Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-08-01 / 87. szám
átalánosan pártolván azokat, s országgyűlési utasításokat készítő választmányunk véleményét nagy részben elfogadva, csupán némi kis észrevételeket tettünk bennük. Ugyanis az f. pontra nézve : mi az országos küldöttségi munkálatok sorában legelőbb a büntető és javító rendszert, utána a katona élelmezést, s a Dunaszabályozást csak ezek után kívánjuk országos vitatás alá vétetni. A 3ik pontra : a megyeválasztási visszaélések fékezését véleményző javaslat készítésére választmányt kívánunk a kérülésekből küldetni. A 3ik pontra nézve igazságosnak hisszük, hogy ha a kir. városokat a k. kincstártól függetlenekké tesszük, aránylagos szavazatjogot is adjunk nekik. A 4dik pontra nézve : az utak jó karban tartására nemes és nem nemes anyautasításunk szerint egyiránt s arányosan köteles adózni , — a vizeni közlekedés legczélszerűbb módja kikutatását akkorra halasztójuk , mikor a Dunaszabályozási választmány munkálata hozzánk meg fog küldetni. Az 51k pontra nézve megjegyezteték, hogy ha a bírói zálogképen valakinek odaítélt javak egy év leforgása alatt az executióslag belőlük kirekesztett tulajdonos vagy rokonai által ki nem váltatnának, azon egy év teltétől számitandó 16 egymást érő éven át, törvényes tiltások , intések , mint a mellyek ellen azon egy év alatt praescribáltatott mit sem ártván, a tulajdonos ne kényszeritessék azokat kezéből kiereszteni s azokra mindennemű beruházásokat tökéletes érvényességgel tehessen. A 6ik és 7ik pontban foglaltakra némi módosítással adott a megye már utasítást, s ezt most is megtartja. A 8ik pontra nézve, a királyi kincstárból országos czélok előmozdítására kölcsön vett pénz megtérítését szükségesnek s igazságosnak találja a megye, de e tekintetben követeinek azon utasítást adni el nem mulaszthatja , hogy az ezen kölcsön letisztázására szolgálandó segédforrások annál világosabban kitűnjenek , szorgalmazzák az országos pénztár számadásainak az országgyűlés színe előtti alapos átvizsgáltatását, s egyszersmind törekedjenek kivinni , hogy az országos pénztár naponta növekedő kiadásai födözésére, országos szükségeink mind inkább összetorlódása következtében a költségeknek megfelelő alap jelöltessék ki, ami illyenek egyikének a jó ára fölebb szállításából eső jövedelmet hisszük. Ezeket tehát követeinknek utasításul adók. Szőnyegre kerültek most a hatósági levelek; ezek közöl Hont vármegye két rendbeli levele: az egyik a főispáni esküről szól, a másik pedig bizonyos m. rendőrségi pernek több ízben birtokon belüli fölkivánásából eredeti sérelmeit tárgyazza, — mindkettő pártoltatott. Beregh megye Szerbia visszaszerzését indítványozó lev. elfogadtatott , de csak úgy , hogy ez csak előleges diplomatikai egyezkedés útján eszközöltessék. Elfogadtattak továbbá Bihar megyeé bizonyos bortized iránti perbeli eljárásra nézve ; Tolnáé Bombelles Kár. gr. és Ledererb. honosítása ügyében, t. i. egész taksa lefizetése mellett ; Zaránd megyeé a részek visszakapcsoltatása érdekében ; Győré a t. hatóságok és törvényszékekkel! levelezések czimjeinek rövidetése iránt, amit azonban a megye csak akkor,ha e tárgy országyűlési végzés által fog eldöntetni, kiván gyakorlatba venni. Ugocsaé az országgyűlési költségek kivetése tárgyában, Kővár vidékéé, mellyben képviseleti jogát, azon esetre , ha visszacsatoltatása csakugyan végbe menne, pártoltatni kéri; végre Torontál megyeé, mellyben Pest városnak a tengerparttali hasznot árasztandó összeköttetetése ügyébeni nézeteit fejtegeti. Nem pártoltattak; Pest megye azon levele, mellyben büntető törvényszéke fegyveres erő általi megzavartatásából eredeti sérelmét adja elő; szinte azon megyének az országgyűlési naplóknak gyors irók általi vitele ügyében tett indítványa; továbbá Győré egy nemzeti őrsereg fölállítása tárgyában, mit a nemesség fölkelését tárgyazó ország,választmányi munkálat körén túl czélszerűen nem tárgyaltatható. Veszprém megye indítványát egy conservatoriummal kapcsolandó nemz. színház létesítése iránt boldogabb időre kívánjuk halasztatni. Temesnek azon véleménye , miszerint a hivatal vagy más méltányos ok nélkül külföldön lakó magyarok jövedelmei egy részét az országos pénztárba kívánja fizettetni, el nem fogadtatott; ellenben azon indítványa, hogy a só ára országgyűlésileg határoztassék meg, pártoltatott. El nem fogadtattak még: Közép Szolnok levele , az erdélyi közgyűlés által elfogadott 3 főelv pártolása ügyében, sz. kir. Pest város kérelme, mellyben az országos küldöttségek lakása bérét , jól fölróva terjeszti elő, és sz. k. Pécs város véleménye, a Pest és Fiume közötti vasútvonalnak e városon keresztül viendése iránt. — A fiumei kapitányságnak a magyar kereskedés fölvirágozását tárgyazó spártolás végett küldött levelét, a Dunaszabályozás és kereskedés ügyében munkálódó ország, választmány munkálatai átvételekor fogjuk tárgyalás alá venni. Szepes megyének , a hét bányavárosnak s Nagy - Bánya városnak két rendbeli leveleit, mellyekben bányászati törvények hozatalát, vagy legalább az e tárgyban működő országos választmány munkálatai néhány pontjainak törvénynyé alakítását sürgetik, megyénk csak azon okból el nem fogadta most, mert sokkal fontosabb és sürgetőbb érdekű tárgyak foglalkoztatják jelenleg a honatyákat. Sz. k. Pécs városának azon kérését, hogy törvénybe igtattassék, akkor fogja a megye elővenni, ha majd a kir. városok ügyében kerületileg hozottak, országos ülésben jövendnek tárgyalás alá. A szakolczai posztó-gyár pártolást kérő levelére nézve oda utasítjuk követeinket, hogy ő Fölsége abbeli megegyzését kieszközleni iparkodjanak , miszerint ezután az 1734en kiadott fölsőbb parancs szerint a magyar ezredek számára szükséges posztó csak magyar gyárakból vétessék; határoztuk egyserrsmind, hogy megyénk posztó szükségei többé külföldi gyár miveivel nem fognak födöztetni. — A n.m.k. helytartó tanács megkéretni rendeltetett, hogy a mérnöki és orvosi diplomák dijának az ügyvédivel egyenlővé tételét kieszközölni méltóztassék. Végre érdekesnek tartom megemlíteni, hogy a követválasztási gyűlésünkből kért k. biztos küldetéséért ismét folyamodánk. A hús ára szavazat útján 8 krra tétetett le. Árvából, jul. 2án. A múlt hóten hazafi örömünnepet ültünk ; sokot erre megyei gyűlésünk szolgáltatott, mellyben a fölséges királyi előadások , tervek a legüdvösb intézkedésekkel, olvastattak föl. Ha nyugodt lélekkel egyenkint megfontolja azokat a hazafi, lehetlen meg nem győződnie arról, hogy teljesedésük e hazában új életet serkent föl , új erőket, mellyek eddig részint lappanganak, részint szunyadozának, pangani nem hagy; hálától dobogó szívvel fogadók tehát a kegyes fejdelemnek atyai gondoskodását, és hálánkat örök időkre föntartandók, jegyzőkönyvünkbe iktattattuk; egyszersmind meghagytuk követeinknek, hogy ezen érzelmeinket urunk fölséges királyunk előtt nyilvánítsák. Mi a királyi előadásoknak egyes pontjait illeti, ezeknek vizsgálatát választmányra bízni tartottuk tanácsosnak , és azért, hogy bővebben értekezhessünk fölöttük, munkálatát bevárandjuk. Mi a királyi előadások utósó, s pénzbevágó pontját érdekli, megkérendjük fölséges királyunkat, hogy ezt legkegyelmesebben elengedni méltóztassék; ha azonban e kérelmünk nem sikerülne, Árvára nézve igazságos arány megállapítását kérendjük. — E tanácskozások után fölvetettek a hazai törvényhatóságoknak megyénkhez intézett levelet. Pest városának szállásdíjt követelő levele hosszabb vitatkozásra tart alkalmat, mellyeknek eredménye jön , hogy Pestnek kivonata csak a jövőre, de nem a múltra nézve teljesítetik. A fönséges nádornak a katonai élelmezést, büntető törvényt tárgyazó közleményeit, Győrnek őrsereget és Zemplénnek puszta népesítést sürgető levelével együtt az országos tárgyakkal foglalkozó választmányra bíztuk. Tolna megyének a hazafiasításra ajánlott egyedekre nézve, kezet fogtunk Győr megyének e tárgy iránt adott utasításával, s meghagytuk követeinknek , hogy előfordulandó esetekben magukat ehhez alkalmazzák. A többi megyék levelei nagyobbára tudósításul vétettek. Intézkedtünk azonban a kóborlók iránt, a koldulást, melly gyakran lopással jár, szigorúan eltiltottuk; meghagytuk különösen , hogy olly egyéneknek, kik keresetmódjukat bebizonyitni nem tudják, a megtelepedés meg ne engedtessék; mivel pedig tapasztalok, hogy illy vendégeink többnyire a szomszéd Lengyelhonból érkeznek, megkérjük a fő m. m. k. h. t., hogy a vagyontalanok átbocsátására nézve a lengyel határszéleken létező harminczadoknál szigorúbb lépések tétessenek. A választmányi munkák f. h.25. kerülendnek szőnyegre, évnegyedes közgyűlésünket pedig September 19. fogjuk tartani.— Mi termésünket illeti, ha még vész nem éri, lesz okunk a megelégedésre. Pozsegából , július 22dikén. Közgyűlés nálunk folyó hó 1zén tartatott. _ könnyű kitalálni, hogy főtárgya az országgyűlésen utasításunk ellen latinul nem szólható követeink panasza leve, és folyt a vita , óriási sérelmet kiáltattak, nemzetfog- tapodást és több illy czifra kedélyháborító phrasisokat, mintha csak a Pesti Hírlap hasábjairól szedték volna, emlegettek. Mi magyarok itt ugyan csekélyebb számmal vagyunk, hogy sem magunknak, győzelemmel hízeleghettünk volna, de olly könnyen még sem engedtünk; s mi tagadás benne, hallatszott itt nehány éles szó, mellyről , ámbár igazságos és méltányos volt, még is elmondhatni, hogy túlbuzgalom szülte azt, de hijába, ha az ember bőrét égetik, kiáltani kell. — Nem csüggedünk azonban, és erősen bizunk a hazának egybegyült oszlopaira, hogy fognak olly középutat találni, mellyen sem az egyik, sem a másik fél csorbulást nem fog szenvedni, s mi őszintén kívánjuk , bár illy kellemetlen kérdések a nemzet egybeolvadását soha többé ne gátolnák. Egyébiránt határozatta jön, hogy követeink szilárdan ragaszkodjanak utasításaikhoz és azért, ezentúl is latinul beszéljenek ; s hogy ezt tehessék , egy alázatos , minden tót és horvát megyével közlendő fölirásban megkérendjük ő cs. kir. Fölségét, hogy az országgyűlésre küldött követeinket, legmagasabb pártfogásába venni, s jogaikban ótalmazni kegyeskedjék. E lépést még nem elégeltük, hanem ő exja a bán megkéretendik , hogy küldöttséget nevezzen ki, melly Bécsbe ő Fölsége színe előtt megjelenve, esedezzék municipalis jogainknak , mellyeknek eltemetésétől félünk föntartásáért , s hogy e küldöttség óhajtott czélra jusson , ő fönsége országunk nádora, a k. személynek és a megyének főispánja megkéretnek , hogy magas közbejárásukat és befolyásukat tőle meg nem vonva igazságos kérelménél ápolják. —Mit mond reá ön , azt nem tudom, de Pozsega rendei a követeknek utasításul adák , hogy arra törekedjenek , hogy Slavonia megyéi ne számitassanak a magyar megyék közé , hanem ezentúl a tót megyéket Slavoniának, a horvátok pedig fölső Slavoniának neveztessenek ; — már itt lehetne eleget írni — de csak arra emlékeztetjük az indítványozókat, hogy ez nem egyéb , mint minden jó szándéknak aláásása. 486 Rövid közlések. Iflosonyból. M. Óvár, julius 23án. Az itteni kir. gymnasiumban a folyó 1842. iskolai évben 183ra növekedett tanuló ifjúság folyó sz. Jakab havalokén kezdett nyilvános próbatételeit közmegelégedéssel végezte.Egyebek közt a szónoklati kiképezésre magyar, és latin classicusokból kiszemeltetett helyek, s eredeti dolgozatok használtattak, és szavaltattak. A szavalatok, és feleletek képesek valának meggyőzni a hallgatóságot a felől, miképen a noha különböző magyar, német, tót, és horvát ajkú ifjak tanulmányaikat nem csupán nyelvvel pergetik el, hanem egyszersmind értik is — és igy a felől is , hogy nincs nehézség a serdülő elme előtt, mit buzgó tanítók ügyes fáradozás által le nem győzhetnének. — Különös figyelemre ébreszté a megyei alispán, több tisztviselő, s más tisztes rendűekből állott díszes hallgatóságot a fölebb érintett idegen ajkú ifjaknak a magyar nyelvbeni könnyűségük, s tiszta kimondásuk. — Átaljában a tanuló ifjúságnak jeles előmeneteléről bő meggyőződést szerze magának a hallgatóság. — De vannak is ezen kisded mezővárosnak kedvező körülményei, mellyek ezt a múzsák termékeny iskolájává avaták; illyenek: a külkörnyék, mellyet a főherczegi uradalom, s a mezővárosi polgárság, a földmivelés, és különösen a fa-növesztési ipar által kellemes étlenné varázsolt; illyen a lakosok miveltsége, és erkölcsisége; Mosony közelében a kereskedési közlekedés, mellynek utján a tanulók az iskolai év kezdetével ide, vége