Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)

1842-12-10 / 99. szám

394 — címűleg a tamlásban történt, em­liteni nem szán­dékom ,mert senki sem szereli vétkének tan­u­­ját, és kik !(A­z«ggal»fák behegedő sebeinket, aiogy azokat orvosolják , úgy vélem , több mint egy felöl hallanák : Civi ran­do fieri quaedam majora iidemus Vulnera , quae melius non religisse fuit. (Vége kővel.) ♦Jófébonyságoki Főtiszt. B­e­c­k­e­i János esztergomi kanonok ur 800 p. f. álló ala­pítványt kegyeskedett tenni a szegényebb iskola-­­ tanítók számára. — ugyane czélra n. t. Hege­dűs László tolna-regöli plébános 400 pao­sot alapitványozott. — Hála a nagylelkű egyházi fér­fiaknak a haza nevében ! Kisfafllu­dy-társa«áí£« A Kisfaludy-tár­­saság által 1843ra kitűzött kör. a­e­s­t­h­e­ti­c­a­i kérdésre: „Mutattassék meg, miben áll Sopho­cles mindegyik színművének cselekvénye, úgymint eleje, fordulata s föloldása, és vonassék ki abból a színműi cselekvény elmélete 44. — nov. 20aig, mint a beküldés határnapjáig, két pályamunka érkezett, következő jeligékkel: 1) A nemzeti köl­tésnek, a nemzet kebelében lehet, s kell szárnyára kelnie. [Kölcsey.] 2) Mikint a természetnek, ugy a művészeinek is vannak örök törvényei. [B.] __ Ugyanaz lS43ra kitűzött költői föladatra . Kívántatik egy, a nemesb társaságok hangján ne­­mesb örömöket s magasb polgári és emberi irá­nyokat kifejező kör­ének,44 nov. 20kaig, mint határnapig husz­on­n­é­g­y pályamunka érkezett, köv. jelszavakkal 1). Szittyahonnak jellemére , Harcz fölött már szende béke. 2) Zsidó jeligével. 3) Mégsem tűntél minden reményem. 4) Örömink­­nek mámorában, A magasb vágy el nem ném­ül. 5) Magas dalt zengenék, Emelni lelkeket! [Baj­za.] 6) Egy dalt, melly egyszerűen, Egy dalt, melly égi hévvel A szívhez szóljon. [Kölcsey.] 7) Adjon isten szebb jövendőt Árpád nemzetének! [Garay.]9) Neked élni kell oh hon! [Kölcsey.] 9) Ég­­leánya, szerelem, Légy te síromig velem ! [Bajza.] 10) De néked élni kell oh hon! [Kölcsey.] 11) Sit pia, sit prudens, pulchra, pudica, potens. 12) Ez az élet úgysem sok. Használják az okosok. {Csokonai.] 13) Menni szabad. 14) Ha szebb örömre találsz, Ne élj a ridegben. [Kisfaludy K.] 15) Édes hazám, légy oh üdvöz ! Áldás neked s békesség! [Kisfaludy S.] 16) Itt borunkat kedv­vel isszuk, Távol elkerül a gond! [Bajza.] 17) Minden órának leszakaszd virágát. [Berzsenyi.] 19) Inesse quin etiam feminis sanctum aliquid et providum putant, nec aut consilia eorum­ adsper­­nantur, aut responsa negligant. [Tacit. Germ. 8.] 19) Gyászemlékű vidék , mi sok ínség kútfeje lettél! [Kisfaludy K.) 20) Nagyot iszik a hazáért fölsm­nt. Csakhogy egyszer tenne is már valamit. [Vörösmarty.] 21) Hazám! Hazám! [Kölcsey.] 22) A dal hatalmát add nekem, sors, S megfi­­zetés ez egy életemre! [Vörösmarty.] 23) ... hazád őrcsillagzata Szülötte bűnein leszáll. [Köl­csey]. 24) Válj egy karrá, egy lángozó kebellé. [Gaal]. — A jeligés levélkék , a jelenvolt tagok pecséteivel lezáratva, a helyettes­ elnöknél őriz­tetnek; a pályamunkák pedig, bírálat végett, az e végre választott tagoknak adattak ki. Bírálókat választottak az aesthetikai pályakérdéshez: Lu­kács Móricz, Schedius Lajos és Szemere Pál; a költői feladathoz pedig: Bajza József, Bártfay László, Erdélyi János, Schedel Ferencz és Vö­rösmarty Mihály. — Az eredmény 1843diki febr. 6kán, a Kisfaludy-társaság közülésében fog közzé tétetni. Pesten, a Kisfaludy-társaság üléséből nov. 30kán 1842. Nagy Ignácz m. k., segéd­­titoknok. A Vnil lapé.hu­ kir. orvosegyesület november 30-án tartott ülésében bejelentetvén, hogy bécsi gyakorló orvos dr Stessel jeles hazánkfiától az egyesületnek ajándékozott 2500 kötetből álló könyvtár legnagyobb része immár megérkezett, ezen tudósítás általános hálával fo­gadtatott, és az egyesület által a buzgó honfinak már kijelentett és a jegyzőkönyvbe iktatott hálás köszönetén kívül elhatároztatott, hogy hálás em­lékül ezen könyvtár, a nagylelkű ajándékozó neve méltó örökítésére Stesse­r-k­ö­n­y­v­t­á­r nevet viseljen. A természet­tu­domány-társu­lat közhírré teszi, hogy a jutalomkémletre kitűzött muraközi asphalt megérkezvén, a pályázni kívánó vegykémeknek a hagymádfalvival együtt szolga­­gálatára­­ áll a társulat lakán vármegye - utczai Schwindlerféle házban. — A pályamunkák mint már hirdetve volt magyar nyelven írva 1843. jun.­iokaig küldessenek t. Bugát Pál úrhoz mint a tár­sulat elnökéhez. Pest, december Skán 1842. — Irinyi János. Kérelem* Hogy a pestbudai hangásze­gyesület igazgatása alatti nyilvános énekiskola részvényeseinek jövő esztendő elején tartandó köz­gyűlésében az említett intézet további állapotja iránti minél biztosabb rendelkezések létezhessenek: azon t. ez. hatóságok, asszonyságok és urak, kik a folyó év folytán ez intézet föntartására ezélzó aláírási íveket elfogadni kegyeskedtek, ezennel teljes tisztelettel kérettetnek, hogy azokat haza­­fiságos közbenjárásuk eredményével együtt folyó hónap végéig , vagy legalább az új esztendő első hetében akár az énekiskolai pénztárnok Barabás Antal Pál úr posztó-kereskedésébe (Pest, váczi s nagyhid-utczára szolgáló szegletbolt, a „Magyar­hoz'4) vagy alólirottakhoz beküldeni méltóztassa­­nak. Pesten 1842. dec. 1 jén. — Gr. Festetics Leo, egyesületi elnök (szélutcza, Schernfoher­­ház). —Mátray Gábor, énekiskolai igazgató (halpiacz , Dencs-ház , 56. sz. a.) nemzeti vállalat* Ha nem akarjuk tagadni, hogy bírnak sejtéssel egyes emberek s e sejtes ösztönénél, mondhatnék fönsőbb su­­galomnál fogva léletük és boldogságuk fen tar­tása végett czélszerileg intézkednek, anélkül, hogy­­án képesek volnának tisztán okát adni gondoskodásuknak; ha ezt tagadni nem akar­juk, nem fogjuk kétségbe vonhatni, miszerint egész nemzetek is bírnak sejtéssel. Mi legalább ennek véljük egy részben tulajdoníthatni azon élénk mozgalmat, melly közelebbi időkben a nemzeteket olly intézkedések hozatalára buz­dította, mellyeknek kulcsát jelen viszonyaink­ban legnagyobb fürkészés mellett sem mindig találhatjuk föl. Illy intézkedéseknek tartjuk a nemzetiség megőrzésére s föntartására majd­nem minden országban történteket, még olly országokban is, hol nagy biztosítékot nyújt maga a nyelv-egység, melly az ország minden lakosát hatalmas rokonszenvi kapcso­lattal főzi össze. — A sejtelem, mellyről szó­lunk, átrezgi nemzetünk kebelét is; de nálunk e sejtelemmel még egy szükség­érzet is páro­sul , azon szükségé , mellynek megszüntetése végett közelebb múlt országgyűlésünk előrelátó bölcsességgel gondoskodott, azon szüksége, mellynek ellenében hazánk minden lelkes me­gyéje s törvényhatósága intézkedést ten, s mellynek cs­ökkentésére minden jó és igaz ma­gyarnak tehetsége szerint munkálkodnia kell. Jó szükségérzet nemzetiségünk szilárdsághiá­nyának érzete, mit főkép nemzeti nyelvünk terjesztése, honunk iránti szeretet ébresztése, a nemzeti érdekeknek, czéloknak megismerte­tése által vélünk megszüntethetni. Erre leg­főbb eszközül szolgálnak az olvasmányok , mellyekben kellemes időtöltés mellett a szív­nek hazafias érzelmekre fogékonnyá tétele mindazon úton és módon megkisértetik, mellyek a költészetnek mindenek fölött hatalmában ál­lanak , ha e hatalommal mindenütt erkölcsne­­mesitő, hazafiképző, nemes és nagy érzelmekre szintúgy, mint cselekményekre buzdító tiszta, szent akarat is párosul. — Midőn tehát az élet minden viszonyában a nemzetiség magas esz­méjét látjuk rugányul szolgálni, s látunk min­den erőt , minden akaratot és tehetséget oda irányoztati , hogy nemzetiségünk minél szilár­dabbá tetessék; hogy édes magyar nyelvünk minél általánosabban hangozzék a hon minden polgárának ajkain; hogy ennek szeretetét még a gyermekbe is átültessük s a haza iránti ho­r­gn­y.kotnist minden a hazában élő ember szi­vében fölébresszük: lehetlen volt nekünk is e nemes irányhoz nem csatlakozni erőnk parányi­ságával s összemunkálni az irodalomban és irodalom által azokkal , kiket a törvényhozás és törvények végrehajtása körében gyakorlati cselekvőség, magas­ ihletés — habár az élet más ösvényein — pályavezéreinkké felölt. Meg lévén győződve, hogy azon olvasmá­nyoknak, mellyek a föl­tün­tetett szent czélra munkálkodjanak, m­a­­gyar szívből, magyar lé­lekből, eredeti tollal kell írva lenniök s nemzeti érzelmeket é­s j­e­ll­e­­met visel­n­i­ö­k, hogy az olvasók­ban hasonló érzelmeket és jellemet ébreszthessenek, elhatároztuk „Ma­gyar é­l­e­t­k­é­p­e­k(f­ézisa alatt jövő év­től kezdve hónapon­kint hat és hat évnyi fü­zetekben a nagyon tisztelt közönségnek olly olv­asm­ányt nyújtani, melly díszes kiadása mel­lett p­él­d­át­l­a­n olcsóára által nemcsak egy rég nélkülözött szükséget fog pótolni, hanem mint édes hazánk dicsőítésére s lelkes honfi­aink, főleg gyöngéd érzelm­ü hölgye­ink erkölcs- és izlésnemesitésére irányzott, a maga nemében eddig első és egyetlen vállalat t. munkatársaink segítségével, re­méljük, kivívandja magának azon méltánylást, mellyre azt a t. közönségnek egyedül nem­zeti érdekek előmozdítását tárgyazó s e szerint minden idegen elemet ki­rekesztő próbálatok iránti fogékonysága bizonyosan érdemellendi.­­ Tartalmát képe­­zendik: novellák, történeti beszé­­lyek, regék, nép­mondák, jelle­m­­r­­aj­z­ok, élet­írások (elbeszélési modor­ban), h­umoris­tik­ai e­l­m­e­f­u­tt­a­t­á­s­ok a társasélet fonákságai fölött, levelezések az életviszonyok fölvilágositása és nemesbíté­sére, utazások s a t. mellyekhez soroztat­nak költői elbeszélések, románczok, balladák, és legendák. — Azon t. ez. honi íróknak, kik jelen vállalatunkat hazafius buzgalommal és szeretettel elősegíteni méltóz­­tatnak, minden nyomtatott ívtől 16 pengő forint tiszteletdijjal kedveskedendünk, melly­re nézve munkájok megjelenése után azonnal rendelkezni keretnek. — Az első füzet f. é.jan. utóján fog megjelenni; ára finom velinen, nagy 8-ad rétben ujonan öntött betűkkel és csinos borítékban, csak két ezüst huszas; az első füzet átvételével mindjárt a másodiknak ára is letétetik, mellyért azután az első hat füzetből álló kötet utósó füzete ingyen fog ki­szolgáltatni. A füzetek ezentúli folytatását az irántuki részvét határozandja meg. Költ Buda­pesten , dec.­lödikén 1842. — Heckenast Gustáv m­. k. kiadó-tulajdonos. — Franken­burg Adolf m­. k. a .magyar életképek­ szer­kesztője. Posta­kiad­ói önkény. Ez ügyben — mint elő­r. jelentésünk alatt is olvasható — már több panaszlevél van kezeink közt. Az ott idéz­tük rendetlenségek a lapok letartóztatásával együtt különösen — és tán kizárólag — azon okból ered­hetnek, mivel vannak a t. olvasók közt, kik köz­vetlen helyben a szerkesztőségnél fizetnek elő­ va­­lamelly lapra s igy a hozzájuk legközelebbi pos­tahivatalt a minden tíztől járó egy ingyenpéldány elnyerésében némiileg elő nem segítik, — által­jában pedig, mivel találkoznak egy némelly szi­gorúbbak, kik a jogot az Önkénytől meg szokták különböztetni; mig mások ellenben, merő jóság­ból is, engednek az illy kis zsarnokok szerényte­len követeléseinek, kik aztán ez utóbbiak enge­dékenységével visszaélve, amazokat minden le­hető módon megbeszélni és, ha jogtalan uton is, szűkkeblűség szülte czéljaik előmozdítására birni munkálnak. Mi a­zönérintett leveleket, hatáskö­reikhez képest intézkedvén, az ad­ók közé soroz­­gattuk . — ép most távozik azonban tőlünk F­i­­scher Sándor báró cs. kir. kapitány ur, ki mondja, hogy, miután itt helyben az előfizetési járadékot mi­nesen hiány nélkül letette, lakhelyén (Zemplén várm­.) a posta-kiadó lapja kiadásáért két pgő forinttal elégitteté ki magát általa. Ez édes kiadóul­, önkényes, sőt törvénytelen zsarolás! __ Mi alkalmazkodás és minden illy visszaélések eltávolítása tekintetéből szükségesnek tartjuk nyi­latkoztatni, miszerint, miután az előfizetést illet

Next