Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1844-05-18 / 40. szám

nak talált irata okozá, mellyet az idegen honi eszmékkeli megbarátkozás vétkes szüleményének tartanak ; vagyontalan oroszokra nézve a külföldre utazás ezentúl majd nem lehetlen lesz. Pet H Ilirlap. (35 ak sz.) Vezérczikke ..Mégis fiumei vasút.“ Jelen vezérczikkben szerk. ut előadja, miszerint: minél többet gondolkozik hazánk fölvirágzásának kellékeiről, annál erősebbé válik benne a meggyőződés , hogy a belkereskedési forgalom élénkítésén, s e végett ez idő szerint a pest-debreczeni vasúton, mintegy egész úthálózat középvonalán kívül , a magyar tengerpartok független, folytonos, és akadéktalan közlekedés — vagy más szavakkal a fiumei vasút — az , a mire minden magyar polgárnak , olly férfias szilárdsággal kell törekednie, kell küzdenie, mint küzd az ember ott, hol élet halál forog kérdésben. — Meleg érzettel tekint ugyan szerk. ur , a fölsőséges Dunára, de ki teheti, hogy a Dunának kapu kulcsa azon kezekben ne legyen , a mellyekben van ? s mellyhez ez okból nem köthetjük magyarhon tengeri kereskedésének egész jövőjét. Méltányolja a száraz földek könnyebb közlekedést is —é s igy a pest-bécsi vasutat — mellyen eljuthatunk ugyan Bécsig Ausztria piaczára , melly szép és gazdag — de csak egy tartomány , holott a fiumei vasúttal , a tengerpartra, a földteke küszöbére jutunk, honnan nyitva áll előttünk a világ. Nem méltányolhatja egyébiránt azok véleményét, kik a Száva és Kulpa folyókkal állnak elő — mondván — minek ott vasút, a hol folyam van; nem méltányolja pedig azon okból; mivel semmi hydrotechnicus mesterség azt nem teheti, hogy a Száva törökhatárszéli folyam ne legyen, s a törökhatárszél holnap tudjuk hogy kié lehet, — és vágjuk bár el e folyam roppant kanyarulatát csatorna által, melly Eszéktől vagy Vukovártól egyenesen Bródba vezet, megtehetjük e azt, hogy elég viz legyen nyarat szakán , a változékony vízállást, mindig kedvező fokon tartjuk, a sok hegyi patakokat eltávoztassuk , a zablátlan bosnyákhon kedvetlen szomszédságát tova szorítsuk , s a kereskedőnek megmondani tudhassuk, hogy jövő aratásunkból vett búzája három, vagy kilencz hónap alatt érkezik e meg a magyar tengerparthoz ? Mindezek világosan azt mutatják , hogy Fiuméhoz vasút kell, mellyen nem idegen speculatio , nem a mienkkel ellenkező érdekek , hanem mi magunk s nemzeti érdekeink rendelkezzenek. Ezen vasútnak czélja nem lehet közvetlen jövedelem, hanem a lehető legolcsób szállítás,mert annyival többet kap a termesztő, minél olcsóbban biztosabban és könnyebben szállíthatja vett terményeit a rendelt helyre a kereskedő. Ezen olcsóságot pedig másként el nem érhetjük, mintha nemzeti közköltségen építjük a vasutat, mivel ha privát nyerészkedőkre bízzuk a fölépítést, akkor azok azon lesznek, hogy mentül magasabbra rugtatván a szállítási bért, annál többet nyerhessenek , melly nyereségük minden esetre a termesztőzsebéből kerülne ki. Ellenben építse föl az ország a fiumei vasutat, ő bizton mondhatja, hogy a szállítási bér— midőn most 10. 30 krba kerül —például 45 krlessz, s ebből mégis be fog jöni annyi jövedelem, mennyi a vasút kezelésére, tatarozására és föntartására elégséges , a státusnak pedig több nem kell, mert ő roppant jövedelmet húzott az által, hogy a kereskedő a termesztőnek minden mérőnél tán fél forinttal többet adhat; hogy a bánáti búzával nem fog elöntetni a fölső vidéki termesztők saját piacra, mert a tengerre könnyű és olcsó kivitelt talál, hogy a Tisza termékeny vidékének kifolyás nyílik , és a szembetűnő jótékonyság fölgyűrűzendik , egész az éjszaki hegylánczolatig. (? ? ?) És ez nemcsak a gabnánál lesz így, hanem a kisebb nagyobb mértékben egyebeknél is: gyapjú, bor, dongafa, repere , hamuzsír, viasz , rongy és száz más, még alig névről ismert ágazat, mind jövedelmezőbbé válik általa. Ezen thesisnek igazságát egy nevezetes tekintély — maga a kereskedelmi tárgyakban munkálkodott választmány is, nagy fontosságú jelentésében elismeri, szintén az országos költségem építésnek adván mindenek fölött az elsőbbséget, mivel teljesen szabadon , a kérdéses vaspálya iránt csak akkor lehet rendelkezni, ha az egyenesen közállományi költségen építtetik. Csodálkozik azonban szerk. at, hogy az említett választmány illy nyilatkozata után, hogyan adhatott olly javaslatot, miszerint: az ország költségein építést , törlesztési föltétel mellett , az országos pénztár jövedelem forrásainak alapjára, fölveendő országos kölcsön segedelmével, csak azon esetre indítványozó , ha az országgyűlés berekesztése után bizonyos határidő alatt , szinte javaslatba tett föltételek mellett, magányvállalkozó nem találkoznék ; annál is inkább nem találja pedig az előbbi véleménnyel öszhangzónak, mivel — ha magánvállalkozó nem találkoznék—ezen javaslat szerint is országos pénzalapról minden esetre kellene rendelkezni , s így semmi ok nincs, miért ne lehetne az építést is haladéktalanul megkezdeni , miután világosan ki van mondva , hogy az ország ezen vaspályával teljesen szabadon, és megszorítás nélkül, csak úgy rendelkezhetik, ha maga fogja építeni. Leginkább tartott pedig attól szerk.nt , hogy ezen javaslat következtében mielőtt a törvényhozás , ez érdemben valamit határozna , s a fiumei vasút létesítését minden esetre biztosítaná , akadandnak, s és a magyar tengerparti érdekek természetes vetélytársai, sőt ellenei, kik a vállalatra ajánlatot fognak tenni, s ajánlatuk által a nemzet érzelmeire speculálva, a szükséges pénzerő elrendezését , még születése előtt megölendik ; a fiumei vasutat, s vele a magyar tengerparttal szabad és független összeköttetés eszközeit körmeik közé keritendik, s azt aztán, vagy épen nem, vagy legalább nem egészen Fiuméig épitendik föl, s minden esetre akkint kezelendik , hogy a magyar tengerpart, sírva nézend azon vasútra , mellyet az ő felvirágoztatásának színe alatt, az ő romlására vezettek. És mitől tartott, már kezdeteire is kezd teljesedni; vége is okvetlen beteljesendő , ha csak a nemzet el nem határozza magát , e beláthatlanul fontos ügyet nagyszerű nemzeti szempontból fölfogni, s a hálóba kerüléstől magát bölcsen , férfiasan meg nem óvandja. Íme a magyar tengerpartnak legnagyobb ellensége a triesti Lloyd Journal igazgatója, mellyben a németek nem egyszer értelem nélküli eszmezavarnak, valóságos ostobaságnak hirdetek e szavakat „önálló független nemzeti kereskedés“ most legközelebb egy emlékiratot keringtet közöttünk, mellyben a nevezett igazgató — Bruck Károly Lajos — a független magyar kereskedés mellett emel szózatot ; a magyar tengerpart bajnokának hirdeti magát, s az alduna fiumei vasút fölépítésére (4% garantia mellett — ajánlkozik. Ajánlkozásából azonban világosan kitetszik, miszerint az nem a jó akarat, de az ármány szinét viseli, s nem kíván sem többet sem kevesebbet kivivni , mint a triestiek fölszámithatlan hasznára a fiumei kikötőt örökre megbuktatni , az okokat mellyek szerk. urat e nézetre vezérlék — mellyet vele mi is osztunk — elszámlálva ismétli, miszerint a fiumei vasutat maga az ország építse föl, ha pedig ez teljességgel nem történhetnék , azon esetre a magánvállalkozóktól okvetlenül meg kellene kivánni, hogy ha nektek az ország elegendő biztos jövedelmet, például 5.,a garantíroz, a szállítási bérszabályzat nem hosszú időre, hanem csak országgyűléstől országgyűlésig határoztassék, s minden három évben új vizsgálat, s szabályozás alá kerüljön. — S ollyas ki legyen a vállalkozó, a ki nem pénzbeli, hanem természetes viszonyainál fogva csalhatlan erkölcsi garantiát nyújt, hogy a vasutat okvetlenül fölépíti, — ezt pedig olly mértékben senki sem nyújthatja, mint maga Fiume. — Vegyék ezt fontolóra fiumei polgártársainkat — élet és halál forog kérdésben.“ Így a P. N. szerkesztője: mennyiben osztjuk mi véleményét, mennyiben nem- ugyan e tárgyban már többször nyilvánított véleményünkhöz híven — miután jelenleg helyünk széke miatt nem tehetjük — adandó alkalommal közölni el nem mulasztjuk t. olvasóinkkal véleményünket, s bár t. dolgozó társaink közöl szívesek volnának ugyan e tárgyban többen Megjelenik minden szerdán és szombaton , fél évi ára helyben kihordással 5 ft. postán borítékkal 6 ft.; ismeretlen kezektől bérmentesítetni kérjük a leveleket, a lapokat illető levelek a szerkesztőségnek czimeztetendők. 322 nyilvánítani véleményüket, a tárgy fontossága megérdemli a minden oldalróli megvitatást. Oliver. 'J Társulatok és intézetek. frisaeitiskolst. A pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilvános énekiskola részvényeseinek i. e. martiusi. s25-i közgyűlésében előfordult főtárgyak következők : I.) Klesztinszky László ur , több t. n. vgye táblabirája s Abauj vgye aljegyzője az egyesület képviselőjévé neveztetvén , az intézet gyámolitását tárgyazó aláírási iv elfogadására megkéretni rendeltetett. II.) Jelentetett, hogy az intézet kézi pénztárának múlt 1843ik évi jövedelme alapítványokkal együtt 3383 ft. 14. krra — künn levő adósságai 295 ftra ,— költségei pedig 1521. ft 28 krra terjedtek ezüst pénzben. — III.) A hivatalos előadásokból kitűnvén , hogy jelenleg az egyesületi részvényeseknek csak V.God része izraelita , holott a növendékek öszves számának Vö részét izraeliták teszik ; s miután ezek minden valláskülönbségre tekintet nélkül nemcsak az intézet minden kedvezésében többnyire ingyen részesülnek, hanem az izraelita részvényesek csekély száma miatt keresztény részvényesek által kényteleníttetnek díjnélküli fölvételre atállítatni : az izraeliták pesti községe ezen intézet pártolására újólag fölszólitatni rendeltetett. — IV.) Az eddigi igazgatók s pénztárnok hivataluk viselésére további egy esztendeig megkérettek. — V.) A növendékek számára egy elemi magyar kézikönyv kiadatásának eszméje megpendíttetvén , miután az intézet fönntartása rendes jövedelmei által mindeddig biztosítva nincs, és illy kézikönyv kiadatása a pénztár tetemes áldozatát kívánná , ezen indítvány még most bővebb megfontolásul vétetett. Hirdetmény. A mn, m. k. kincstár rendelése következtében folyó év május hó 29-én Sziget koronái mezővárosban t. Mármaros vármegyében helyezett kir. kamarai igazgatóságnál ; a rhónaszéki só , és víz aknából lovakkal való só és viz kihúzó (gépely intézet) 1844. év nov. tső napjától kezdvén ti. egymás után f. évre árverés utján haszonbérbe fog adatni, úgy hogy az illető haszonbérlő köteles legyen e végre 32 hámos , és 2 tartalék lovakat és igy ösvesen 34 lovat az árverésnél megállapítandó bérért tartani. Által adatnak a haszonbérlőnek ezen intézethez tartozó egy nagy ló istálló, széna és 7'-K tartó pajtával, az ő kocsisai számára egy kőból épült alkalmatos lakház istállóval , szekeres faszáméry és egy konyhakert, körül palánkolt nagy udvarral , a lovak legelésére pedig 6000 ölből álló rét. Ezenkívül a haszonbérlő és kocsisai számára évenkint 20 kubik él kemény tűzifa, és maga házi nép a , és 16 gépelyes kocsis szükségeikre fejenként 15, font a gépelyes lovakra , és két fejős marhára pedig évenkint egy egy darabra 6 font só ingyen fog adatni. Úgy nemkülönben a haszonbérlőnek által adatnak a szomszéd F. rhonai határban Héra és Optsina nevezetű mint egy 124. urb. szekér szénát megtermő uradalmi kaszálók évenkinti 80 p. írtban álló bérért, úgy nem különben a szükséges irtásokra , és a széna takarításra évenkint 800. jobbágy nap. 10 kr. pp. megváltás mellett. A kikiáltó ár egy lótól 126 pengő fába határoztatik meg. A bérleni kívánók tehát, vagyonaik jó állapotjáról szóló bizonyitvány mellett, 10 pc- azaz 430 f. pp. bánat pénzzel ellátva, a fönt kijelölt napon és helyen tartandó árverésre , (mellytől mindazonáltal a zsidók kizáratnak) azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak, ha azok az árverésre kitűzött nap előtt való estéig a Kir. kincstári igazgatóság elnökségénél Szigeten benyujtatnak, és a fia érintett bánat pénzzel, vagy valamellyik marmarosi kir. só tisztségnek , a bánat pénz lefizetéséről szóló bizonyitvánnyal ellátva lesznek, mindazonáltal megkívántatik még ezenkívül , hogy az érintett írásbeli ajánlat, azon nyilatkozást is foglalja magában, hogy a beileni szándékozó az árcsökkentési föltételeknek (mellyek a marmarosi kir. kincstár igazgatóságánál, úgy szinte a rhónaszéki kir. sótisztségnél megláthatok) minden kifogás nélkül utig veti magét alá, mintha a szerződés a maga aláírásával volna megerősítve. (3—3). Ték. Heves és Szolnok t.e. vármegyékben a fegyvernek , gyandai és d ványai földön 6000 feles birka elfogadható, a föltételek megtudhatók Kuli fiai. László táblai ügyvédnél Pesten országút (542 sz. alat (1-3). Szerkeszti Kovacsóczy Mihály. — Nyomatik Trattner Károly betűivel, uri-utcza 453. szám.