Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-09-01 / 105. szám

NEMZETI ÚJSÁG*. 105. szám. Pest, szent Mihály hava­lén 1843.­­ HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Multsár István táblabiró, Kiadja Özvegye* Harmincznyolczadik év. TIBTAICIH. Hazai napló. Országgyűlés.­­XLIV. ker. ülés. XXXIII orsz. ülés: kir. előadások 21k pontja. XXXIV orsz. ü­lés XLV ker.ülés: a büntető törvénykönyv. XLVIIk ker. ülés: válaszüzenete a FRRnek a magyar nyelv és szólásszabadság ügyében , büntető rendszer. XLVILK ker. ülés : büntető rendszer.) Pestmegyei köz­gyűlés folyt. (büntető rendszer, hatósági levelezések ) Vidéki lev. Báréból (közgy. , az évi törvényszéki táblabirák névsora, kir. előadások, hatósági lev.), Zemplénből (közgy.) , Baranyából (ünnepély). Külföldi napló. Spanyol-, Franczia-, Angol-, Olaszország. Ilapvilág­a. Pesti Hírlap. Társalgási terem­. Jelentés a nemzeti színházról. Aprólékok. HAZAI NAPLÓ. Országgyűlés. XLIV. Kerületi ü­­l­é­s aug. 23. (E­l­n­ö­k­ö­k , n­a­p­l­ó­v­i­v­ő : kik elébb. Jegyzők: Palóczy, Szemere). Palóczy fölolvasván a surmezei panasz tár­gyában készült­edik izenetet, s a verificationális választmánynak abbeli jelentését, hogy a gömöri és pozsonyvárosi követek eredeti megbízólevelei­ket előtte fölmutatták , a tanácskozás a büntető könyvre fordult át, a 23dik fejezettel kezdetvén az meg, azonban semmi változás az egész ülés­ben nem létezett. XXXIII. Országos ülés, augustus 23. Ugyanez nap 11 órakor kezdetek a 33 ik orszá­gos ülés a KK. és KR nél. Pozsonyvárosi egyik követ jelentvén , misze­rint az előbbi követek önkényt lemondván , ők vá­lasztottak legyen el követekül, a szállásfizetési ügyet a KK. figyelmébe ajánlá. Ezután az elnök a vallás­i vegyes házas­ságok, nem egyesült görögök, unitáriusok —­ és kerületi napló kinyomatásának gátlása tárgyban készült üzenetek átvitelére Petrik Ignácz székes­­fehérvári kanonok szónoklata alatt küldöttséget nevezvén , a Kir. és RR. izenete, és fölirási ja­vaslat, mellyben a megyei kihágások ügyében kinevezett kir. biztosságok eredményeinek az or­szággyűléssel leendő folytonos közlése azon in­­dító okból különösen kéretik , hogy a kir. előadá­sok 7dik pontjának tárgyalásakor az e tárgybani szükséges adatok kéznél legy­enek. Minthogy azon­ban a fölirás alapjául Fehér megyének pana­sza vétetek , a tárgy heves és hosszú vitára adott alkalmat. Az elnök nem akarja más szempontból a tárgyat tekinteni, mint egyedül abból , mellyből a Kir. kiindultak. A fölirás nyomán t. i. adato­kat kívánnak a KR., hogy a kir. előadások 2ik pontját kellőleg tárgyalhassák. Ott, hol adatok szemeink előtt történtek , mellyeket a törvényho­zói testület több tagjai szemeikkel láttak, fölös­legnek tartja; szomorúságunkra kell megvallanunk, hogy nincs tárgy , mellyre nézve olly világos ada­tokkal bírunk, melly annyira szembeötlőleg len­ne kifejtve, mint a kihágások kérdése. De még ha szükség lenne is adatokra , az e tárgyban ki­küldött kerületi választmány munkálatával már majd készen lévén, azok akkor is későn jönné­nek. Megszűnvén tehát a fölírás oka , azt magát is elhagyandónak hiszi. Erre egy követ a fehérmegyeiek panaszát fölolvastatni és az országos irományok közé té­tetni kiváná. — Mire az elnök azt válaszold, hogy neki csak az szolgálván sinórmértékül, mi az izenetekben fölhivatik, vagy neki mint országo­san tárgyalandó beadatik , a kívánt fölolvastatást nem teljesítheti. — Mire azonban az feleltetvén , hogy a kerü­leti elnökség csakugyan beadta ezt az elnöknek , igy tehát ennek fölolvasását nem ellenezheti az elnök Végre csakugyan fölolvastatván az ország­gyűlési irományok közé fog tétetni. A kérdéses panasz a fehérmegyei követe­ket érdekelvén , ezeknek egyike fölhiva érzé ma­gát a panaszos tárgy iránt a­­hat fölvilágosítani. — A megyei szerkezetet s autonómiát, monda a kö­vet, nem hogy alaptalan vádaknak kitenni, de ezen s minden megtámadás ellen óvni, ápolni kell. Ha a megyében sérelem történik , van a megyé­ben magában azon belező, hogy azt orvosolja; jelen eset ollyan , hogy egyesek folyamodnak az országgyűléshez a megye ellen; ha az illy vádak elfogadtatnak , úgy a megyei függetlenség és ön­állás veszélyezve lesz. Midőn 1832/éki ország­gyűlésen a hevesmegyei tisztujitás szóba hoza­­ték, annak érdemleges tárgyalása egészen mel­lőztetek, most is mellőztetik ugyanez, de mivel a föl­irás alapjául azon egyesek folyamodása a megye­­ ellen vétetik , mindenesetre sértetik a megyei ható­ság, alkalom adatik a megyéknek máskori megtáma­dásokra is; — ők, mint fehérmegyei követek már a panasz fölolvasása ellen is a kerületi ülésben óvást tettek, ez azonban figyelembe sem vétetvén, az fölolvastaték és a megyéknek utasitásadás vé­gett megküldeték. — Most megyéje hitelesen nyil­ván kimondja, hogy a vád alaptalan , rágalom, hogy az aláírások egy része hamis, hogy sokan azt saját írásuknak el nem ismerik; egy része az aláírásoknak olly egyénektől történt, kik azt nyil­vánítják , hogy nem is tudták, mit foglal a pa­nasz magában, egy része a találós elme olly szüleménye , melly számtalan módokat lel czéljai elérésére. — Melly okokból megyéje utasítását fölolvassa; ebben a megye élénk fájdalmát fejezi ki a fölött, hogy a törvényhozói testület egy alap­talan vád nyomán indulva , a megyei autonómiát olly kevéssé véve tekintetbe, egyszersmind a ke­rületi üléseket úgy is diplomatikus erővel nem bí­róknak, a vádat pedig alaptalannak nyilvánítván, a követeket törvényes követeinek ismervén el ezeknek meghagyja, hogy az országosan tanácskozó tör­vényhozói testületet ezen határozatától s ennek nyo­mán készült fölirástó­l elállásra birni el ne mulasz­­szák. — Illy alaptalannak , hamisnak ismervén el a megye a kérdéses vádat mi czélból vétetik az egy fölirás alapjául? ők, a követek­­helyekön tovább is megmaradni azon pillanatban gyalázat­nak tekintenék, mellyben a vádlevélben fölhozott tények bebizonyittatnának. Mindezeknél fogva a KK. és RRket ezen fölirástól elállani kéri. Számosan, majd minden megye, egynéhány város , egy káptalan követei nyilatkoztak. Az egyik rész a fölirás nem pártolásának okaiul fölhozá, mikép megyei szerkezetünk al­kotmányos életünknek legszebb gyöngye , melly az alkotmányos szabadságnak honunkban minden időben védője , föntartója volt; ezen megyei szer­kezetnek minden megtámadás ellen épségben nem tartását a jövőnek biztosítása szoros kötelességgé teszi; ha itt egyesek alaptalan, s a hamisitásban utóért vádjai a megye közönsége ellen elfogad­tatván egy fölirás alapjául vétetnek, akkor csak hamar alá fog ásatni azon megyei autonómia, és függetlenség, mellynek szárnyai alatt eddig nyu­godtunk, s mellyre a megyék minden időben olly félénkek valának , hogy jelen országgyűlés alkal­mával is, bár nyíltan kimondaték, miszerint a verificationális választmány egyedül és kizárólag a névjegyzék készithetése s meg nem jelentek hi­teles megtudhatása tekintetéből kiváná megtekin­tetni a megbízóleveleket, még is több megyék ebbeli aggodalmukat el nem titkolhatván , ez el­len , hahogy a választások feszegetése csak mesz­­sziről is czéloztatnék, követei által mind jelenre, mind jövőre ünnepélyesen ellenmondottak. — Nálunk a hatóságok tetteinek kritériuma a több­ség , és ha az ellen a kisebbségnek panaszkodni országgyűlés előtt , és pedig sikeresen szabad lesz , úgy az országgyűlés nem sokára csak pa­naszok színhelye lesz, melly azon időt, mellyet a kor nagy kérdéseinek szerencsés megfejtése maga részére igényel, egy jó részben elveszi. A több­séget tisztelni constitutionalis országban még ak­kor is kötelessége minden honpolgárnak , ha ez kívánsága ellen határozott. Ha a főispán a kér­déses megyében mint kormánytisztviselő követett el erőszakot, akkor a megye sérelmét terjessze föl ide , ha mint főispán követte el, panaszkod­jék a végrehajtó hatalom előtt, s csak akkor, ha itt orvoslást nem nyerne a megye, van helye a törvényhozáshozi folyamodásnak , de miután kbr. biztosság kéretett, ennek eredménye pedig még bizonytalan , a törvényhozás egyesek minden hi­telesség nélküli vádjait egy megye hiteles utasí­tása ellenében , fölirási alapul nem használhat­ja. Mondatik a fölirásban, hogy adatokra van szükség a megyei kihágások zabolázásának eszkö­­zölhetése tekintetéből , úgy de mi szükség ezen czélra a fehér megyei vádat venni alapul , hiszen ha az adatok szükségesek, akkor a Kb. minden fehért vád nélkül is fölírtak? A megye orgánu­mai által hitelesen tudósítja a törvényhozói testü­letet, hogy a vád alaptalan, sőt hamisított alá­írásokkal van ellátva , és még­is ez vétetik ala­pul egy adatok szükségét előadó fölírásnál. A más rész ellen okait fölhozva elmondó , hogy a petitiók joga olly világos , hogy azt tör­vénykönyvünk számos lapjai a bele­tekintőnek azonnal megmutatják. Fölhozattak erre több rend­beli példák a szólók által, hogy a vád a fölirás­ban megemlíttetik, ez csak annyit tesz, hogy ez adott alkalmat a fölirásra; ez pedig a megyék au­tonómiáját épen nem sérti; mert ha például egy megye constitutionalis állásában a főispán által el­nyomatva , s annyira lealacsonyítva áll, hogy az sérelme ellen szót nem emel, bármelly szom­széd vagy m­ás megyének sőt egyeseknek is sza­badságában áll fölszólalni, sőt ez kötelesség. Hogy Fehérben kellett valami nagynak történni jele az , hogy kb­. biztosság kéretik, nem is itél a törvényhozás arról, mellyik résznek van igaza, mellyiknek nincs, hanem csak kéri ő fölségét, miszerint a megyet törvényes állásásába minél ha­marább visszaállítani , és az eredményt, valamint más kir. biztosságok eredményét is azon okból közleni méltóztassék, mivel ezek sokszor csak az egyik és többnyire kevesebbé hibás rész ellen járnak el, a másik hibásabb pedig büntetlenül ha­­gyatik. Ha Fehér megyének fáj a vad fölolvasá­sa , nem kevésbé fáj a törvényhozói testületnek, hogy kerületi üléseit nem diplomatikus erővel bí­rónak mondja a megye, holott múlt alkalommal maga a nádor ezeknek adta be számadásait. Di­plomatikus állásúak ezek , s ezen állást mindin­kább szélesebbre fogják terjeszteni tudni. — Az adatok ugyan a kihágásokra nézve előttünk van­nak, de a törvényhozás kívánná e részben a kor­mány nézeteit is ismerni . ds nem is későn ér­keznének az adatok, mivel a kerületi választmány munkálata még kerületekben, országos két rendű táblai ülésekben fognak előkerülni. A múlt ország­gyűlésen a közép-szolnoki petitio szinte csak a kerületi elnökségnek nyújtatott be. Mikre az elnök ezen egy közép szolnoki példán kívül másra nem lehetvén hivatkozni. A kerü­leti üléseket létező testületnek, s előkészületeknek az országos tanácskozásra el nem ismernie nem lehet. Egy megyei követ Fehér megye utasításának hangulatát olly modorúnak monda , hogy annak

Next