Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-10-14 / 130. szám

a püspököknek ez egész fönforgó ügyben egye­nes szándékuk, a törvénysértéstől óvakodásuk,s egyedül tisztükhöz, hivattatásukhoz , szent hitünk s a cath. anyaszentegyház egységéhez ragaszko­dásuk , egyszóval, hogy csak azt tették, mit tenniük kellett, világosan kitűnik; s így, hogy ezeket méltányolni méltóztassanak, cs. kir. Fön­­ségedet s a m. Főrendeket tisztelettel kérem. Külön rendeletek a büntettek egyes nemeiről s azoknak büntetéséről. A büntető törvénykönyvi javaslat első részében , melly szól a bűntettekről és büntetésekről, a KK. és RR. által tett változtatásokkal. (Folyt.) XXXIV. Fejezet. A zsarolásról. 326. §. A ki olly czélzattal, hogy tette ál­tal magának vagy másnak jogtalanul hasznot hajt­son , valakit vagy tettleges erőszakkal vagy olly fenyegetések által, mellyek annak, vagy bár­­melly hozzá­tartozóinak életére, testére, értékére vagy becsületére súlyosan veszélyesek , arra kényszerít: a) Hogy valamelly akár ingó, akár ingatlan értékére vonatkozó oklevelet aláírjon vagy kiad­jon, megsemmisítsen vagy megváltoztasson, vagy bármi más cselekvés által vagyonáról, valamelly akár magára, akár más valakire nézve, káros rendelkezést tegyen. b) Hogy a fenyegetőnek vagy más valaki­nek számára pénzt vagy más ingó vagyont vala­hová küldjön, vagy valahol letegyen, mint zsa­roló azon büntetés alá esik, melly a 320., 321. és 322dik §§ban a rablásra rendeltetett. 327. §. Midőn a zsarolás fenyegetések ál­tal történik , teljesen bevégezettnek akkor tekin­tetik a bűntett, ha a tettes fenyegetései által va­lamit csakugyan kizsarolt, habár az, a­mivel fe­nyegetőzött, csak későbben lett volna is teljesít­hető, — midőn pedig tettleges erőszakkal törté­nik a zsarolás, bevégzettnek tekintetik a bűntett, mihelyest a tettes valakinek személye ellen tett­leges erőszakot követett el, habár valamelly szán­dékán kívül közbejött akadály miatt czélját el nem érhette is. — 328. §. A zsarolási kísérlet a fenebbi 325- dik­­nak szabályai szerint lészen megitélendő s büntetendő. 329. § A ki ellen a rablás vagy zsarolás bebizonyittatik, ha közhivatalt viselt, Ítélet által közhivatalától is minden esetre megfosztandó. XXXV. Fejezet. A hamisításról. 330. §. A ki olly czélzattal, hogy csalhas­son , s azáltal valakinek kárával, akár magának, akár másnak hasznot hajtson , vagy pedig min­den haszon nélkül valakinek életére, egészségé­re , szabadságára, becsületére vagy értékére néz­ve ártalmat okozzon , valamelly közoklevelet bár­mi részben meghamisít, vagy közoklevél formá­ban hamis irományt készít: a) Ha tette által csak értékében akart vala­kit megkárosítani, 8 évi rabságig büntetethetik. b) Ha pedig tette által valakinek életét, sza­badságát , becsületét vagy egészségét akarta ve­szélybe hozni, büntetése tizenkét évi rabságig terjedhet , — sőt c) Ha tette által valakinek erőszakos halálát okozta , mint orgyilkos fog büntettetni. 331. §. A ki pedig a fönebbi 330dik §ban körülirt czélzattal valamelly magán oklevelet meg­hamisít , vagy hamisat készit, annak büntetése az említett §. a) és b) pontjainak eseteiben az ott kijelölt büntetések két­harmadáig terjedhet , a c) pontnak esetében pedig szintén mint orgyilkos lé­szen büntetendő. 332. §. Közokleveleknek olly irományok te­kintetnek, mellyek a kormányszékeknek, hiteles helyeknek, törvényes bíróságoknak, bármelly pol­­gári, egyházi, katonai hatóságoknak és közhi­vatalbelieknek neve és hivatalos hitelessége alatt adatnak ki.­­ Minden egyéb akár egyeseknek, akár magántársulatnak nevében kiadott irományok magán okleveleknek tekintendők. 333. §. A ki bármiféle statuspapirosokat­­, magántársulatoknak közfolyamatban levő részvé­nyeit , részvényszeleteit (coupons) , bankjegyeit meghamisítja, vagy hamisakat készít, tiz évi rab­­in­gig büntettethetik. — .334. §. A fönebbi 323dik §nak rendelete alá esnek azon kereskedők is, kik az 183­)/­io. 16. törvényczikk szerint félpróbát tevő kereskedési könyveiket hamis beírás, változtatás vagy kiha­gyás által meghamisítják , olly czélzattal, hogy illy módon valaki ellen jogtalanul keresetet for­málhassanak , vagy másnak keresetét megerőt­­leníthessék. 335. §• A ki másnak neve és aláírása alatt hamis vándorkönyvet, iskolai-, utazó-, szolgá­lati-, vagy más ollynemű bizonyítványt, melly által senki megkárosítása nem czéloztatik , kohol, vagy a valódiakat meghamisítja, vagy az ekké­­pen készített hamis vagy meghamisított irományt tudva és csalási szándékkal használja, —­ hat héti fogságig büntettethetik. 336. §. Azon hamisitónak azonban, ki a hamisítást bérért cselekedte, büntetése hat hóna­pi fogságig terjedhet. 337. §. A ki pedig a fenebbi 335. és 336- dik §§ban körülirt hamisítást olly czélból vitte vég­hez , hogy az által valamelly gonosztevőt bűntet­tében vagy szökésében elősegítsen, mint orgazda a XLIIdik fejezet szerint leszen büntetendő. 338. §. Hamisitónak tekintetik , s a fönebbi 330. , 331. és 333dik §§ok rendelete szerint bün­­tettetik az is, ki a 330dik §ban körülírt czélzat­tal valakit hamis előadásokkal, vagy bármi álnok módokon elámít, s valamelly irománynak megha­misítására vagy hamis irománynak készítésére reá vesz, valamint szintén az is , a­ki valamelly más által hamisan készített vagy meghamisított iro­mányt a fenebb említett czélokra tudva és a ha­misítóval egyetértve használt. 339. §. A­ki azonban sem a hamisításban tettleges részt nem vett, sem a hamisítóval egyet­értésben nem volt, de a hamis irományt, tudva, hogy az hamis, valamelly, a 330dik §ban kö­rülírt czélokra használta, annak büntetése a 330., 331. és 333dik §§ban kijelölt büntetéseknek csak kétharmadáig terjedhet, — végre 340. §. Midőn valaki a hamis iromány­t va­lamelly terhes szerződés következésében hibából mint nem hamisat vette által, s utóbb ennek ha­mis voltát észrevéve, csak azért, hogy ne káro­sodjék , azt másnak eladta, büntetése egy évi rabságig terjedhet. 341. §. A felebbi 330., 331., 333., 338. és 339. §§ban körülirt büntettek bevégezetteknek te­kintetnek , mihelyest a hamisító a hamis vagy meghamisított irományt a 330dik §ban körülirt czélzattal valaki ellen használta, habár czélját nem érhette is, vagy mihelyest azt valakinek használás végett általadta. 342. §. Ha tehát a hamisitó azon irományt, mellyet a fönebbi 330. §ban körülirt czélzattal meg­hamisított, vagy mint hamisat tudva mástól által­­vett, a szándékán kívül közbejött fölfedeztetés miatt még senki ellen nem használta , sem más­nak használat végett által nem adhatta , kísérlet­ért fog büntettetni, s büntetése a bevégzésre ren­delt büntetésnek feléig terjedhet. 343. §. A ki olly portékára, melly nem­ va­lódi aranyból vagy ezüstből készült , tudva és azon czélzattal, hogy valakit megcsaljon , az aranynak vagy ezüstnek szokott próbajegyét nyom­ja , valamint szintén az is , a ki hasonló czélzat­tal valamelly arany vagy ezüst portékát olly fo­kozatú próbajegygyel bélyegez, mellyet annak belső értéke meg nem üt, két évi rabságig bün­tettethetik. 344. §. Hasonló büntetés alá esik az is, a ki olly portékát, melly a fönebbi 343dik §ban körülirt módon hamis próbával jegyeztetett meg, tudva, hogy az hamis, másnak valódi s a reá nyomott próbát megütő arany vagy ezüst he­lyett elad. 345. §. A ki mértékre, nehezékre vagy mér­legre hamis bélyeget üt, vagy tudva hamisan bé­lyegzett mértékkel, nehezékkel vagy mérleggel él, hat hónapi rabságig büntettethetik. 346. §. Hasonlóul büntettetik az is, a­ki mértéket, nehezéket vagy mérleget megbélyeg­zése után meghamisít, vagy tudva illy meghami­sított mértékkel, nehezékkel vagy mérleggel él. 347. §. A fenebbi 345. és 346dik §§ok esetében a hamis vagy meghamisított mérték, ne­hezék vagy mérleg mindig elkobzandó. 348. §. A ki valamelly közhitelességű pe­cs­­et vagy bélyeget utánoz olly czélzattal, hogy az által csalást kövessen el, ha azon pecsétet vagy bélyeget valósággal már használta, vagy hasonló ezélzatu használat végett másnak általadta vagy eladta, a 336dik §. szerint büntettetik; ha pedig annak használatában, általadásában vagy eladásában szándékán kívül közbejött fölfedezés által meggátoltatott, kísérletért büntettetik, s bün­tetése az említett büntetésnek feléig terjedhet. 349. §. A fenebbi 348dik §. rendelete alá esik az is , a ki valamelly más által utánozott közhitelességű pecsétet vagy bélyeget tudva és csalási czélzattal használt. 350. §. A ki pedig a nélkül , hogy csalást akart volna elkövetni, másnak kívánságára vala­melly közhitelességű pecsétet vagy bélyeget, tudva, hogy az nem magánszemélyt, hanem köz­hatóságot vagy közhivatalt illet, az illető felsőbb­­ségnek vagy hivatalbeli személynek fölhatalma­zása nélkül utánoz, hat hónapi fogságig büntet­tethetik. 351. §. A ki valamelly magánszemélynek pecsétjét olly czélzattal, hogy az által valakit megcsaljon és megkárosítson, utánozza, s vagy maga használja , vagy másnak általadja vagy el­adja , a 331dik §. szerint büntettetik. 352. §. Hasonlóul büntettetik az is , a ki valamelly magán­személynek más által utánozott pecsétjét, tudva és a fönebbi 330dik §ban körül­irt czélzattal használja. 353. §. A 330., 331., 332., 334., 336., 337 , 338., 339., 343., 344., 345., 346., 348., 349., 351. és 352dik §§ok eseteiben azon tettes, ki valamelly közhivatalt viselt. Ítélet által köz­hivatalától is megfosztathatik. (Folyt. köv.) 664 Vidéki levelezések. Nyitrából^ oct. 4én. *) A követ uraknak jelen or.gyülésen aug. 7ről egész 26. napi­renden lévő tárgyakról a megyét tudósító három rendbeli jelentéseikre nézve, miszerint a büntetési rendszer munkálatának kerületileg tett megvisgálása alkal­mával utasítás hiányában —­ne­hogy e megye ren­dei folytonosan voks nélkül maradjanak — ön meggyőződésüket követve és a megyének nézeteire s körülményeire támaszkodva a tanácskozásba vett tárgyak fölött, mire lelki sugalmuk és belső hangulatok vezérlék, szavaztak légyen — ha­bár teljes bizodalom szülte érzelemből lettek is követ urak mostani pályára kiküldve, mivel mindazon­által a megye Rendes követeiket nem teljes hatal­mú biztosoknak, de utasításaik kijelentésére s ki­nyilatkoztatására törvényes képviselőiknek tekin­tik , s ennélfogva méltán követelik , sőt múlt jú­lius 1­4-i közgyűlésből adott átalános utasítás foly­tában , miszerint meghagyva volt, hogy világos utasítás nélküli szavazástól óvakodjanak — nyil­ván oda is utasítják, hogy akár mi tárgyban, mire nézve utasítással ellátva nincsenek, sem a kerületi sem pedig országos ülésben bár­melly ürügy alatt többé ne szavazzanak , készebbek lévén a megye­rendei voksokkal az olly tárgyhoz inkább hozzá nem járulni mint ön meggyőződésük , és akaratuk ellen utasítás nélkül (melly minden ne­mesek municipális jogaiból veszi eredetét — ezen épül s csak ennek képviselője általi hiv kijelen­tése mellett válhatik nemzeti akarattá) illy hely­zetben befolyással lenni, az illyetén utasítás nél­küli kijelentést a kerületi ülésekben annyival ke­vésbé látják megengedhetőnek, miután úgy is igen fontos hatályú kerületi tanácskozásokban ki­jelentett elvek után ha a követ urak megyei uta­sításoknál fogva országos ülésben ellenkezőleg szavazni köteleztetnek, olly elvilegi ellenmondás és kétszinüség tűnnék ki, mellyet a megye disze, méltósága s tiszta jelleme eltávoztatni tanácsol — valamint tehát a megye Rendei teljesen hiszik, hogy a követ urak erre figyelmezve, a mennyire úgy is több pontokból álló , a nemzet jólétét, haladását czélze és indítványba hozandó részint anya-részint pótló utasításokkal ellátva lennének, ezeket is ama férfias szilárdsággal, mellyet a ben­nük helyezett bizodalom igényel, előterjeszten­ *) E tudósítást rendes levelezőnktől vettük. Sze­rk.

Next