Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-10-14 / 130. szám
a püspököknek ez egész fönforgó ügyben egyenes szándékuk, a törvénysértéstől óvakodásuk,s egyedül tisztükhöz, hivattatásukhoz , szent hitünk s a cath. anyaszentegyház egységéhez ragaszkodásuk , egyszóval, hogy csak azt tették, mit tenniük kellett, világosan kitűnik; s így, hogy ezeket méltányolni méltóztassanak, cs. kir. Fönségedet s a m. Főrendeket tisztelettel kérem. Külön rendeletek a büntettek egyes nemeiről s azoknak büntetéséről. A büntető törvénykönyvi javaslat első részében , melly szól a bűntettekről és büntetésekről, a KK. és RR. által tett változtatásokkal. (Folyt.) XXXIV. Fejezet. A zsarolásról. 326. §. A ki olly czélzattal, hogy tette által magának vagy másnak jogtalanul hasznot hajtson , valakit vagy tettleges erőszakkal vagy olly fenyegetések által, mellyek annak, vagy bármelly hozzátartozóinak életére, testére, értékére vagy becsületére súlyosan veszélyesek , arra kényszerít: a) Hogy valamelly akár ingó, akár ingatlan értékére vonatkozó oklevelet aláírjon vagy kiadjon, megsemmisítsen vagy megváltoztasson, vagy bármi más cselekvés által vagyonáról, valamelly akár magára, akár más valakire nézve, káros rendelkezést tegyen. b) Hogy a fenyegetőnek vagy más valakinek számára pénzt vagy más ingó vagyont valahová küldjön, vagy valahol letegyen, mint zsaroló azon büntetés alá esik, melly a 320., 321. és 322dik §§ban a rablásra rendeltetett. 327. §. Midőn a zsarolás fenyegetések által történik , teljesen bevégezettnek akkor tekintetik a bűntett, ha a tettes fenyegetései által valamit csakugyan kizsarolt, habár az, amivel fenyegetőzött, csak későbben lett volna is teljesíthető, — midőn pedig tettleges erőszakkal történik a zsarolás, bevégzettnek tekintetik a bűntett, mihelyest a tettes valakinek személye ellen tettleges erőszakot követett el, habár valamelly szándékán kívül közbejött akadály miatt czélját el nem érhette is. — 328. §. A zsarolási kísérlet a fenebbi 325- diknak szabályai szerint lészen megitélendő s büntetendő. 329. § A ki ellen a rablás vagy zsarolás bebizonyittatik, ha közhivatalt viselt, Ítélet által közhivatalától is minden esetre megfosztandó. XXXV. Fejezet. A hamisításról. 330. §. A ki olly czélzattal, hogy csalhasson , s azáltal valakinek kárával, akár magának, akár másnak hasznot hajtson , vagy pedig minden haszon nélkül valakinek életére, egészségére , szabadságára, becsületére vagy értékére nézve ártalmat okozzon , valamelly közoklevelet bármi részben meghamisít, vagy közoklevél formában hamis irományt készít: a) Ha tette által csak értékében akart valakit megkárosítani, 8 évi rabságig büntetethetik. b) Ha pedig tette által valakinek életét, szabadságát , becsületét vagy egészségét akarta veszélybe hozni, büntetése tizenkét évi rabságig terjedhet , — sőt c) Ha tette által valakinek erőszakos halálát okozta , mint orgyilkos fog büntettetni. 331. §. A ki pedig a fönebbi 330dik §ban körülirt czélzattal valamelly magán oklevelet meghamisít , vagy hamisat készit, annak büntetése az említett §. a) és b) pontjainak eseteiben az ott kijelölt büntetések kétharmadáig terjedhet , a c) pontnak esetében pedig szintén mint orgyilkos lészen büntetendő. 332. §. Közokleveleknek olly irományok tekintetnek, mellyek a kormányszékeknek, hiteles helyeknek, törvényes bíróságoknak, bármelly polgári, egyházi, katonai hatóságoknak és közhivatalbelieknek neve és hivatalos hitelessége alatt adatnak ki. Minden egyéb akár egyeseknek, akár magántársulatnak nevében kiadott irományok magán okleveleknek tekintendők. 333. §. A ki bármiféle statuspapirosokat, magántársulatoknak közfolyamatban levő részvényeit , részvényszeleteit (coupons) , bankjegyeit meghamisítja, vagy hamisakat készít, tiz évi rabingig büntettethetik. — .334. §. A fönebbi 323dik §nak rendelete alá esnek azon kereskedők is, kik az 183)/io. 16. törvényczikk szerint félpróbát tevő kereskedési könyveiket hamis beírás, változtatás vagy kihagyás által meghamisítják , olly czélzattal, hogy illy módon valaki ellen jogtalanul keresetet formálhassanak , vagy másnak keresetét megerőtleníthessék. 335. §• A ki másnak neve és aláírása alatt hamis vándorkönyvet, iskolai-, utazó-, szolgálati-, vagy más ollynemű bizonyítványt, melly által senki megkárosítása nem czéloztatik , kohol, vagy a valódiakat meghamisítja, vagy az ekképen készített hamis vagy meghamisított irományt tudva és csalási szándékkal használja, — hat héti fogságig büntettethetik. 336. §. Azon hamisitónak azonban, ki a hamisítást bérért cselekedte, büntetése hat hónapi fogságig terjedhet. 337. §. A ki pedig a fenebbi 335. és 336- dik §§ban körülirt hamisítást olly czélból vitte véghez , hogy az által valamelly gonosztevőt bűntettében vagy szökésében elősegítsen, mint orgazda a XLIIdik fejezet szerint leszen büntetendő. 338. §. Hamisitónak tekintetik , s a fönebbi 330. , 331. és 333dik §§ok rendelete szerint büntettetik az is, ki a 330dik §ban körülírt czélzattal valakit hamis előadásokkal, vagy bármi álnok módokon elámít, s valamelly irománynak meghamisítására vagy hamis irománynak készítésére reá vesz, valamint szintén az is , aki valamelly más által hamisan készített vagy meghamisított irományt a fenebb említett czélokra tudva és a hamisítóval egyetértve használt. 339. §. Aki azonban sem a hamisításban tettleges részt nem vett, sem a hamisítóval egyetértésben nem volt, de a hamis irományt, tudva, hogy az hamis, valamelly, a 330dik §ban körülírt czélokra használta, annak büntetése a 330., 331. és 333dik §§ban kijelölt büntetéseknek csak kétharmadáig terjedhet, — végre 340. §. Midőn valaki a hamis irományt valamelly terhes szerződés következésében hibából mint nem hamisat vette által, s utóbb ennek hamis voltát észrevéve, csak azért, hogy ne károsodjék , azt másnak eladta, büntetése egy évi rabságig terjedhet. 341. §. A felebbi 330., 331., 333., 338. és 339. §§ban körülirt büntettek bevégezetteknek tekintetnek , mihelyest a hamisító a hamis vagy meghamisított irományt a 330dik §ban körülirt czélzattal valaki ellen használta, habár czélját nem érhette is, vagy mihelyest azt valakinek használás végett általadta. 342. §. Ha tehát a hamisitó azon irományt, mellyet a fönebbi 330. §ban körülirt czélzattal meghamisított, vagy mint hamisat tudva mástól általvett, a szándékán kívül közbejött fölfedeztetés miatt még senki ellen nem használta , sem másnak használat végett által nem adhatta , kísérletért fog büntettetni, s büntetése a bevégzésre rendelt büntetésnek feléig terjedhet. 343. §. A ki olly portékára, melly nem valódi aranyból vagy ezüstből készült , tudva és azon czélzattal, hogy valakit megcsaljon , az aranynak vagy ezüstnek szokott próbajegyét nyomja , valamint szintén az is , a ki hasonló czélzattal valamelly arany vagy ezüst portékát olly fokozatú próbajegygyel bélyegez, mellyet annak belső értéke meg nem üt, két évi rabságig büntettethetik. 344. §. Hasonló büntetés alá esik az is, a ki olly portékát, melly a fönebbi 343dik §ban körülirt módon hamis próbával jegyeztetett meg, tudva, hogy az hamis, másnak valódi s a reá nyomott próbát megütő arany vagy ezüst helyett elad. 345. §. A ki mértékre, nehezékre vagy mérlegre hamis bélyeget üt, vagy tudva hamisan bélyegzett mértékkel, nehezékkel vagy mérleggel él, hat hónapi rabságig büntettethetik. 346. §. Hasonlóul büntettetik az is, aki mértéket, nehezéket vagy mérleget megbélyegzése után meghamisít, vagy tudva illy meghamisított mértékkel, nehezékkel vagy mérleggel él. 347. §. A fenebbi 345. és 346dik §§ok esetében a hamis vagy meghamisított mérték, nehezék vagy mérleg mindig elkobzandó. 348. §. A ki valamelly közhitelességű pecset vagy bélyeget utánoz olly czélzattal, hogy az által csalást kövessen el, ha azon pecsétet vagy bélyeget valósággal már használta, vagy hasonló ezélzatu használat végett másnak általadta vagy eladta, a 336dik §. szerint büntettetik; ha pedig annak használatában, általadásában vagy eladásában szándékán kívül közbejött fölfedezés által meggátoltatott, kísérletért büntettetik, s büntetése az említett büntetésnek feléig terjedhet. 349. §. A fenebbi 348dik §. rendelete alá esik az is , a ki valamelly más által utánozott közhitelességű pecsétet vagy bélyeget tudva és csalási czélzattal használt. 350. §. A ki pedig a nélkül , hogy csalást akart volna elkövetni, másnak kívánságára valamelly közhitelességű pecsétet vagy bélyeget, tudva, hogy az nem magánszemélyt, hanem közhatóságot vagy közhivatalt illet, az illető felsőbbségnek vagy hivatalbeli személynek fölhatalmazása nélkül utánoz, hat hónapi fogságig büntettethetik. 351. §. A ki valamelly magánszemélynek pecsétjét olly czélzattal, hogy az által valakit megcsaljon és megkárosítson, utánozza, s vagy maga használja , vagy másnak általadja vagy eladja , a 331dik §. szerint büntettetik. 352. §. Hasonlóul büntettetik az is , a ki valamelly magánszemélynek más által utánozott pecsétjét, tudva és a fönebbi 330dik §ban körülirt czélzattal használja. 353. §. A 330., 331., 332., 334., 336., 337 , 338., 339., 343., 344., 345., 346., 348., 349., 351. és 352dik §§ok eseteiben azon tettes, ki valamelly közhivatalt viselt. Ítélet által közhivatalától is megfosztathatik. (Folyt. köv.) 664 Vidéki levelezések. Nyitrából^ oct. 4én. *) A követ uraknak jelen or.gyülésen aug. 7ről egész 26. napirenden lévő tárgyakról a megyét tudósító három rendbeli jelentéseikre nézve, miszerint a büntetési rendszer munkálatának kerületileg tett megvisgálása alkalmával utasítás hiányában —nehogy e megye rendei folytonosan voks nélkül maradjanak — ön meggyőződésüket követve és a megyének nézeteire s körülményeire támaszkodva a tanácskozásba vett tárgyak fölött, mire lelki sugalmuk és belső hangulatok vezérlék, szavaztak légyen — habár teljes bizodalom szülte érzelemből lettek is követ urak mostani pályára kiküldve, mivel mindazonáltal a megye Rendes követeiket nem teljes hatalmú biztosoknak, de utasításaik kijelentésére s kinyilatkoztatására törvényes képviselőiknek tekintik , s ennélfogva méltán követelik , sőt múlt július 14-i közgyűlésből adott átalános utasítás folytában , miszerint meghagyva volt, hogy világos utasítás nélküli szavazástól óvakodjanak — nyilván oda is utasítják, hogy akár mi tárgyban, mire nézve utasítással ellátva nincsenek, sem a kerületi sem pedig országos ülésben bármelly ürügy alatt többé ne szavazzanak , készebbek lévén a megyerendei voksokkal az olly tárgyhoz inkább hozzá nem járulni mint ön meggyőződésük , és akaratuk ellen utasítás nélkül (melly minden nemesek municipális jogaiból veszi eredetét — ezen épül s csak ennek képviselője általi hiv kijelentése mellett válhatik nemzeti akarattá) illy helyzetben befolyással lenni, az illyetén utasítás nélküli kijelentést a kerületi ülésekben annyival kevésbé látják megengedhetőnek, miután úgy is igen fontos hatályú kerületi tanácskozásokban kijelentett elvek után ha a követ urak megyei utasításoknál fogva országos ülésben ellenkezőleg szavazni köteleztetnek, olly elvilegi ellenmondás és kétszinüség tűnnék ki, mellyet a megye disze, méltósága s tiszta jelleme eltávoztatni tanácsol — valamint tehát a megye Rendei teljesen hiszik, hogy a követ urak erre figyelmezve, a mennyire úgy is több pontokból álló , a nemzet jólétét, haladását czélze és indítványba hozandó részint anya-részint pótló utasításokkal ellátva lennének, ezeket is ama férfias szilárdsággal, mellyet a bennük helyezett bizodalom igényel, előterjeszten *) E tudósítást rendes levelezőnktől vettük. Szerk.