Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-09-12 / 111. szám
Vitelét____ — azért szükségesnek látják a kivitelének legolcsóbb módjával a vízi úttal ellátni a hont, mert miután csak nyers termékekkel kereskedhetünk leginkább — ezek pedig természeti tömörségüknél (massiv) fogyást nagyobb helyt foglalnak , — a vizi utat a vasutaknál olcsóbb s czélra vezetőbbeknek látják. Azonban bárha elismerik is, hogy a Duna szabályozása el nem halasztható , de ha megyénk s több tiszamenti helyek többnyire foszlékony terrénumát tekintjükmellyel a Tisza dühös árja végelnyeléssel sok falvak veszedelmeztetésével fenyeget; ha figyelembe vesszük ama károkat, mik minden tavasszal milliókra rúgnak ; és ama haszonvehetlenül heverő földeket, mellyek most vizzel boritvák, és arra is megemlékezünk , hogy a Duna jelenleg is szabálytalansága mellett hajókat bir , míg a gőzösöket megbiró Tisza eddig elő hátán egyet sem látott; félre téve minden helyérdeki hajlamot, lehetetlen a nemzet figyelmét e nagy folyóra nem vezetni, mellyek illyetén helyeztetésében legyen bár rendezve a Duna belföldi kereskedésünk nem leend, úgy kívánja tehát Szabolcs megye e nagy vállalatot intézni, hogy a Dunát a hol nem hajókázható, jó tekintettel Pestre, rendezni kell , a Tiszát egészen, szinte hogy külföldi kivitelünk biztosítva legyen a Száva - Kulpa nem hajókázható részeik kiigazítandók", és Fiume építendő biztos kikötőjével transito kereskedés helyévé emeltessék. A vaskapunál tervezett csatorna-ásás kérdéséhez — melly minthogy idegen földre terjedne ki, még diplomatikai alkudozásoknak is tárgya leend , — most a megye nem szólott. — Eddig tisztában áll a kérdés------papíron; most a munkakivitel egyetlen eszközéről a pénzről volt szó, vallyon hol lehetne olly pénzdús forrásra akadni, honnan e költségek fedeztetnének. Az országos választmány ezen forrásokat említette tervében : a) a só fölemelt árából minden évben egy millió hatszáz ezer forintot pengő pénzben. b)Vízszabályozás következtében a haboktól menekült földek jövedelme, amit az illető földbirtokosok bizonyos határozott időben a szabályozási költségek lerovásával megváltanának, c) Az absentistákra rovatandó adó, d) Az úgynevezett laudemium földbirtok- vételeknél, e) A királyi árkászok s efféle munkások alkalmaztatandnak az ásásoknál, f) Czimektől fizetendő taksarészek, g) Fiscus örökösödése az fölebb ősiségnél tett inditvány szerint az ország pénztárát gazdagítsa — mi ismét a viz-szabályozásra alkalmaztassék. h) Ha e források még meg nem bírnák a költséget — a só árához még annyi ajánltassék a nemzet részéről — és a kölcsöntől sem idegenkednek azon föltét alatt, hogy azt egyedül a nemzet vegye föl — és össze nem zavarva a monarchia adósságaival a nemzet kezelje. A fölvétel úgy történjék, hogy a törlesztési öszvegről is, melly által a nemzet adósságától legfölebb 30 év alatt szabaduljon, gondoskodva legyen. Leend pedig biztosítva a törlesztési öszveg a só fölemelt árában és a bizonyos évekre meghatározandó subsidiumban. i) A főpapi javak ürülés idején e czélra jövedelmezzenek. Ez utósó pontnál hevesebb vitatkozás támadt mint a választmányi úgy a közggyülésen. Voltak nehányan, kik az országgyűlési választmány némelly tagjainak ama különvéleményét pártolták, melly szerint az egyházi javak átalánosan elvétetvén, a vizek szabályozására forditassanak. A papságnak én még csak disze föntartására sem hagynék jószágot — mond a köztünk mulató Csanádi követ ; hivataluk természete már úgy is valami cynicus viseletet követel tőlök — kiknek főkötelességök ájtatoskodni. Mások salariummal ellátni kívánván a főpapokat, a javak általános elvételt inditványozák, míg mások javaikat inkább terhelő adóval kívánók a papságot járulni az ügyhöz. Fölhozatott egy főkáptalani ügyvéd által , hogy a kollonicsi egyezkedés mint nem törvényes megsemmitessék , és szórhatni óhajtá nemcsak a püspököket, de a kanonokokat is , hogy végrendeleteikben bizonyos meghatározandó öszveget e czélra hagyni tartozzanak, atyafiaiknak ne hagyományozzanak (!!), és a fiscus részét az ország pénztára vegye — és....de ki tudná elősorolni mindazokat, miket e szép birtokok utáni vagy némelly szónokoknak nyelvökre tolt?... Annyi évezredes tapasztalás, és a történet mutató újjá nem világosithata föl eddig elő sem némellyeket, hogy a cath. egyház ereje nem birtokaiban rejlik. Azon egyház, melly keblében statusokat emelkedni s hanyatlani látott, mellynek intézményei és emlékei a világ minden részein föltalálhatok, azon egyház, melly a világ legnagyobb halottját a romai birodalmat temetésénél kisérő , a mostan létező európai hatalmasságok bölcsői fölött virasztott — mellyek institutióit az országok magukévá tevék s a társaságok elvállalók------az lehetetlen, hogy illy egyház erejét —mint némellyek mondják — birtokaiban bírja szegényi koldits Izland egyháza személyzetével , és még is a cath. egyház azon erőforrás, melly a nép szabadsága fölött viraszt és elnyomóit rettegteti. Az anphitheatrum véres áldozataitól kezdve, a napjainkig jószágait veszített, s hitükért üldözést szenvedő orosz catholicus egyház történetéig körben mutatja a história: bár mi vész érje is az egyházat kívülről, alakuljanak mellette statusok , és essenek vissza zivataros napok harczainál, — — ő mindig a régi isteni marad, fölötte érintetlen magasságban szellemi ereje mindenhatóságával — mihez anyagi erőszak nem fér.------Egy méltóságos szónok komolyan emelvén szót, emlité, hogy midőn a vizek szabályozására rögtön előállítandó pénzöszvegről van szó , illy tárgyaktól távol tartsuk magunkat, mellyekben principii kérdés rejlik — az egyházi birtok kérdésének jövője még messze van — itt pedig pénzre most mindjárt szükségünk van. A magyarnak az az egy fő baja, a miért elő nem haladt eddig elő, hogy önmagára nem igen, hanem másokra szeret támaszkodni. Kettő az, mire a magyart kell szoktatni , engedelmeskedni a törvénynek, s a jó czélokra való fizetést megkedvelteim vele. És míg e kettőre rá nem buzdítjuk — sokra nem megyünk vele.............így fejlett a tanácskozás e tárgy körül, és a nagyobb rész elismeré, hogy az illy elvkérdésekbe való ereszkedés a nem halasztható ügyet messze jövőbe lökné; az előbb elősorolt források elvállaltattak — a teendők azon sorozatával, miként azt a választmány véleményezi. — Tűzkár-mentesitőegyesületünk f.h. 13 án életbelép, és a biztosítás megindittatik, a melly napon az igazgatói kar is megválasztatik. Sükers áldás vezesse munkálkodását. A magyar gazdasági egyesület megkeresése következtében a megyénkben termesztetni szokott dohánymennyiség, ha szolgabiráink hivatalosan kitudandják , és divatozó cselédrendszerünk iránti tudakozásaira —egy választmány ennek kidolgozására kiküldetvén — a munkájat annak idejében megküldetik. Eördögh Péter tábla— biró bánatos kebellel vett búcsút megyénk rendeitől elhagyni szándékolván körünket , hogy korán hunyt fia István sírjánál nyugalomban leélje bús napjait; távozását irgalmas tettel téve emlékezetessé — az acsádi helység részére dús alapítványával, melly az éhség s szükség idején a szükség kínjaitól megóvandja a szegényeket. A megye e vesztését jegyzőkönyvbe iktatta, és szives köszönetét a szegénység nevében alapítványáért hivatalosan tudatandja vele. A lehamvadt Miskolcz részére fölső fölhívásra szolgabirák által segély fog gyüjtetni. Tolnával az elnyomott s hitekért üldözést szenvedő catholicusok ügyében fölirás határoztatott, hogy fejedelmünk hatalma súlyával a szenvedők részére az orosz czárnál vesse magát közbe. Egy főbírói jelentés borzasztó színben állitá jövendő szomorú helyeztetését a tiszamenti helységeknek, mellyeket a dühöngő ár medrébe sodorni s földulni indult; minek következtében egy a megye erejével teljes hatalommal rendelkező választmány küldetik ki a veszedelem helyére. — Sok megyei körlevelek részint fölolvastattak részint nem, de mindnyájan az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz küldettek. Perger János: Montból, Selmeczbánya, aug. 22én A folyó hó 16. és 17én Svaiczer Gábor főkamragróf ő méltóságának elnöklete alatt tartó városunk polgári ünnepélyeink legjelesbikét a tisztválasztást ; a legszebb egyetértés és csenddel ment ez véghez. Város bírójának választatott Goldbrunner Sándor, polgármesternek Czobor János, kapitány maradt Marsalké Theofil, tanácsosokká lettek Czehenér Sándor, Markovinszky Alajos, Kachelmann János, Payer Ignácz, népnök Plank János, árvák atyja Fritz János , épütnök Wagner János , kórház gondnok König Antal. A tisztválasztást aug. 29. az új biró úr 100 személyre készített pompás lakomával ünnepelte. Szepesi)(1. sept. 5. Naponkint uj csapások érik honunk külön vidékeit; még élénk emlékezetben volt Miskolcz szerencsétlensége s már is ugyanazon szerencsétlenség egy más habár kisebb várost látogata meg. E hó első napján esti 10 óra felé, épen midőn a mezei munka fárasztotta lakosok éji nyugodalomra sietnének . Lubló a szepesi XVI. városok egyikében tűzi lárma hallatszott, s alig eszméltek föl az édes álomba merültek, midőn a lángok az akkori erős széltől ide s tova hajtatva egyszerre az egész várost elbobták. Egy ötöd részt — többnyire kis s a várostól messzebben fekvő házakból állót— kivéve, mind hamuvá lett, s olly módon, hogy sok kőből épitett háznak csak nyoma maradt, a nélkül, hogy a benlakók csak ruházatukat menthették volna meg. Elégett a városház is, s a város közepén álló templom teteje s tornya , az óra-harangok elolvadtak, a paplakból, az iskolából csak puszta falak maradtak. A borzasztó elem egész reggelig dühöngött. Szivrázó volt reggel a látvány ; az emberek félig meztelenek sírtak a még füstölgő romok fölött; egy ház előtt megálték — épen esetileg oda jővén — s szemembe ötlött egy fiatal leány, ki feje fölött törvén öszvekulcsolt kezeit a lángok fölemésztette anyját siratta; más házban ismét egy asszony három gyermekkel, egy harmadik házban egy szolgáló, porrá égtek, többen megsérültek, a marháknak pedig igen nagy száma tüzbe veszett. A mindentől megfosztott szerencsétlenek csak mások izgalma után esengnek. E csapás legközelebb Szepest éri, Szepest, melly ez évben naponkint uj szerencsétlenségtől látogattatik, mert a most és már ez előtt is e lapokban közlött három más tűzvészen kivül ugyan most Lőcse városa is tűz által négy házat vesztett, több helyen a jégeső a földeket egészen elverte, s minek a jég megkegyelmezett azt a hegyekről jött nagy vizek elseperték , sőt aug. elején a hegyekben a marhák is megfagytak , hideg és esős napok miatt még csak most aratunk , de az élet szűnni nem akaró eső miatt mezőn lakásokban áll; mi jövendőt érendünk nem tudom, de az időjárás jót nem igér. *) 12. K. líd’ítsdheli Jótékonyság. Ő exilja Havlik György zágrábi püspök Varasdon keresztül utazván a helybeli szegények számára a jótékony egyesületnél 100 pftot méltóztatott letenni. HUnFÖLDI MPLÓ. Portugalllít. — A pénzügyminister Total báró a tizedet elzálogositván 300 cento kölcsönt tett. A gyárnokok ismeretlen kéztől leveleket kaptak , mellyekben gyáraik bezárására szólittatnak , minek közvetlenül a mostani kormány megbukása leendne következéke , s Angliával a szándéklott kereskedési szerződést eszközölné , mellyel Palmella hg Londonban semmisitni akar. Azonban ez izetlen fölhívás sükeretlen maradt. Spanyolország. — Madrid, aug. 19. A Francisquista párt, — igy nevezik magokat azok, kik Donna Isabellanak Don Francisco infantnak legidősb fiával egybekelését óhajtják — a legvérmesb progressisták, ayacuchosok és republicanusokkal egyesült, s fő föladata , mind azon törekvések ellen szilárd ellenzéket képezni, mellyek a királynénak, más mint szabadelmü spanyol hget akarnak férjül adni.Programjuk egyik fő elvei közé tartozik a kormányformának republikánus értelembeni változtatása. Ezen különféle elvű hulladékból alakult párt nem bír elég erővel, hogy a dolgok mostani állását veszélyeztesse , s csak arra szolgálhat, hogy az exaltadások és moderadosokat szilárdítsa. Ha valaki , az angol kormány leend az, melly e kis forrongást saját czél- Ezenkül a mint értésünkre esett —. Trencsinben Zay- Ugrócz, Pestben Ócsa, Maglód tetemesen szenvedtek a tűz által, alig van vidék, honnét panaszokat nem hallanánk. Idején volna éghetlen tetőkkel próbát tenni, ime Vas Imre úr tervét talán mégis jó volna megkísérteni. Ha sükerül milliók megmentnek, ha nem sükerül csekély ár-