Nemzeti Ujság, 1844. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1844-06-08 / 46. szám

vítsége itt a KKat megelőzte. Azonban azon kivá­­nata a főRBnek, hogy büntető tekintetben a város ha­tárain belől mindenki személy­es birtok különbség nélkül a városi hatóság alatt legyen (egykét kivé­tellel) a KKnal elfogadást nyert. Az pedig, hogy azon perekben, mellyek­­ben a város érdekeltetik, a város, bíró nélkül ítél­hessen, azon okból, mivel a Kb. a város mint tes­tület és városi bíróság közt különbséget látnak, és mivel a megyékben is a megyei bíróságok ítél­nék a megyét illető ügyekben, el nem fogadtatók. CCVII. ker. ülés, jun. 4-én. Tárgy:a kir. városok iránti sik válaszszenet. A tanácskozás tárgyául a 891k §. követke­zett , melly a polgári qualificatiokról szól , mire nézve a fő­ RR. előbbi nézeteikhez ragaszkodnak. Ezen ülésben a KK. megkezdék ugyan az érintett §. fölötti tanácskozást, és igen heves harcz kelet­kezett, de nem a qualificatiok, hanem a fölött, hogy mit csinál az oppositio az országgyűlésen? ...... megye követe miután megjegyzé, hogy ott, hat két táblából áll a törvényhozás, kölcsönös közeledésnek lenni kell, és miután mind a két táb­la előbb előadja általa legczélszer­­bbnek tartott ja­vaslatát részint önigazolása, részint azon tekintetből hogy a közvéleménynek irányt adjon, bekövetkezik az egyezkedés ideje, melly alatt ném­elly elvből en­gednie nem lehet, millyek például a nyilvánosság, közgyűlés, közvetlen választás, de vannak elvek, mellyekből valami részt áldoznia lehet sőt kell, illyek azok , mellyek szám körül forognak, miilyen a qualificatiok kérdése is. Szónok tehát itt látja lenni idejét annak, hogy a követi tábla mondja ki e részben ultimátumát mellyentől engedni nem fog, mert túl rajta nem élet, és függetlenség, de halál és szolgaság van. A KK. előbbi szerkezetében azon nagy hiba van, hogy a lakosok száma nem hite­les adatokon épült, és így a küzdés is csak egy bizonytalan, egy incognita quantitás részére törté­nik. Indítványa tehát az , hogy 89. §. A városi közönségnek mind­azon tag­jai, kik sem atyai, sem gyámi hatalom alatt nin­csenek — születés és törvényesen bevett vallás különbség nélkül polgárok. — a) Kik a város területében telekkönyvileg ne­vükre beirt házat egy év óta bírnak. b) Kik a város területében más olly fekvő tulajdont szinte egy év óta bírnak, mellynek ér­téke kis városokban 200, középvárosokban 600, nagy városokban 1000 pfttal fölér. A Kik házat s a b) alatt körül irt tulajdont ü­­rökösödés utján kaptak, azokra nézve az egyévi birtok idő azon naptól számittatik, midőn közvetlen elődeik az illető háznak , vagy tulajdonnak birto­kába léptek. — c) Kik a város területén, mint kézmivesek, gyárosok, kereskedők egy évig állandóul laknak, és tulajdon műhellyel, gyárral és kereskedési te­leppel bírnak, — és az általuk folytatott kereset­tel adót fizetnek. — d) Kik a város területén, mint ügyészek, orvosok , mérnökök , sebészek egy évig állandóul laknak, és mint ollyanok gyakorlataiktól adóz­nak. — e) Kik a város területén egy év óta állan­dóul laknak, s kis városokban 100, közép 200, nagy 300 pfr. önkényesen bevallott évi jövedelem­tül adót fizetnek. 90. §• marad a régi. Uj §. Melly városban a lakosok száma ezret meg nem halad, a polgárok legkisebb száma 300ban alapittatik meg; 100 even fölül 30,000 lakosok a 300hoz minden 1000 után 200 adatik, mind ezekhez pedig a 30,000 fölül levő minden 1000 lakos után 50 polgár számittatik. — Ezen arány illetőlegesen szolgál szabályul a lakosok szoros számaira nézve is, midőn ezek ezek­leg nem emelkednek ; de az összeírásban százasig nem emelkedő számok, a polgárok számának megha­tározásában mindég, mint százasok számíttatnak. Azon esetben ha a polgároknak az előbbi­­ban megállapított legkisebb száma a 89­. §. a) b) c) (1) e) pontjai szerint ki nem telnék: a leg­kisebb szám azokból egészítetik ki, kik a 89. a) b) c) d) e) pontok alá tartozó személyeken kívül legtöbb adót fizetnek. — Egyenlő adó men­nyiséget fizető több személyek közt a sors­határok. Egy más követ minden városi lakost nem mint számot, de embert tekint, és így minél kisebb qua­­ificatiokat kíván, de e mellett indirect választást, mivel e mellett a candidatiok és így felül­ügyelők is nélkülözhetők, nem azok pedig a direct választás­nál, ha a választótestület igen nagy ; ugyanazért a KK. előbbi szerkezetéhez ragaszkodik . Hogy a következett előadást érthessék e la­pok olvasói,meg kell jegyeznünk,hogy egy párkövetés különösen T.... egyik követe által az oppositio sok­szor önmagával a következetlenségről , ingatagság­ról és különösen a tegnapi ülésben elvek föláldoz­­sáról, gyengeségről vádoltatott, és erre mintegy válasz volt a következő előadás, melly a mai ta­nácskozást a kitűzött kérdéstől egészen elvoná. — Igen gyakran , úgymond szónok , részint nyilváno­san itt, részint magános körben vettetik szemére az oppositionak, hogy nem tudja maga is, mit akar, és mit csinál. Kérdem tehát: valljon mi az az oppositio? az oppositio Franczia s Angolhonban a kisebség, melly mindig a többség következőleg a ministerium ellen van, bár mit kívánjon is az, melly kisebbség ha többséget vív ki magának , az előbbi többség lesz oppositio, és ennek ministériuma lelép; ámde nem így van ez Magyarországban, itt az oppositio nem negatíve áll, hogy t. i. mindig csak ellent álljon a többségnek; itt nem annyira oppositio ,­­ mint ha­ladási párt ez, mellynek nem az a föladata, hogy mindig csak a kormány ellen legyen , hanem hogy mindig a haladási pályán maradjon, ezt pedig az oppositio mindeddig megtartotta , s így azt irányá­­tóli eltérésről vádolni helytelen. De hiszen a városi ügyben nem is lehetséges negatíve opponálni, mert a kormány csak annyit mondott, hogy kívánja a városok állását megváltoztatni, hát hacsak az op­positio azt nem mondja, hogy azt nem kívánja, nem opponálhat, — azt pedig csak nem mondhatja. A magyar törvényhozás állása egészen különböző a franczia és angol kamarákétól; itt az egyik ka­mara első ízben azonnal kimondja ultimátumát, melly ha el nem fogadtatik, azon tárgy többé föl nem vétetik azon parlamenti időszakon; ellenben Magyar­­országban a táblák nem ultimátumokat mondanak ki, me­lyektől eltérni többé nem fognak, hanem alku­dozás történik a két tábla között ; következéskép, midőn a képviselői tábla , s ennek, haladási pártja enged ott, hol engedhet, azt inconsequentiákról, ingatagságról vádolni nem lehet; mert nem tartja ezen haladási párt, vagy úgynevezett oppositio azt, hogyha 100 lépésre nem haladhat, 30ra sem ha­ladjon, hanem helyéből sem mozduljon. Mi a váro­si qualificatiok­at illeti, nem lehet tagadni, hogy e­­zen városi munkálat, egy rögtönzött munkálat, mellynek kidolgozására a választmánynak sem elég ideje, sem hiteles statistikai adatai nem voltak; hogy tehát hibák lehetnek benne, igen természetes, valamint természetes az is, hogy lehetnek még czél­­szerűbb intézkedések is, mint mellyeket az fölállí­tott, és így abban változtatni igen­is lehet elvgyen­geség nélkül, és kell is, csak minden a haladás i­­ránya szerint történjék. Ha egyes ember siker nél­kül megy is haza az országgyűlésről, azért ő a hazának az elmulasztottért nem felelős, de ha a többség sikert nem eszközölt csak azért, mert né­zeteiből egy cseppet sem akart engedni, azért fe­lelős a hazának , mert kötelessége volt minden esz­közt, melly kezei között volt, megragadni és hasz­nálatlanul el nem ereszteni, a­mennyiben t. i. az használható volt a haza javára. Áldoznia kell tehát, az oppositionak, különben az erő hasztalanul emész­­tetik föl, és ez sokkal többet árt, mint használ. El­követő indítványában valami cognita quantitást állít föl az előbbi incognita helyett, és ez czélszerűbb is, mert bár számnak valódi alapja nincs is soha, de ehez folyamodni kelletik mint formához azért, mivel az embernek morális tulajdonait qualification­ fölvenni lehetetlen. Én tehát Bl követének indít­ványát, mint a mi előbbi szerkezetünknél czélsze­­rű­bbet és jobbal elfogadni, de ahhoz a közvetlen választást, mint elválaszhatlan föltételt köttetni kívánom. Erre T—követel ki tegnap gyengeséggel vá­doló a­lirat, válaszol; ismerem — úgymond — azon precarius állást, mellynél fogva a sik rend e­­gyedül és kizárólag bitorlólag képezi a törvényho­zást; tegnap ugyan ls— követe gunyolólag azt fe­lelé nekem, hogy nem kelli, miszerint csak én va­gyok erős, a többiek mind gyengék; — bár len­nék elég erős megczáfolni előbbi állításait, mellye­ket az ő ajkairól soha nem vártam. Én azt soha nem tartom, hogy elvektől eltávozni kellene bármi­kor is; az oppositio gyakran vádola a kormányt absolutisticus tendentiáról, és mégis most átengedi magát a kormánynak czéljai kivitelére, és elveitől minden nagy ok nélkül eláll; ez a legnagyobb com­­promissiója önmagának. Mondaték, hogy itt alku­dozni kell, de kérdem mi lett, mi leend ennek e­­redménye? mindig az , hogy előbb az elvektől hagy­ják a Kb. magukat elültetni, azután a conditióktól, és az országgyűlés végén mindenkor az történik, mit a kormány akar; — ultimátumot volna kötelessége e táblának fölállítani , és a mellett mind végig állhatatosan küzdeni ; de midőn az opposotio az elveket is kész utoljára föláldozni, nem csuda, hogy az országban bizodalmatlanság keletkezett már is iránta, és eljárása nem helyeseltetik. Mondá­m ... követe, hogy a majoritással nem lehet semmire men­ni, (az érdeklett követ fölszólal, hogy soha sem mondá ezt) Engem egykor a qualificatioi beszédem­re megéljeneztek, fáklyás zenét is csináltak, azu­tán pedig az mondaték, hogy Sz.— és B.— kö­veteinek kezéből kikapván a fegyvert azokkal ha­­darászok. — Igenis az oppositio elhagyta előbbi ter­rénumát , ezt hiszik már sokan az országban, és nem csoda, ha apostolainknak (mert hiszen vannak mindenikünknek) elmegy kedvök ezután is mellet­tünk otthon küzdeni. Az 1832 — diki országgyűlé­sen legelőször lépett le az oppositio csupa negativ állásáról és­­enni kezdett, úgy de akkor is az úrbéri később váltótörvények mind a kormány akarat­a szerint dőltek el. Az oppositionak vagy diadal kell, vagy hagyja inkább eloszlatni az országgyűlést, mintha az ő hozzájárulta mellett keletkezzenek a rosz terv. 5 napig tusakodott eső ízben az oppositio a szer­kezetben megállapított qualificatiok mellett, és most azoktól elállani kész, úgy­hogy vannak jelenetek, mikép a legliberálisabbaknak hívott megyék már néha rosszabb utasításokat fogadnak el, mint az úgynevezett függő városok és megyék. Nyíltan val­lom , hogy nem lenne annyira veszélyes minden co­ordinate nélkül megadni a 16. szavazatot, mint a czélba vett rész coordinatiot a városokra tolni, és az oppositionak megkezdett tétovázása veszélyesebb sokkal, mint a kormánynak zsarnoksága lenne. — Állásunk igen is különös és abnormis az ország­gyűlésen, mert hogy 104. nemes követ tegye az alsó táblát, ez hallatlan a civilizált világban, és meg­­nem foghatom, mint lehet az, hogy egy i­lyen állás mellett még ezeken a székeken ülni tudunk. — Igenis bizodalmatlanság van az országban az oppositio iránt, és ez igen veszélyes dolog, mert St. Cloudban nem Napoleon szuronyai, hanem az tanácsosok népsze­rűtlensége, ingatagsága űzte szét az 500ak taná­csát. Míg Franaziaországban a parlamentek inkább szét hagyák magukat űzetni, mint az absolutismus­­nak engedni, addig tekintélyük volt, de mikor 14ik Lajos alatt engedték magukat használtatni, azt mon­dá a fejdelem, hogy néki illy gyáva parlamentre szük­sége nincs, és szétüté azt, sarkantyus csizmával menvén be annak teremébe. — Ezért kívánják már sokan eloszlatni a diaetát. Én tehát a B. köve­te által előadott indítványból semmit el nem foga­dok , hanem ragaszkodni továbbá is abbeli nézetem­hez , hogy qualificatiok nem kellenek. T.... követe, szólt az elnökök egyike, honnan tudja azt, hogy az oppositio eljárása rászaltatik, a hirlapokból-é , vagy a fáklyás zenékből, — nem tudom de annyi igaz, hogy egyik sem kifolyása a közvéleménynek. A tapasztalás tanúsítja, mikép 13 hónapja már, hogy az oppositio majoritásban van , és hogy némellyek roszalják eljárását,ez épen annak jele hogy el­járása nem rosz;midőn 1825b. az orsz.gy. a ne­mesek dolgában egy kis intézkedést tett, midőn 1836ban egy kicsit a nemesi zseb körüljárt, föl­zúdultak a megyékben sokan az országgyűlés el­len, mert ez bőrükre rendelkezett; épen az tehát, hogy némelyek el akarják az orsz.gyűlést oszlatni vele, hogy ez nem rosszul működik. ......... követe szün­telenül leczkéz bennünket, én ezt szívesen hallga­tom , mert oskolákat nem végezvén nem sok lecz­­két hallottam; de rosz tanító az , ki csak szüntelen pirongat, és nem mutatja meg soha, hogy hát mit kellene jobban tenni. — Mi a gyengeséget illeti, hát gyenge-e azon törvényhozás , melly 1844ig száza­dok óta annyi viszályok daczára fönállani képes volt ? Én mindent nyereségnek tartok, habár nem an­nyi is , mint kívántuk volna, csak visszalépés 364

Next