Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-04-08 / 28. szám
Képviseleti eszméknek is csak aristocratia a philosophiájuk; monarchiákat tekintve pedig józan nemzeteknél a kor szelleme ma is vagyonon nyugvó születési elemekkel higgasztott előjogi viszonyokban találja alapirányát, azaz: semmi esetre sem egyéb aristocratiánál. Ki ezt képviseleti állás eszméjéből tagadva népet ámít, hazudik , s szót hoz dologgal ellenmondásba *) Tíz fontos választó olly arista, mint kétszáz frank adó által méretett. Végkülönböztetésben mindnyájan aristocrata- politicusok vagyunk , kik azon , úgy vélem , józan elvet öleljük, hogy birtokkal ellátott intelligentia vigye a kormányt; különbség köztünk csak a lépcsőzetnél áll. Szerintem az aristocratiának testületi institutiója nem más , mint status közérdekében fölállított , annak eszméjétől elválaszthatlan , s igy elbocsáthatlan hivatalnokság , közdolgok teréni hatályának alapítása tekintetében pedig két kamrai rendszer mellett egész politicai vallásomnak sarkalapja az, melly szerint ott, hol a fölső ház institutiójának eszméjét képező political teljes ereje s hatályának fénypontján áll, az alsónak, constitutens részei alkotásánál, bővebb kézzel lehet működni; de mindkét erőtényező kapcsán egyaránt áldozni, tökéletes politicai incapacitást, vagy forradalmi irányt jelent. Fölebbi elvem országunk tisztelgeseik statusát is aristocratia vonalára állítja , — s ez alapeszmében — mi nem más, mint ugyanazonitása szónak s dolognak — csak az fog véleményemtől eltérni, ki vagy a lemerült félszázad súlyos időszakából sem tanult sem feledett, vagy e század vérleplét, szép anyaföldünk virányos terére kívánná teritni. Hazánkban a demosi elem, tekintve constitutionalis értelmét, még nem született. **) Annak ténységét előkészitni, csecsemő korán keresztül pedig, tiszta, hő, becsületes, emberszerető kezekkel ápolni, s nemzetélet fejlődhetésének túl nem szökkenhető fokozatin keresztül eszméletre növelni — magunk, gyermekink, unokáink dicső, nyájas, magasztos, s gyöngéd hivatása. Akkor fog csak aztán e hazában a democratia, politicai kapacitási jelentőségéhez juthatni. — Ma azzal nem bir, sőt mi nemzetiségünket illeti, ennek egyenes ellentéte. Aristokratiának , melly ollyas , mint a haza, melly Magna Chartáját a hatalmas brittel csak nem ugyanazon évben, s igy legelső nyeré a földön, gyakorlatába amannál előbb jutott, jelenig megőrzeni pedig csakugyan az angollal érte azt egyedül. — aristokratiánk mondom , melly ezen epochalis korszak óta négy ízben lépett föl, mivel a világ chronographjainak méltó magasztalási tárgyául tenni a magyar nevet s nemzetet, nagysága , vitézsége , nemes lelkí élete s dicsősége végett; aristocratiánk ismétlem a nemzet volt, midőn Árpádot paizsán urának emelé; nemzet volt, midőn arany bulláját nyeré; nemzet volt, mindőn a nagy M. Terézia trónját menté; nemzet volt, midőn 34 év előtt egy világ uralmával bíró leghatalmasb hódító csábjait iszonyodással taszíta el magától; nemzet volt, midőn ténységét tényező magasztalással a népnek urbér-viszonyi rendezésénél nagy A képviseletet sürgetők soha sem bizonyiták be jobban, mennyire szivükhez nőtt az aristokratiai elv, mint midőn a pesti közgyűlés az ősség és adóról , sine nobis de nobis“ határozott. Nem tudom mit mond azon szónok, ki Pestnek 15.000 szavazatot kívánt, s mindent a nép által óhajt elérni, ha a vágtatói theóriát a praxissal egybehasonlítja ; — valóban eljött az élet és nevette a Jogi-S z e r k. S akik születése körül bábáskodnak, philantroposzoknak hiszik magukat, de vajha meggondolnák, mit szülne nálunk a democratia , úgy hisszük, lemondanának izgatási szerepükről , melly csak pillanatnyi glóriát sugároz halántékaikra. Nálunk vezetésre van szükség, lassan, lassan kell járni tanítani honosainkat, hogy ne bukjanak , bukás közben fejüket be ne törjék, és vérfoltokat, mellyeket későn iparkodnának egynémelly, rémet idézők beleplezni, ne hagyjanak nyomaikban. — Nem lehet eléggé ajánlani a ügyeimet a különböző alakító elemekre, nem azon súrlódásra, melly legközelebbi napjainkban, nyelv, vallás és nemzetiség tekintetében felledezék. Eggyé kell előbb forrni, hogy együtt haladjunk. Szerk. lelkű bőkezűség dagasztó keblét; nemzet jelesül ma , olly valóan, mint más oldalról — fájdalom — Ilonunkban még , demokratia s nemzeti sülyedés egy s ugyanaz. Még is folytonos ügyetlenséggel fáradhatlankodik a föllengző népbarát: világból irtani nemességünk ős törzsöket; s gyülevész kalandort mammon iniquitásitól sáppadó fösvény, pénzleső erkölcstelen , szellemében szélhüdött, egyedül csalfaság spiritualitását ihlető tőpénzest állít ki helyébe, melly jó legfölebb arra lesz, hogy statusz adósává , népet pedig proletariussá tegyen , magyarrá azonban olly kissé válhatik mint erkölcsi emberré. Ki a váltóbiróságok előtt két év óta tárgyaltatott rázkódtató demoralisatióval fenyegető törvény aegise alatt külföldről tóduló uzsorások által űzetett csalás és rablás adatival ismeretes ; kinek az ebből eredő nyugtalanító bukások fölött emberi szív lüktet keblében, annak csak igazolnia kell fölebbi festvényemet. Én ügyetlenségnek tekintem, mit a Pesti Hírlap megindulása óta másfél évig mivelt. Aggodalmam nem az volt, hogy túl fogja a reformatiát hajtani, hanem az, hogy csökönyösödéshez vezetendi azt olly tárgyak fölött is , mellyeknek útját nehány szerény de ép azért nagy ember múlt országgyűlés végén már kinyesé. Ez volt barátim s körömet méltató honfitársim előtt nyilvánitott folytonos panaszom, s fájdalom — valósultak előnézetim. Darab idő óta a Pesti Hírlap szerkesztője higgadott, de úgy látom, hogy valamint gerjedelem nála is távolitá — haza érdekében bár — az okszerű fölfogást, úgy higgadással ezen előtehetség normális állásába tért nála vissza. Nem volt ő veszedelmes kenyuri színezetében, de tévtanainál fogva — legbecsületesb szándéka mellett is — veszedelmessé lett csillapodási stádiumában. Eszmélete s superioritásának teljes birtokába tette im magát. „Timeo Danaos et don a ferentes.“ S ez oka, mikép csekély erővel bár, de én is hirlapbról pályára lépek ellene. Nem kell, csak némi figyelemmel olvasni Kossuth Lajos nehány havi czikkjeit s lehetlen meg nem győződni, hogy minden írott szava rendszeres következetességgel üt a szeg fejére, melly alkotványunk alapelvének őstörzsökébe irányoztatva, azt, a haza választottinak óvatos ellenműködése nélkül okvetlen halálra fogná repeszteni. A Pesti Hírlapnak ujdivatu mézédes czikkei, minden betűjükben elvre s rendszerre vonatkoznak — s én azért ítélném elkerülhetlenül szükségesnek, ellenébe, elveket állitni elvekkel szemközt. Meglehet tehát, hogy r megkisérlendők egy két czikkben adni némi komolyabb politicai általánosságokat is , mellyek elvekkel fognak határozni — főleg, ha az olvasó közönségtől illynemű tárgyalásimnak nem csupán mulattató phasiai kiséretében , nyájas részvétre számitnom szabad lenne ; ígérem egyébiránt, hogy minden, múlt országgyűlés óta súrlódás alatt levő gyakorlati kérdések fölött, kiváltkép fogok értekezni. Mivel fölteszem, hogy czikkeimet ön módosítgatni, vagy ha akarjuk javítgatni nem fogja, azért, mert hisz azokat én írom s nem én ennélfogva kérésem csak egy van, s pedig, hogy a Pesti Hírlap szerkesztőjéhez intézendő politicai leveleimet egymás után s szakadatlanul adni *) ne terheltessék. Ha közreműködésemet elfogadhatónak vélendi, iratimat X. Y. betűkkel kérem alájegyeztetni. Politicai irodalom mezején, legczélszerűbb, midőn tárgyak szólnak, neveknek pedig, — kivéve bizonyos eseteket — Ítéletem szerint mi különöst jelenteni soha sem kellene. — Költ Pesten aprilikán 1843. — Tisztelt szerkesztő urnak kötelezett szolgája X. II. Válasz a hasosiszesiv orvosok kiihvatására (L. Világ 11 — 13. szám. Tárczáját.) I. Természeti gyógyerő (Folyt.) A) A hasonszenvi (homoeop.) és régi gyógymód melletti (allop.) kórházak eredményeit általánosan összehasonlító tábla. Mi ez összevetésből kihagytuk az agg-ápoló - házakat, továbbá a kisdedek, tébolyodottak és mennyire lehet. Az e .k. szülők számára fönálló gyógyintézeteket, minthogy ezekben természetes okokból a halók száma nagyobb, mint a közönséges kórházakban ; ezenkívül gondunk v olt, hogy egy és több évi honi és küföldi allap. kórházak korunkban is hajdan nyert eredményit tüntessük elő annak bebizonyítására, hogy e kórházakban mindenkor és mindenütt ugyanaz volt az orvoslás sikere (mégis legjobb a szerzetesek ápolása alatti kórházakban); a kútfők is, mellyekből a számadást vettük, meg vannak említve, fő Knolz Jr. Ausztria egyik fő orvosának illy czimű könyve : ,,Siens Humanitats u. Heilanstalten 1840.“ Allopath. kórházak. Kórház neve Betegek öszvege Meghaltak. Erzsébetieké Pécsben 1838. (Knolz 316 1.) . . . Ugyanaz alapittatásától fogva 1839ig tehát 87 év alatt (Kn 224.1.) . . . . Irgalmas barátoké Bécsben 36072 5461 1838. (Kn. 316. 1.) . . Zsidóké Bécsben 1838. (Kn. 316 1.)............................ A nagy-kórház Bécsb. 1838. 299 25 (Kn. 316 1.) . . . . Ugyanaz 1784ik alapításától 16 első évben (Horn Arch. l.k. 70 1.) . . . . 182324 23281 Irgalmas barátok budai kórház. 1833— 1841ig az évenkinti nyomtatott számadás szerint......................... 14289 1476 Ugyanaz 1842. (Relig. Nov. 1843. 3.SZ.) . . . 2094 205 Sz. Jakab-kórház Lipcsében 1839. (Leipzig. Zeitung 1840. febr. 20. 44. sz.) 1152 117 A pesti Rókus-kórh. 1832 — 1842. (Pest város levéltár, hitelesen.) .... 37624 4723 Charité berlini nagy-kórház 1832 — 1839. (Medic. Zeit. 1840. 15. sz. 71.1.) 61001 7231 összes szám 377,78045539 Homoeopath. kórházak, összes szám 6327 359 Meghaltak tehát az.allop. kórházakban 12/e száz közöl, a hasonszenviekben nem több mint 5% száz betegből, és igy 62/g kevesebb itt a halott mint ott, tehát nem is egészen fél annyi ; vagyis meghalt az allop. kórházakban minden 8/jdik , a hasonszenviekben pedig csak minden 172/sik beteg. B) A nagyobb fokú gyuladások gyógyításának eredményei összevetve. Sokszor mondják, hogy a hasonszenv használ ugyan valamit az idült (chronicus) bajokban, de a zajos gyulasztókban elégtelenek csekély adagai , mert itt érvágás és más erős szerek nélkül a beteg halálnak létetik ki. Ez ellenvetés alaptalanságának bebizonyítására csak a budai és pozsonyi ig. barátok kórh. eredményeit idézhetjük , mert csak ezek számolásaiban találtak minden betegséget elkülönözve. 731 66 3609 276 20545 2678 A kórház neve Betegek öszvege Meghaltak. Kőszegen . . 864 32 Gyöngyösön . . 357 23 Bécsben . . 4731 294 Linzben . . 3329 Marenzeller kísérletei 431 Betegségek nevei. A mi kórházainkban orvo- megsol- haltak A budai hg. barátokéiban orvo- megsol- haltak Carditis szívgyuladás tattak 31— tattak— Enteritis bélgyuladás8 4 31 11 Gastritis gyomorgyul. .— — 10— Hepatitis májgyuladás .8 — 338 Laryngitis gégegyul.3 — — — Meningitis agyhártyagyuladás .... 141 204 Miselitis gerinczagygyul.3 — 4 — Pericarditis szivburokgyuladás .... ____3 ____ Phrenitis rekesz-izomgyuladás ....2 — 37 23 219