Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-11-11 / 146. szám

azt, mit részére világosan hasznosnak lát, kényszerítéssel is életbe lépteti, attól pedig a népet, mi részére világosan károsnak mutatkozik , erőszakkal is visszatartóztatja. Egy nagy néptömegnél valami üdvöst minden kényszerítés nélkül keresztül vinni, teljes lehetetlen, ugyanazért nincs bolondabb ábránd mint kívánni, hogy minden bolond saját szabad akaratjára hagyassák. Különösen az úrbéri vakságnál szükséges a kényszerítés nemcsak azért, mert nélküle egészen kivihetlen, hanem azért is, hogy országosan s egyszerre megtörténjék , „ de azért a kényszerítésnek soha rész, hanem inkább csak jó következménye lehet, hanem pénzzel vagy szántófölddeli vakságot követelünk. Az úrbéri váltságnak nemcsak a földesur szegülhet ellene, szabad tetszése szerint elvethetvén jobbágya váltságdíját, hanem a parasztság is, melly általában igen keveset hajlandó tenni vagy adni ezen úrbéri váltságért. Azon helységekben, hol a paraszt sem tizedet, sem kilenczedet, sem füstpénzt természetben nem ad , hanem minden terheit robot által szolgálja le — ott a paraszt az úrbéri váltságért még 200 f. vez. sem hajlandó adni, mert a 200 fez. neki még mindig igen sok pénz , mellyre teljes életében alig tehet szert, de a robotot tapasztalása szerint is csak le lehet róni valahogyan a nélkül, hogy észre venné. Ki ezt nem hiszi, az vigyázzon a paraszt sóhajtásira s tapasztalni fogja, hogy ezer meg ezer sóhajtásai között ezt: „bár földesuramtól meg volnék váltva !‘, soha nem hajlandja. Egyébiránt bár mi szivünkből óhajtjuk, hogy a paraszt földesúri tartozásaitól magát hova előbb megválthassa s igy a szándékolt rész törvényeket kikerülhesse, mégis abbeli aggodalmunkat nem titkolhatjuk el, miszerint a paraszt sorsa még ez iszonyú változás által sem jobbuland. A tapasztalás legjobb tanító mester. A magyar köznemesség több századok óta sem tizedet, sem kilenczedet, sem füstpénzt, sem vámot, sem adót nem fizet , utat nem csinál, nem robotol,nem katonáskodik, gyűléseket tart, tanácskozik mind saját mind a haza közdolgairól, bírákat, alispánokat, követeket választ, az országgyűlésen képviselve van, szabadon verekedhetik, élhet stb. stb.; s bár századok óta van illy szörnyű előjogokkal fölruházva, mégis sorsa csak egy mákszemnyit sem javult el annyira, hogy talán a földgömben nem sok néposztály van, melly nyomorubb volna, mint a magyar köznemesség. — De térjünk egy kissé közelebb fölvett tárgyunkhoz. (Folyt, köv ) K—n ! Vidéki levelezés. Tálas* Nógráfiblil Junius 24-én a Nemzeti Újság 45. és 46dik szám alatti hasábjaiban megjelent czikkre. (Vége.) A vizekről pedig ezek valának észrevételeim: — a nemes Békés és Nógrád Vármegye közt a vizszabályozásra nézve nagy és lényeges a különbség, mivel Békés Aradhoz szabályozáson alul, Nógrád Honthoz szabályozáson felül van. b) az első kéntelen a szabályozáshoz állani,mert Aradból a sebessen lefolyó viz által telket rongáltatnak, Nógrádot pedig ez nem éri. ” A Levelező mondásomat továbbá a kép fogta fel mintha én azt állítottam volna hogy „Békésnek nintsen vizem s ezen képtelen kifejezést tsak a többnapok által használt érmelléki okozhatta, ki már a levelezőnél igen is szabályozott mederre talált, — azonban azt mondám , a mit most is ismétlek, hogy Békésnek olly nevezetes vize nintsen, mert Honnunk nevezetes folyói, úgymint Duna, Tisza, Dráva , Száva, közé más kisebb folyókat nem lehet számítani, — úgy mint Ipoly vizét sem tartom nevezetesnek, mellynek medre nyár idején több helyeken annyira kiszárad , hogy szárazon átlábalható. — Többiben én sem a szabályozás mellett, de ellene sem nyilatkoztam, nem is lehetett nyilatkoznom, mert a Földmérő urak által elkészített tervek aznap, midőn () Excellia Elnöksége alatt, a nemes megye által kinevezett választtpány , meghivatván az Ipoly menti Birtokosság is összeült terjesztettek elő (azt nem lehet a tervek korábbi beadásának mondani, ha a mérnökök munkáikat az Elnököknek előterjesztették) egy pillanattal — egy át nézéssel pedig olly tárgyral melly az Ipoly viz menti Birtokosok hite , tudta , kihalgatása, és beleegyezése nélkül felvétetett, és elhatároztatott — melly szabályozásra, legin- I kább pedig a malom Canálisra, más építményekre szükséges száz ezerekre menő költségeknek ki által viselésérül határozni nem lehetett,— de továbbá a tervezet szerént olly birtokosoknak is jeleltetett ki malom , mellyeknek azon határban semmi más birtokjok nintsen, vagy ollyanoknak is kijeleltetett, kiknek különös századosi szerződés szerént malmot építeni tiltatott, és arról a szerződést tevő család lemondott, sok más malmoknak megszüntetése is terveztetett (a mint t. i. a szabályozás elvei kívánták) és több okoknál fogvást kértem a kitűzött határnapot más időre halasztani , hogy addig a Birtokosok értekezhessenek, tanácskozhassanak , és magok közt határozhassanak; e kivánatomat ér Pál al Ispány úr is pártolván , Exolája Elnök úr is előadásomat helyesitvén, a tárgynak további tanácskozásával felhagyott, és más időre hallasztotta; ezen bele egyezés által méltánylotta az elő adott okokat, — de azért az Ipoly vizszabályozása meg nem szűnt, főkép ha a Birtokosok közt való kérdések eligazitattnak — a szabályozás hasznairól meggyőződnek — mert jelenleg mint tapasztalt gazda merem állítani, és az egész Ipoly menti Birtokosságra hivatkozom (kivévén egy két egyént) ha hogy az Ipoly vize ki nem önt, a gazdaságban megkívántató első gadasági czikktől u. m. a szénáiul megúsztatunk, mert a föld szárazsága végett semmi sem terem. A mi a haladást illeti , Nógrád megye Birtokosai mint mezőgazdák is vetélkedve haladnak azokkal kik a gazdaság tekintetébül elsőtökön álnak , a mennyiben pedig a Levelező talán csupán engem érdekelni kívánna, megvallom nem örömest teszem, hogy iparkodásom megemlítését annyiból ne érintsem, hogy az utolsó mezei gazdák sorában nem állok , — a Levelezőnek fesr halmazott okai ugyan az ügyhöz nem színak, mert az ügy megbirálása tudományt és tapasztalást kíván, hogy más erszényével olly könnyeden iisponálhasson, arra senki sem hatalmazta fel, annyival is inkább mivel szavazatjával az adózó népen , a tulajdon erszénye hozzájárultával segíteni sem akart, emlékeztetem tudniillik a Levelezőt egynéhány holnapok előtt e megyében tartatott közgyűlésre, mellyben az adózási kérdés előfordult, akkoriban ámbár számtalanszor a szegény adófizető sorsa, méltányosság — emberiség — igazság elveinél fogva at szemére lobbantatván, annak elfogadására nem hajlott, sőt midőn Frater Pál al Ispány Ur nem csak mély belátással, — hanem mint minden üdvöst meleg részvétellel sürgette az adó elfogadására, éppen akkor Levelező Ur mint a nyers erő tömegének egyik főnöke, ellene győzedelmeskedett, és a nemes embert semmi féle adózás terhe alá vonni alkotmányilag nem engedé, — és most a földes urak rögtöni megadózásával a szegény poron segíteni kivan ? — ezen ellencselekedetek mitsoda fogyatkozásra mutatnak — ! Hogy a ,,deficiente pecu“— a szavakat a Levelező magára nem érti arról tökéletesen meg vagyok győződve, mert tudom hogy jövedelmeit pontosan behajtatja — és hivatalkodását busássan megjutalmaztatja, egyébiránt a pénz szűkét majd minden ember érzi; — többiben az olvasó közönséget a Levelező szerzetlen beküldött tudósítására adandó további nyilatkozatommal untatni nem akarom — a Levelezőt nem is tartom érdemessé, hogy annak most vagy jövendőre előadásait felfogjam és megcáfoljam, mert azok elhangzanak, mint az arábiai sivatagban való hangok, azt az egyet nékie ajánlom, hogy ne fertőztesse ezután Ujjába, hamis való kitételekkel (többet lehetne a fedeztetésről közhírré tenni, de ezúttal engedek) az újsági lapokat, hanem vegye inkább szivére Senecának barátjához írott szavait: „Hitesd el barátom magaddal hogy elpazéroltatik az idő, midőn ezt haszontalanságokba , hízelgő légy csapkodásokba vagy ép gúnyokba, kötelességeid mulasztásával elfecsérled, —vegye továbbá MIILFÖLDI AAP10. Austritt. — A kormány parancsára wellenburgi b. Nell Berlinbe utazott, Austria s Poroszország között uj posta-szerződést kötendő. Spanyolország. — Barcelonában a zendülők eltökélték magukat utósó csöpp vérig védelmezni ; a lakosok az anyatemplom köréből kényszeritettek a város más negyedébe vonulni. — A spanyol kormány röstelvén , hogy katonasága elmarad a hadlani ismékben, eltökélé néhány tiszteinek külföldrei kiküldetését, hogy ott észlelhessék , mennyire haladott előre a tudomány és visszatérésükkor minden jót és hasznost létesítsenek a hazában; — e czél sükereib előmozdítására azonkal katonai könyvtárak alapítását is eltökélé; az első az anyavárosban fog létesitetni. .. A napokban a fővárosi utcraszögleteken egy bujtogató ragaszlapot lehetett olvasni , mellyben Christina királynő bérenczeinek meggyilkolására szólhatott föl a nép , melly illy fölhívástól undorodva fordult el. Bayonneből oct. 22ről írják , hogy a carlosi s fuerista párt vívta ki a bask tartományok követeinek választásánál a többséget, melly esemény annyiból fontos lehet, mert az új követek az 1841 ben Espartero decretuma által elnyomatatott kérdést a fuerosok iránt szőnyegre hozandják. Madridban az országgyűlésen csak 100 tag van jelen , és a szavaztatásra 121 kívántatik; a ministérium a késedelmezőkhöz fölszólitást küldött Némellyek azt hiszik, hogy a királynő nagykorúságának kihirdetésekor minden politikai bűnönezök bocsánatot fognak nyerni; e lépés leendőne az első engesztelődési cselekvény , s talán kedvező befolyású , a mostani szerencsétlen állami páznak, melly fájdalom már olly sokáig tart, megszüntetésére. Az ,,Eco del Commerce“-ben egy rendkívüli jelentés tudatja, hogy Seniosain general aleoni lázadások által tetemes csapást szenvedett. Prim Gerona ellen folyvást működik , Predet külvárost elfoglalta. — Barcelonában egy gyanús ember a franczia consul lakába sompolyodott, és a franczia lobogót akarta elcsenni, azonban rajta kapatott; mondják , hogy a consult megölni szándékolta, mert elfogatásakor egy nagy kést találtak nála. — Sanz general a Barcelonából kiköltözött nőknek megengedte, hogy a városban maradt ruháikért bemehessenek ; a zendülők tüzeléssel fenyegették a szerencsétleneket. — Narvaez general, las Navas grófot párviadalra szólta , ki a kihívást elfogadta , s Mazzaredo generált szólita föl tanúnak, ki azt mondá , hogy ő sem nem general, sem nem követ , hanem mindkettőjüknek barátja , kinek kötelessége e bajt akadályoztatni; minde mellett viadaltanult választattak , kik e vitát barátságosan kiegyenlítették. Madridból Írjak : A nemzetőrség körében az egyenetlenség látszik települni. — Most már kétségtelennek látszik, hogy kamraelnökül Olozaga választatandik , s hogy az alelnökök s titoknokok egy része a föllengősdiek , másika a mérsékpártiak közöl lesznek. Magántudósitások szerint Concha general , miután jó szerével nem boldogult, oct. 23án megkezdette Saragossa lődöztetését. 24 én a városi helyhatóság Concha szállására ment, új föltételeket kérendő. — Girona oct. 23án Primnek hódolt, Francziaország. — A „Commerce“ szerint, a parlament dec. 26. fog összejönni, s a meghívó levelek már kiosztatvák. Mi a párisi erősségeket illeti , ezekre nézve elhatároztatott, hogy a kormány a közvéleménnyel daczolni fog és a szükséges pénzalapot a kamráktól követelendi. A miniszeriális lapok a franczia zászlónak Beyrutbani ünnepélyes kitűzését jelentik , az ott szállásoló őrségnek jelenlétében. Ámbár ezen elégtétel sokkal fényesebb volt , mint mint a fényes porta néhány évvel ezelőtt egy más nagy hatalmasságnak hasonló eseményért Konstantinápolyban adott, a franczia lapok még sincsenek vele megelégedve. 728 szivére a költőnek nyomos szavait „a köz embernek neve vész magával, bámulva kergeti álma tarka képét, örökre elveszti gyakran élteszépét, és későn hullnak könnyei. — ny.