnapig huszonnégy pályamunka érkezett, köv. jelszavakkal 1). Szittyahonnak jellemére , Harcz fölött már szende béke. 2) Zsidó jeligével. 3) Mégsem tűntél minden reményem. 4) Öröminknek mámorában, A magasb vágy el nem némül. 5) Magas dalt zengenék, Emelni lelkeket! [Bajza.] 6) Egy dalt, melly egyszerűen, Egy dalt, melly égi hévvel A szívhez szóljon. [Kölcsey.] 7) Adjon isten szebb jövendőt Árpád nemzetének! [Garay.]9) Neked élni kell oh hon! [Kölcsey.] 9) Égleánya, szerelem, Légy te síromig velem ! [Bajza.] 10) De néked élni kell oh hon! [Kölcsey.] 11) Sit pia, sit prudens, pulchra, pudica, potens. 12) Ez az élet úgysem sok. Használják az okosok. {Csokonai.] 13) Menni szabad. 14) Ha szebb örömre találsz, Ne élj a ridegben. [Kisfaludy K.] 15) Édes hazám, légy oh üdvöz ! Áldás neked s békesség! [Kisfaludy S.] 16) Itt borunkat kedvvel isszuk, Távol elkerül a gond! [Bajza.] 17) Minden órának leszakaszd virágát. [Berzsenyi.] 19) Inesse quin etiam feminis sanctum aliquid et providum putant, nec aut consilia eorum adspernantur, aut responsa negligant. [Tacit. Germ. 8.] 19) Gyászemlékű vidék , mi sok ínség kútfeje lettél! [Kisfaludy K.) 20) Nagyot iszik a hazáért fölsmnt. Csakhogy egyszer tenne is már valamit. [Vörösmarty.] 21) Hazám! Hazám! [Kölcsey.] 22) A dal hatalmát add nekem, sors, S megfizetés ez egy életemre! [Vörösmarty.] 23) ... hazád őrcsillagzata Szülötte bűnein leszáll. [Kölcsey]. 24) Válj egy karrá, egy lángozó kebellé. [Gaal]. — A jeligés levélkék , a jelenvolt tagok pecséteivel lezáratva, a helyettes elnöknél őriztetnek; a pályamunkák pedig, bírálat végett, az e végre választott tagoknak adattak ki. Bírálókat választottak az aesthetikai pályakérdéshez: Lukács Móricz, Schedius Lajos és Szemere Pál; a költői feladathoz pedig: Bajza József, Bártfay László, Erdélyi János, Schedel Ferencz és Vörösmarty Mihály. — Az eredmény 1843diki febr. 6kán, a Kisfaludy-társaság közülésében fog közzé tétetni. Pesten, a Kisfaludy-társaság üléséből nov. 30kán 1842. Nagy Ignácz m. k., segédtitoknok. A Vnil lapé.hu kir. orvosegyesület november 30-án tartott ülésében bejelentetvén, hogy bécsi gyakorló orvos dr Stessel jeles hazánkfiától az egyesületnek ajándékozott 2500 kötetből álló könyvtár legnagyobb része immár megérkezett, ezen tudósítás általános hálával fogadtatott, és az egyesület által a buzgó honfinak már kijelentett és a jegyzőkönyvbe iktatott hálás köszönetén kívül elhatároztatott, hogy hálás emlékül ezen könyvtár, a nagylelkű ajándékozó neve méltó örökítésére Stesser-könyvtár nevet viseljen. A természettudomány-társulat közhírré teszi, hogy a jutalomkémletre kitűzött muraközi asphalt megérkezvén, a pályázni kívánó vegykémeknek a hagymádfalvival együtt szolgagálatára áll a társulat lakán vármegye - utczai Schwindlerféle házban. — A pályamunkák mint már hirdetve volt magyar nyelven írva 1843. jun.iokaig küldessenek t. Bugát Pál úrhoz mint a társulat elnökéhez. Pest, december Skán 1842. — Irinyi János. Kérelem* Hogy a pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilvános énekiskola részvényeseinek jövő esztendő elején tartandó közgyűlésében az említett intézet további állapotja iránti minél biztosabb rendelkezések létezhessenek: azon t. ez. hatóságok, asszonyságok és urak, kik a folyó év folytán ez intézet föntartására ezélzó aláírási íveket elfogadni kegyeskedtek, ezennel teljes tisztelettel kérettetnek, hogy azokat hazafiságos közbenjárásuk eredményével együtt folyó hónap végéig , vagy legalább az új esztendő első hetében akár az énekiskolai pénztárnok Barabás Antal Pál úr posztó-kereskedésébe (Pest, váczi s nagyhid-utczára szolgáló szegletbolt, a „Magyarhoz'4) vagy alólirottakhoz beküldeni méltóztassanak. Pesten 1842. dec. 1 jén. — Gr. Festetics Leo, egyesületi elnök (szélutcza, Schernfoherház). —Mátray Gábor, énekiskolai igazgató (halpiacz , Dencs-ház , 56. sz. a.) nemzeti vállalat* Ha nem akarjuk tagadni, hogy bírnak sejtéssel egyes emberek s e sejtes ösztönénél, mondhatnék fönsőbb sugalomnál fogva léletük és boldogságuk fen tartása végett czélszerileg intézkednek, anélkül, hogyán képesek volnának tisztán okát adni gondoskodásuknak; ha ezt tagadni nem akarjuk, nem fogjuk kétségbe vonhatni, miszerint egész nemzetek is bírnak sejtéssel. Mi legalább ennek véljük egy részben tulajdoníthatni azon élénk mozgalmat, melly közelebbi időkben a nemzeteket olly intézkedések hozatalára buzdította, mellyeknek kulcsát jelen viszonyainkban legnagyobb fürkészés mellett sem mindig találhatjuk föl. Illy intézkedéseknek tartjuk a nemzetiség megőrzésére s föntartására majdnem minden országban történteket, még olly országokban is, hol nagy biztosítékot nyújt maga a nyelv-egység, melly az ország minden lakosát hatalmas rokonszenvi kapcsolattal főzi össze. — A sejtelem, mellyről szólunk, átrezgi nemzetünk kebelét is; de nálunk e sejtelemmel még egy szükségérzet is párosul , azon szükségé , mellynek megszüntetése végett közelebb múlt országgyűlésünk előrelátó bölcsességgel gondoskodott, azon szüksége, mellynek ellenében hazánk minden lelkes megyéje s törvényhatósága intézkedést ten, s mellynek csökkentésére minden jó és igaz magyarnak tehetsége szerint munkálkodnia kell. Jó szükségérzet nemzetiségünk szilárdsághiányának érzete, mit főkép nemzeti nyelvünk terjesztése, honunk iránti szeretet ébresztése, a nemzeti érdekeknek, czéloknak megismertetése által vélünk megszüntethetni. Erre legfőbb eszközül szolgálnak az olvasmányok , mellyekben kellemes időtöltés mellett a szívnek hazafias érzelmekre fogékonnyá tétele mindazon úton és módon megkisértetik, mellyek a költészetnek mindenek fölött hatalmában állanak , ha e hatalommal mindenütt erkölcsnemesitő, hazafiképző, nemes és nagy érzelmekre szintúgy, mint cselekményekre buzdító tiszta, szent akarat is párosul. — Midőn tehát az élet minden viszonyában a nemzetiség magas eszméjét látjuk rugányul szolgálni, s látunk minden erőt , minden akaratot és tehetséget oda irányoztati , hogy nemzetiségünk minél szilárdabbá tetessék; hogy édes magyar nyelvünk minél általánosabban hangozzék a hon minden polgárának ajkain; hogy ennek szeretetét még a gyermekbe is átültessük s a haza iránti horgny.kotnist minden a hazában élő ember szivében fölébresszük: lehetlen volt nekünk is e nemes irányhoz nem csatlakozni erőnk parányiságával s összemunkálni az irodalomban és irodalom által azokkal , kiket a törvényhozás és törvények végrehajtása körében gyakorlati cselekvőség, magas ihletés — habár az élet más ösvényein — pályavezéreinkké felölt. Meg lévén győződve, hogy azon olvasmányoknak, mellyek a föltüntetett szent czélra munkálkodjanak, magyar szívből, magyar lélekből, eredeti tollal kell írva lenniök s nemzeti érzelmeket és jellemet viselniök, hogy az olvasókban hasonló érzelmeket és jellemet ébreszthessenek, elhatároztuk „Magyar életképek(fézisa alatt jövő évtől kezdve hónaponkint hat és hat évnyi füzetekben a nagyon tisztelt közönségnek olly olvasmányt nyújtani, melly díszes kiadása mellett példátlan olcsóára által nemcsak egy rég nélkülözött szükséget fog pótolni, hanem mint édes hazánk dicsőítésére s lelkes honfiaink, főleg gyöngéd érzelmü hölgyeink erkölcs- és izlésnemesitésére irányzott, a maga nemében eddig első és egyetlen vállalat t. munkatársaink segítségével, reméljük, kivívandja magának azon méltánylást, mellyre azt a t. közönségnek egyedül nemzeti érdekek előmozdítását tárgyazó s e szerint minden idegen elemet kirekesztő próbálatok iránti fogékonysága bizonyosan érdemellendi. Tartalmát képezendik: novellák, történeti beszélyek, regék, népmondák, jellemrajzok, életírások (elbeszélési modorban), humoristikai elmefuttatások a társasélet fonákságai fölött, levelezések az életviszonyok fölvilágositása és nemesbítésére, utazások s a t. mellyekhez soroztatnak költői elbeszélések, románczok, balladák, és legendák. — Azon t. ez. honi íróknak, kik jelen vállalatunkat hazafius buzgalommal és szeretettel elősegíteni méltóztatnak, minden nyomtatott ívtől 16 pengő forint tiszteletdijjal kedveskedendünk, mellyre nézve munkájok megjelenése után azonnal rendelkezni keretnek. — Az első füzet f. é.jan. utóján fog megjelenni; ára finom velinen, nagy 8-ad rétben ujonan öntött betűkkel és csinos borítékban, csak két ezüst huszas; az első füzet átvételével mindjárt a másodiknak ára is letétetik, mellyért azután az első hat füzetből álló kötet utósó füzete ingyen fog kiszolgáltatni. A füzetek ezentúli folytatását az irántuki részvét határozandja meg. Költ Budapesten , dec.lödikén 1842. — Heckenast Gustáv m. k. kiadó-tulajdonos. — Frankenburg Adolf m. k. a .magyar életképek szerkesztője. Postakiadói önkény. Ez ügyben — mint előr. jelentésünk alatt is olvasható — már több panaszlevél van kezeink közt. Az ott idéztük rendetlenségek a lapok letartóztatásával együtt különösen — és tán kizárólag — azon okból eredhetnek, mivel vannak a t. olvasók közt, kik közvetlen helyben a szerkesztőségnél fizetnek elő valamelly lapra s igy a hozzájuk legközelebbi postahivatalt a minden tíztől járó egy ingyenpéldány elnyerésében némiileg elő nem segítik, — általjában pedig, mivel találkoznak egy némelly szigorúbbak, kik a jogot az Önkénytől meg szokták különböztetni; mig mások ellenben, merő jóságból is, engednek az illy kis zsarnokok szerénytelen követeléseinek, kik aztán ez utóbbiak engedékenységével visszaélve, amazokat minden lehető módon megbeszélni és, ha jogtalan uton is, szűkkeblűség szülte czéljaik előmozdítására birni munkálnak. Mi azönérintett leveleket, hatásköreikhez képest intézkedvén, az adók közé sorozgattuk . — ép most távozik azonban tőlünk Fischer Sándor báró cs. kir. kapitány ur, ki mondja, hogy, miután itt helyben az előfizetési járadékot minesen hiány nélkül letette, lakhelyén (Zemplén várm.) a posta-kiadó lapja kiadásáért két pgő forinttal elégitteté ki magát általa. Ez édes kiadóul, önkényes, sőt törvénytelen zsarolás! __ Mi alkalmazkodás és minden illy visszaélések eltávolítása tekintetéből szükségesnek tartjuk nyilatkoztatni, miszerint, miután az előfizetést illet