Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-09-23 / 118. szám
118. szám. NEMZETI UJSÁGJ. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapítá Hultsár István táblabiró, feiadja tösvegye. Harmincznyolczadik év. Pest, szent Mihály hava 23kán 1843. TARTALOM. gazai napló. Országgyűlés.XLIV. és XLV. orsz. ülések: vallásügy, prímás ő lge beszédével . Lili. kér. ülés: a bivit. törv. könyv. LIV. kér. ülés: ( magyar nyelv. LV. kér. XLV. és XLVI. orsz. illések : a hívit. törv. könyv.) Vidéki lev. Nyitrából (közgy. követjelentések), Csanádból (közgy. határozat ) Lélföldi imgálő. Spanyol- , Franczia- , Angolország. Hirdető: MAISAI NAPLÓ. Országgyűlés. XLIV. Országos ülés, sept. I3kán a fő RR.nél, melly alkalommal a RR. és RR. küldöttsége megjelenvén , általadé a büntető rendszer első része fölötti izenetet, melly, valamint a fő- RR. vallás fölötti válaszizenet is fölolvasás után , mind ennek , mind amannak köziratra bocsáttatni határoztatok — s a gyűlés eloszlott. XLV. Országos ülés, sept. 15k én a fő RR.nél. Fölolvastatván válaszizenete a fő RRnek a RR. és RUtől átküldött vallási súlyok , és nehézségek pontjai iránt, mellynek szerkezetét illetőleg több czélszerít módosítások, és szócserék tétettek, végezetül az üzenetnek azon pontjára, hol a fönebb is érintett gyanúsitgatásokat hárító nézetek kifejtetnek, egy főispán a szerkezetből némelly nyomatosabb hangzatú szavakat kihagyni ajánl, mit Ebben azon okból is méltánylanak, mert ő fenségének e tárgyat illető s a tábla által elfogadott javaslata következtében is abból minden sértő szavak kihagyandók. Primás cégének ez alkalommal mondott igazoló beszéde : A múltra nézve — mondá, — miként a más félrül is lehetne ollyanokat előhozni, minek a KK. és RRnek az egyházi rendet érdeklő gyanú-alapelveik. — Őégének sajátságai közé soha nem tartozott valakit sérteni, mint jelenleg is tiszta öntudata teljesen megnyugtatja, miszerint felszólítása következtében eligazolására kifejtendő nézetével sújtani senkit nem akar. — A protestáns atyafiak többször fölszólamlottak a törvények ellen — mint a múlt idők történetei tanúsítják , — fölszólásaik s ellenmondásaik pedig sokkal erősbek valának a kath. papságénál; de azért ezen ellenmondásokból senki sem következtette, mintha a prot. atyafiak az alkotandó törvényeknek engedetlenségükkel ellenszegülnének. — Továbbá : nem hivatkoztak-e az evangélikusok is saját hitelveikre , midőn valami , azokkal össze nem hangzó parancsoltatok, s nem húzták-e magokat annak védbástyája alá? — úgy történt a keresztelés kérdésében is. Egy század óta helvét vallási bábák keresztelték a született s halálveszélyben forgott kath. csecsemőket. De 1791 ben valaki azt mondá , hogy e cselekvény a helvet vallásmüdik t. czikkébe ütközvén, ezt tovább nem tehetik ; e végből ő fölsége a superintendentiákat hallgatta meg , s mind a négynek egyenlő felelete az lön, hogy ez eljárás hírelvükbe ütköző és tilos; e végből ő fölsége a bécsi consistoriumot, és egy külföldi evang. egyetemet kihallgatván, a tárgyalás vége az lön, hogy a helveta bábát a keresztelésre parancsolólag kényszeríteni nem lehet, és igy olly rendelés tétessék, hogy egy asszony is legyen ott, ki az előfordulható halál veszedelmében a gyermeket megkeresztelje. De ezen törvény ellenében is ,,in mixtis marimoniis, si pater sit catholicus, omnes proles rleligioriem Patris sequi debeant“ — igen sokszor történt, hogy az illyetén gyermekek nem az ipjuk , hanem más vallásban neveltettek, s még öbb resolutiok mellett sem vala kivihető. — Milén végre láladik évben egy k. kir. leirat azon parancsolatot tudata az evang. lelkészekkel, hogy vallásukhoz nem tartozó egyéneknek templomukkal járását tiltsák be, azt válaszolák aprót atyafiak , hogy ők hitelveik szerint olly parancsolat teljesítésében, melly valakit templomjokból kirekeszt ,,non possunt activam partem capere.“ — Ezek azon cége által a múltkor átalánosan kifejezett, s most fölszólitás következtében részletesen is előterjesztett nézetek. Elvégre a szerkezet nádor ő fönségének e tárgy fölött kimondott végzetéhez mérve , egyszerűen s minden sértő kifejezések nélkül határoztatván átküldendőnek — az ülés eloszlott. Lili. Kér. ülés, sept. 13. (Elnökök s a t. kik előbb.) Tárgy a büntető könyv. A 34dik §ra nézve indítványoztatik , hogy ott a kerületi börtönépület föntartásának költségei is nyilván kitétessenek, és igy ezeket is épen úgy mint a §. szerint a rabok tartása , ruházása , gyógyszerek , dolgozási szerszámok költségeit, amennyiben ezek a rab munkabéréből, vagy vagyonából ki nem kerülnek, a hatóságok viseljék. Mások az épület föntartási költségek említését a 385. §ban kívánák megemlítetni , mások a 386ban. A végzés az , hogy a 385dik §ba fog tétetni. A 386dik §. pedig úgy módosítatik , hogy a 385. §ban említett költségek, a 382dik §ban megállapított mód szerint a nemesek és nem nemesek által lesznek viselendők sat. A költségviselés eszméje rögtön azon társ eszmét pendített meg, hogy mi szolgál majd mindezen költségek viselésének kulcsául. A 384diklusban foglalt s fönemlített költségeket némellyek a rabok, mások a porták számától kivánák méretni, úgy de az első ellen az hozaték föl, hogy igy p. o. Marmaros, három országgal határos lévén , az átszökötteket elfogatván épen helyezete miatt jobban fog terheltetni, mint igazságos lenne. A porták szerinti kivetés ellen pedig nem is kellett más okot fölhozni, mint annak napfénynél világosb igaztalanságát, hiszen ezt mindenki tudja, sok pedig érzi is. A 384. §ban érintett költségek kulcsául a rabok száma mégis legelfogadhatóbbnak találtatott. Azonban a 385. §ban foglalt, kerületi börtönök tiszti s szolgai személyzetének, úgy egyéb költségeknek fizetésére kivántató pénz az ország és ehez kapcsolt részekbeli hatóságok által közösen viseltetni javaltatván , egy megyei követ kiemelvén a porták száma szerinti kivetéseknek azon minden igazságot kigúnyoló anomáliáját, miszerint az allodialis nemesi birtok számba nem vétetvén , egyedül a jobbágyi telkek, tehát épen az vetetik számolásba , mit nem a földes ur bir, a végre hogy kitudassék, mennyit fizessen attól mit bir ; és igy ki minél kevesebbet bir maga s jobbágyai többet, annál többet fizet, és megforditva, mindezen világos igazságtalanságnak véget kellvén vetni, küldessék ki egy választmány , melly bármelly subsidiaris kivetésre igazságos kulcsot javalljon. Egy más követ erre nézve országos választmányt kívánt, mivel, úgymond, ezen fontos kérdésre nézve a főtáblánál sympathiát és egyesülést óhajt eszközölni. Tud példát, mondá a szónok , hogy a plebánus többet fizetett mint az egész helységet bíró püspök. Igenis kell ezen még jelen országgyűlésen segíteni, mondá egy harmadik követ; de nehogy azon váddal illettessünk , hogy míg a nép fizetett, nem gondoltunk vele, bármilly igazságtalan kivetés szerint fizetett is, és csak most, midőn a börtönköltségek terhe a nemesekre is háríttatik , jut eszünkbe először az igazságos kivetés eszméje , ezen választmány kiküldetését későbbre halasztatni tanácsolja. Mire az jegyeztetek meg, hogy már több országgyűlés akart ezen rémítő igaztalanságon segíteni, de mindig bizonyos körülmények miatt elmaradt, így tehát azon vád az országgyűlést épen nem érdekelheti. Végre szavazat sürgettetek, s az első kérdésre, ha most küldessék-e ki a választmány vagy később, a szavazatok többsége a mostra dőlt el; a 2dik kérdésre nézve pedig, ha t. i. országos legyen-e ezen választmány, vagy csak kerületi, az utóbbi nyert többséget. Ezen választmány tehát megszerezvén magának a szükséges adatokat, egy igazságos subsidionalis kulcsot dolgozzék ki, de utasítást nem kap. A tanácskozás folyama egy kis demonstrátiót fejtett ki aziránt, ha a tegnapi ülésben elfogadott börtönköltségeket a nemesség a nemtelennel együtt mint subsidiumot-é, vagy pedig a háziadónak egyik rovatát fogja viselni. Némelly követek minden adónak ellen nyilatkoztak, mások a tegnap megajánlott terhet subsidiumnak mondották, mások azonban nyíltan kijelenték, hogy az nem subsidium, hanem a házi adónak egy része, és ilyennek akarják tekintetni, és ezen okból a tegnapi napot fölvirulásunkra tett első dicső lépésnek vallják. Ugyanezen ülés a büntető könyveik részét befejező. LIV. Ker. ülés septemb. 14 (Elnökök: Arad (Török) , Moson (Sötér). Nap 1ó vivő : Zsoldos. Jegyzők: Szemere, Palóczy, Zomborcsevics.) Szemere olvassa a büntető könyvedik részében tett módosítások iránti üzenetet a FFRR- hez. Heves jelenti, hogy b. Baldacci regalist nem kapott. Palóczy olvassa a FFRR második válaszát a magyar nyelv tárgyában, melly azt kívánja, hogy a törvény mondja ki, miszerint Magyarorsz. Horvátországra elnyomólag hatni nem akar, — a horvátországi egyes hivatalnokok a magyar egyes hivatalnokokkal levelezéseikben a magyar nyelv használatára ne köteleztessenek, — ^Horvátországnak a latin nyelv használatára meghagyatik“ kitételhez ,,tetszésök szerinti használata“ tétessék, s végre mondassék ki, hogy Horvátországnak a magyar országgyűlésre küldendő követei a magyar nyelv használatára köteleztetnek. Fél századja már, igy kezdé az első szónok beszédét, hogy nyelvünket, nemzetiségünket biztos alapra állítani törekszünk, és azóta nem volt nagyobb hibánk e tekintetben, mint a nagy engedékenység, és mégis az kívántatik tőlünk , hogy törvényben mondjuk ki, miszerint a horvát nemnemzetiségre elnyomólag hatni nem akarunk; mit tenne ennek törvény általi kimondása mást, mint azt, hogy elismerjük az illyr pártnak ezen vádját, és ez ellen mentegetjük magunkat ? Mi a horvátokat elnyomni sohasem akartuk,s itt illy alaptalan koholmány ellen nyilván védekezni a nemzet méltóságának lealacsonyítása lenne csak. Fáj nekünk az, hogy a FFRR bizalmatlansága azt hiteti el velük, miszerint nem képes a nemzet kezeskedni arról, mit az üzenetben úgy is kimondott. Ebbéli ellenszegülése a FFRR, onnan van, mivel többen közelök az ilyrismushoz inkább hajolnak, mit ön nemzetiségükhöz és nyelvünket alacsonyitani nem átalják. Azt kívánják a fFRR, hogy mondassék ki törvényben, miszerint a horvátországi követek az országgyűlésen magyarul szólani köteleztetnek, holott a Btk §. nyíltan kimondja, miszerint törvényhozási ügy egyéb hivataloskodási nyelv egyedül és kizárólag a magyar leend. Alkalmasint szemet szúrt a főrendeknél abbeli határozatuk, hogy ezen képviseleti táblánál többé máskint mint magyarul szólni nem lehet, ha ez így van , ám ők is biztosíthatják illy határozat által ma.