Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-01-28 / 8. szám

is megkéretni rendeltetett a n. m. helytartó­taa­nács, hogy az országba egyenlő közlekedés és úti rendszer hozatassék be ,mert eddig, mivel min­den megyében más más végzemények vannak e tekintetben, ez nem csak az utasoknak alkal­matlan , hanem a kereskedésnek is akadályul szolgál. 6) Egy társaság által legfölsőbb helyre terjesztett terv a Sziszek és Károlyváros közt építendő vaspálya iránt leérkezvén , választmány neveztetett mélt. Schrott József fölsz. püspök elnöksége alatt, mellynek gondjai alá bizaték e fontos tárgyróli további értekezés. — Miután illy renddel bevégeztettek volna a szőnyegen forgó tárgyak, több táblabirák kinevezésével — kiknek Vojkfy Vitális gróf és Krajcsevics Józs. h­asmai kanonok ur is koszorújába füzeték , — a gyűlés eloszlott. Erdélyből. (A dec. 23. orsz. ülés vége.) Ezek szerint a három intézetre megkiván­­tatván kétszáz­ötven ezer ezüst forint — e czél­­ra fordítandó: 1) A fölkelési pénztárból fönma­­radott és magánosoknak kötelezvény mellett ka­matra kiadott 36,46­­ fr. 43 kr. 2) Ennek fize­­tetlen kamatja 7996 fr. 17. kr. 3) az ország­­háznak megvásárlására tett ajánlatokból megma­radott öszveg, mellyből készpénzben még van (5437 fr. 33 kr., felszedetten pedig 19,526 fr. 9 kr. — és igy az ország activ tőkéjéből 70,421 fr. 44 kr. mit is levonva a 250,000 írtból, marad még kirovandó 176,578 fr. 16 kr. vagy kerek számmal a központi rendszeres bizottmány által is ajánlott 180,000 fr. ezüstben, mellynek is kirovása ezennel a KK. és RR. által olly mód­dal határoztatik, hogy noha a KKnak és RRnek kétség alá nem vonatkotik azon joga, misze­rint az országos múzeumra , mint országos in­tézetre tett kirovást mind a három nemzet ke­belében létező törvényhatóságokra kiterjessze, mindazonáltal miután a szász székek követei ki­jelenték, miszerint küldőik ezen rovataiból részt venni nem kívánnak, a Rendek attól tartván egy­felől , hogy a múzeum fölállítására kívántat a költ­ségnek a szászok általi aránylagos hordozása fö­lött keletkező vitatkozások miatt magának a szó­ban forgó intézetnek létrehozása, különben is már végére sietvén az országgyűlés, könnyen koc­káztathatik, másfelől pedig ő Felsége iránt tartozó tisztelettel kevésbé egybeférhetőnek ítél­vén , hogy ezen kegyelmes uralkodónkról neve­zendő intézet fölállítására olly nemzet polgárai is kényszeritessenek , mellynek képviselői abban részt venni kivétel nélkül vonakodtak: ezen okok következésében a KK. és RR. a szász törvény­hatóságokat az országos muzeum, úgy a nem­zeti színház számára teendő ravatalokból ezúttal, minden jövendőre való következtetés nélkül, ki­­hagyák önkényt értődvén, hogy a nemes szász nemzet is minden nemesi birtokaira esendő men­nyiséget ezen intézetekre beadni köteleztetik; el­lenben országos terem fölépítésére szükséges 70.000 ezüst forintnyi rovataiból ú­jat a szász törvényhatóságok hordozni fognak. Helybenha­­gyatik egyébiránt, mind a három rovataira nétt a rendszeres bizottmány által ajánlott részesedési mérték, valamint az is, mi a rovataloknak a kir. kormányszék általi begyűjtéséről, és az or­szágos választmány számadásáról szól, egyszer­smind meghatároztatván, hogy az egész 180,000 ezüst forintnyi rovatai egy, vagy legfölebb két év alatt fölszedessék, még pedig xigy, hogy ezen rovatainak kulcsa legyen az 18­19beli con­­currentionalis fundus fölállításakor használt ar­­ticuláris öszveírás mértéke. Az öszves 250,000 forintra hágó tőkét, s jelesen annak egy részét a 180,000 forintnyi rovatait, úgy tekintik a KK. és RR. mint egy ezen három intézet létrehozására fölállított közös pénztárba befolyó summát, mellyből legelébb az országos múzeum, aztán a nemzeti színház, s végre az országos terem elégíttessék ki. Ezután, mi a bizottmány azon nézetét illeti, miszerint három intézetről törvényjavaslatok ké­­szíttessenek, azt a KK. és RR. elfogadják; de nem azon indokból, miből azt a középponti rend­szeres bizottmány szükségesnek véli, hogy t. i. a kérdésben forgó országos három intézetre ro­vatat kivántatik, hanem hogy ezen honunk jö­vendőjét érdeklő fontos intézeteknek úgy fönál­lása, mint iránya, törvény által biztosíttassák. Jelesen az országos múzeumra nézve , hogy azon érdemes hazafiak, kik olly szép áldozatokat tet­tek le a haza oltárára, biztositassanak az iránt, mi czélra fognak adományaik fordittatni. A nem­zeti színházra nézt pedig mondassák ki azon czél, miszerint a KK és RR. ennek ápolása által a nem­zeti nyelvnek mivelését s a magyar irodalom elő­­segélését kívánták eszközölni. Végre a) A színházat tárgyazólag, mi a középponti bizottmánynak magyar színész Petheő Czelesztin iránt tett azon véleményét illeti, miszerint a ne­vezett színháznak az agg szülészek iránti gondos­kodásról való javaslata, és a színház körüli minden más nézetei, — nem különben a Jancsó Pál nyugpénzelése iránti kérelme is idő előtti lévén, — a felebbiek szerint kinevezendő vá­lasztmányra utasitassék — helybenhagyják a KK. és RR. b) A­mi a középponti biztosság azon vé­leményét illeti, hogy a nemzeti színházra és az országházára begyűlt pénz, valamint a felkelési pénztár iránti kimutatásokat a főszámvevő hiva­tal terjessze a BRk­elibe, ezekre nézve végezte­tett , hogy a főszámvevő hivatal által ezen pén­zekről készítendő kimutatásokat vizsgálja meg , s a pénzt vegye számba a középponti rendszeres biztosság, s véleményadás mellett terjessze a RR. elibe. c) A középponti biztosságnak azon véleke­dését, miszerint Zeyk Jánosnak 1500 darab­ból álló könyvtára iránti ajánlatát, mint el nem fogadható feltételekhez kötöttet, elfogadhatónak nem találta , a KK. és RR. helybenhagyják. d) A középponti bizottmánynak azon véle­kedését , hogy Degenfeld-Schom­burg Otto gr. ufnak, Degenfeld-Schomburg Imre és Pál gró­foknak néhai atyjoktól öröklött 6000—6000 da­rabból álló s a muzeum számára ajánlott könyv­táruk iránti alapítványa törvényczikkbe igtattassék, a KK. és RR. elfogadtak. e) A középponti biztosság Kolozsvár vá­­ráros követeinek azon kérelmüket, hogy a Bánff­y gróf örökösök háza kormányzói laknak vétessék meg, azon okból, mivel az már országos mú­zeum számára határoztatok megvásároltatni, vis­­szaadandónak véli , mit a KK. és RR. hely­benhagynak. f) A­mi illeti a középponti biztosságnak Ke­mény Ignácz be­jelentésére nézve tett véleményét: végeztetetett, hogy a nemzeti színház körül, fö­­nőbb elhatározott módoni intézkedésre megválasz­tandó öt tagból álló bizottmány a lemondó Ke­mény Ignácz b. — mint volt elnököt — számol­tassa , s annak idejében a KKat és RRet tudó­sítsa; egyszersmind pedig a színház javait a ne­vezett btól hiteles följegyzés mellett vegye által. Ezen múzeum, színház és országos terem iránti határozat ellen több követ urak óvást kí­vántak a jegyzőkönyvbe íratni. Különösen Foga­­garas követe Teleki László gr. az országos te­rem építése ellen emelt szót, részint mert utasí­tásában erre fölhatalmazva nem volt, főleg mert olly nagyobbszerír érdekekkel áll ellentétben, mellyeket ő mindenek fölött, legmesszebbi össze­köttetéseiben is hőn pártol. Ezért óvását jelenté, mellyhez e­g­y értelemben Károly vár követei K­o­­vács Lajos és Kunczelman Ferencz is csatlakoztak. — Kolozsmegye követe Huszár Károly b. előterjeszti, miszerint Vojtitz József izraelita megkérte, hogy a KKnak és RRnek je­lentse , mikép a fölállítandó nemzeti múzeum könyvgyűjteményének gyarapításához ő is két­száz pengő­útral kívánna járulni, még pedig olly módra , hogy ezen summából vásároljon önmaga ollyan leginkább héber nyelven kiadott könyve­ket , miilyeneket a múzeum fölügyelői fognak legczélszerübbeknek látni. A Kir. és RR. szi­ves indulattal fogadták a nevezet izraelitának ez ajánlatát.— Goro Lajos kir. hivatalos főőrmes­ter alapitó-levele olvastatott, mellyben a muzeum számára köv. ajánlatokat tesz : 1) Wanderun­gen durch Pompeji czimü munkáját 20 met­szett rajzzal in folio pompás példányban; e mel­lett még 350 darab német, angol, magyar , fran­­czia és olasz válogatott könyveket többnyire az architecturáról, archaeologiáról, mathesisről és szép mesterségekről. 2) A halkatlan Titzián híres Danaéjának vagy arany esőjének egy ná­polyi igen nevezetes festő által készített másolat­­ját olajfestékben, mintegy hat láb hosszúságú­ s öt láb szélességűt. Ennek eredetije Velenczében Palazzo d'Oroban van, mellyért az angolok tö­mérdek summát ígértek, de máig se kaphatták meg. 3­­450 régi római eredeti pénzgyüjteményt. 4) Egy mintegy 40 darab császári aranyat nyo­­mó tiszta arany monétát, mellynek egyik olda­lán a mások Pantheonja ezen közirással: In­ge­n­i­o e­t Ind­u­striae — a másik oldalán Max Bavaria királya képe remekül vagyon ki­­állólag jelelve, és a mellyel őt még 1825 ben mél­­tóztatott e koronás fő egy hozzá intézett tulajdon s eredetileg most átadott levele mellett kegyelme­sen megajándékozni.­­ Mindezen csekély aján­dékokat olly móddal ajánlja, hogy az említett kép és könyvek halála után adassanak által­­a régi pénzgüjtemény és arany monéta, Pompéji munkával együtt akkor, midőn a ts KK. és RR. parancsolni fogják. Melly hazafiui nemes ajánlatát ezen atyánk­fiának — mint tulajdon érdemeivel s iparával szer­zetteken alapokat s igy annál becsesebbet a KK. és RR. ahoz illő méltánylással fogadván — kö­szönet-szavazás mellett ezennel meghatározták , miszerint neve igtattassék a többi alapitó atyánk­fiai iránt alkotandó törvényjavaslatba. A jan. aki orsz. ülésben fölolvastatott 1842. dec 29. kelt k. k. leirat az országgyűlés berekesztése napját f. é. február 4- re jelöli ki. (Az unió tárgyban.) Jan­­löki orszá­gos ülésben alsófehéri követ Kemény Dénes b. indítványára — senki ellene nem szólván — határoztatok, hogy a közigazgatási ügyekben mun­káló rendszeres bizottmánynak kötelességévé tétes­sék , miszerint a magyarhojnali egyesü­lés tervét minden egyéb tárgyak előtt dolgozza ki, hogy a törvényhatóságoknak módja legyen e tárgyban részletes utasításokat adni s az jövő or­szággyűlésen tárgyalás alá vétethessék. Folyó országgyűlésünkre nézve alá­zatosan megkérendik a Kb. c­égét, hogy mind­addig , mig függőben levő nevezetes­ tárgyak, jelesen systematica deputatio, magyar nyelv, országos múzeum, nemzeti s­z­í­n­h­á­z, o­r­s­zá­g­g­y. terem és a szemelvé­nyek iránt alkotott törvényjavaslatok törvény­­c­ikké nem válnak, az országgyűlés be­rekesztése idejét kegyesen meg­hossz­ab­­bitni méltóztassék. E. H. Alapítvány. Nagyméltóságu tusnádi K­o­­vács Miklós erdélyi püspök az országos mú­zeumra 5000 pftot kegyeskedett ajándékozni. K­ÜLFÖLDI ARPEÓ Oláh­ország* — Az oláhországi fejdelem választására nézve megjegyezhető, hogy az ar­­z i­m­a h zár vagy fölirat a portához a beigta­­tásra nézve, s a védhatalmassághoz (orosz ud­varhoz) intézett hivatalos jegyzék a fejdelem vá­lasztás véghezmentéről, a rendkívüli országgyű­lés minden tagja által aláíratott. Bi­an­c­iiaország. —­ Paris,jan. 17. A követ-kamarai válaszfelirattal foglalkozó vá­lasztmány ma összeült végképen megalapítandó a válaszfelirat elveit. Daczára a doctrinairek ellen­szegülésének, az O­di­­­o­n- B­arrot és Dupin urak indítványozta czikk a kutatási törvényt tár­­gyazó, 6 szóval 3 ellenében keresztül ment. A választmány valamennyi ministert kihallgatta , ki­véve Cunin-Gridaine és Lacave Lap­­­­a­g­n­e urakat, kik társaiktól különválva , a kutatási törvények iránti alkudozások mellett sza­vaztak. Spanyolországra vonatkozólag engedett a választmány a ministeriumnak , s a válaszfel­­iratban nem fog a régensről említés történni. — Daczára Guizot ur barátai mindennemű rábe­széléseinek, Lamartine ur ellenzéket fog ké­pezni s vezéréül föll­épend. — A czukor-kérdés is szőnyegre került már, mi határoztaték azonban eddig, bizonytalan még. A lillei kereskedői testü­let, melly 96 répa-czukor-gyár birtokosa, választ­mányt küldött Parisba a honi czukor pártolására, hasonló nézeteket ápol az academiának gazdaság­gal foglalkozó része is.

Next